Kalocsa Csajda fürdő
A kalocsai gyógyfürdő története a 20-as években kezdődött, ám a világháború megakasztotta. Bár a világháborút megelőzően már strand és több termálkút is üzemelt, fejlesztés helyett ezeket betemették, megszűnt a fürdőélet. A 80-as években is csak az uszoda rész épült újjá. Az elmúlt években végre sikerült a valamikori fürdőéletet újraindítani. 2002-ben a kalocsai vizet hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították, és megnyitotta kapuit a Csajda-fürdő, ahol mára ápolt környezetben, színvonalas szolgáltatások mellett fürdőzhetnek az idelátogató vendégek.
A kalocsai víz magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű ásványvíz, amely összetételénél fogva elsősorban mozgásszervi betegségek kezelésére teszi alkalmassá.
A fürdő területén a gyógyulni vágyó és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket jelenleg két termálvizes medence, az aktív pihenés híveit és a gyermekeket egy úszómedence és egy tanmedence várja. A fürdőzésen túl különféle wellness-, és gyógyszolgáltatások is igénybe vehetőek, mint a szauna, masszázs, gyógytorna, gyógyúszás, vagy a kondicionáló terem.
Történelem
Bár Kalocsa története egyidős a magyar államisággal, a régészeti leletek tanúsága szerint Kalocsa története sokkal korábban kezdődött. A régészek kőkori, és kelta településre utaló leleteket is találtak itt.
Egykori járási székhely, s a Kalocsa-Kecskeméti érsekség székhelye is. Ez utóbbinál fogva mindig is az egyik fontos, katolikus központja volt az országnak. István király 1001-ben lapította a kalocsai érsekséget. A település fejlődése a középkorban töretlennek mondható, a török hódoltság ideje alatt azonban többször felperzselték, maradék lakói sorra elmenekültek. A hódoltság után jobbágyfaluként kezdte újra életét. A betelepülés lassan zajlott, de a 17. század végére megalakult a városi önkormányzat.
Az érsekség csak később, az 1710-es években települt vissza Kalocsára. Ezzel párhuzamosan mezővárosi kiváltságait is visszakapta. A város alapvetően mezőgazdasági jellegű település maradt a 19 században és a 20. század elején is. Az ipari fejlődés egyik gátja alapvetően a tőkehiány volt, melyen pénzintézetek létrehozásával igyekeztek segíteni, kevés sikerrel. A szellemi élet azonban egyre virágzóbb, iskolák épülnek és bővülnek ebben az időszakban, tanítóképzőt alapítanak (Kunszt József érsek), az iskolanővérek elindítják az ország akkori legfontosabb nőképző intézetét, Óvoda, elemi iskola, polgári iskola, óvónőképző, tanítónőképző és polgári iskolai tanítónőképző működött a zárdában. A világháború utáni új határok tovább lassították a város fejlődését, az érsekség négy területeit veszítette el, anyagi gondokkal küzdött. Mégis, lassú fejlődés jeleit látni a két háború közötti időszakban.
Kisebb vállalkozásokat, ipari cégeket alapítottak, ekkor lett híres a kalocsai paprika is, megépült a fürdő. A II. világháború pusztításai elkerülték Kalocsát, ám 1941-ben nagy pusztítást végzett a dunai jeges árvíz, mely a környéken a gátakat is áttörte. A fordulatéve után egyházi központ lévén a lassú sorvasztás várt Kalocsára is. E mellett a város határában laktanya, repülőtér létesült, a valamikori egyházi és kulturális, iskola központból katonai garnizon lett.
Az 1960-as évek enyhülése, a korábbinál valamivel átgondoltabb gazdaságpolitika mentén újra fejlődésnek indult a város. Kialakult az ország egyik legjelentősebb fűszerpaprika termelő és feldolgozó központja. Fejlődött az élelmiszeripar és a könnyűipar is. Lakások épültek, fejlesztették a városi infrastruktúrát is (csatorna, távvezetékek stb.). A rendszerváltás utáni időszak recessziója elérte a várost is, és jelentősen visszavetette a fejlődésben. Az utóbbi évtizedeik története az újbóli talpra állás története. Egyre több a magánvállalkozás, főként a kereskedelemben. A turizmus fellendülése is sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy Kalocsa visszanyerje méltó helyét Magyarországon belül.
Látnivalók
Sehol Magyarországon nem festik az asszonyok virágokkal tele a lakóházak falát és a tornácokat, csak ezen a vidéken. A kalocsai hímzés, tojás-, porcelán-, bútor és falfestés méltán híres ma is. Akinek fürdőzés után van kedve elmerülni a kalocsai népművészet alkotásaiban, ellátogathat a Népművészeti Tájházba és a Visky Károly Múzeumba.
Aki a másik helyi specialitásról szeretne többet megtudni, annak bizonyára érdekes lehet majd a Paprika Múzeum. A tárlatokon a paprikafűszer előállításának eszközeivel és folyamatával ismerkedhetnek meg a vendégek a hagyományos mozsaraktól egészen napjainkig.
A szakrális építészet, az itteni egyházi élet emlékei iránt érdeklődő látogatók, ha tehetik sétáljanak el az érseki palotához, benne megtekinthetik az érseki könyvtárat is, mely sajátos hangulatot sugároz magából, faragott polcaival, pompás barokk környezetével és a régi könyvekkel teli polcokkal. Utána érdemes ellátogatni a főszékesegyházba, ahol az érseki kincstár kiállítását is megtekinthetik, – a számtalan ritkaság között található pl. a XII. századi érseki sírlelet, vagy Keresztelő Szent János faszobra a XV. Századból – és a Zárdához is, amelynek egy részébe a 90-es évek elején visszaköltözött a Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata.
A különféle állandó programok mellett számos rendezvény van Kalocsán, amihez, ha tehetik, érdemes hozzáigazítani az utazást, mint a minden évben megrendezett Duna Menti Folklór Fesztivál, vagy a Szent István Napok augusztus 20.-a körül. Indulás előtt tájékozódjanak, hogy milyen rendezvényeket látogathatnak meg utazásuk üdülésük ideje alatt!
Tartalmas és kellemes napokat tölthet Kalocsán színvonalas körülmények között minden fürdőző! Érdemes útnak indulni!
Forrás: thermaltours.hu
Már a világháborút megelőzően is több mélyfúrású kút üzemelt, aminek a kedvező hatását sikeresen kihasználták, ugyanis uszodát működtettek, de sajnos a további fejlesztések helyett ezeket a kutakat lezárták, az uszodát pedig elbontották.
A termálvíz hasznosítása ebben az időben még nem kezdődött meg arra az évezred végéig várnia kellett az uszodát látogató vendégeknek.
Kalocsa Város Önkormányzata 2001-ben kezdte meg a több szakaszból álló termál és gyógyfürdő fejlesztési programját.
A kútból kitermelt víz hőfoka: 35 C° és ásványi anyag tartalma is igen jelentős, hiszen nátrium – kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű az akkreditált labor vizsgálatai alapján, így kitűnően alkalmazható elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására.
Tulajdonságok:
Víz típusa: Ásványvíz – Konyhasós, kloridos
Gyógyjavallatok: Idült kopásos csont és ízületi megbetegedések – Idült gyulladásos mozgásszervi megbetegedések
Forrás: programtippek.hu
