Erdőhorváti – Nem csitulnak az indulatok a kelet-magyarországi falucskában, ahol a rendőrség egy felkavaró bűncselekmény miatt nyomoz.
Eközben a falu legszélső házának udvarán a rekkenő hőségben felszabadultan kergetőzik három kisgyerek. Kezükben vízi pisztoly, azzal áztatják el egymást. Amint elfogy a muníció, máris mennek a csaphoz, újratölteni.
– Még csak bocsánatot sem kért tőlünk se a kölyök, se az anyja. Remélem, Döme börtönbe kerül, különben az én bandám öli meg – fogadkozott Ibolya, a megbecstelenített gyermek édesanyja. – Épp palacsintát sütöttem, mikor a kislányom koszosan, maszatosan hazaállított. Szipogva mesélte, hogy Döme adott neki 300 forintot, így csalta fel őt a pincesorhoz, ahol megerőszakolta. Szegénykémnek napokig égetve fájt odalent mindene, a miskolci kórházban látleletet és DNS mintát vettek tőle.
Közben beoson az udvarról a kislány, előbb bólogatva hallgatja az anyját, majd teljes testével hozzásimul. Hirtelen előtörnek belőle az emlékek.
– Lefektetett a fűbe, rátérdelt a hasamra és megkötözött. Így ni – mutatja ártatlan szemekkel a kislány. – Hiába kiabáltam, senki nem segített. Utána levetkőztetett és beletette a pucuját a sunimba. Amikor végre el tudtam szaladni, elestem és bevágtam a fejemet. Még púp is nőtt rá.
Ibolya állítja, a kislány azóta nem mer egyedül kimenni a házból, ha meglátja Dömét az utcán, sírva menekül karjaiba. A fiú csak kőhajításnyira lakik tőlük, ha Ibolyáék boltba mennek, épp a támadó háza előtt vezet az útjuk.
– Már nincs maradásom itt. Minden erre a gyalázatra emlékeztet. Az a megoldás, ha eladom a házat és a családommal együtt én költözöm el innen – panaszkodik Ibolya. Az asszony a negyedik gyermekét várja, nem hiányzik neki az idegeskedés. Mint mondja, az igazságügyi pszichológiai szakértő egy hónapja alaposan kifaggatta a kislányát. A férjével abban reménykednek, mire megszületik a kisbabájuk, a nyomozás lezárásáról szóló határozatot már az új otthonában veszik át.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: Fuszek Gábor