A 3-as útról Bükkábránynál lekanyarodva juthatunk a hegyek közötti zsáktelepülésre.
A legrégibb falvaink közé tartozik, Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ósádi (Öcsöd) vezérnek. Így fia, Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa. Monostorát, amely valószínűleg a tatárjárás előttépült, az oklevelek 1248-ban említik először. 1317 körül a kolostorpálos perjelséggé alakult át. A község határában emelkedő Vár-hegyoldalán föllelhető alapfalak az Örsúr nemzetség föltételezhetően XIII.századi várának maradványai. A vár további sorsáról nincsenek adatok. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond seregei földúlták Kácsot. A következő évtizedben a falut a török pusztította, rövid időre elnéptelenedett.
A település természeti környezete nemcsak szép, de különös értékeket, a hazánkban őshonosként csak itt élő magyar tölgyet is találunk itt. A kácsi vízfő 14 meleg és langyos (14-24 °C) forrását ősidők óta használták. Melléjük települt az apátság. A forrásokból táplálkozó, bővizű Kácsi-patak a XIII. században már vízimalmokat hajtott. A második világháború előtt Kácson három vízimalom dolgozott.
A hőforrások által táplált fürdő ma nem működik. Új vonzereje a településnek az országos vadételfőző verseny.
Látnivalók
Kőhodály
A kácsi Várhegy dél-nyugati oldalában, a riolit-tufába több nagyméretű helyiségből álló, oszlopos teremsort faragtak. A helyi juhászok itt tartották a falu nyáját.
Kácsi vár
A vár, amit hol tibolddaróci, hol kácsi várnak neveznek, egyetlen lakótorony volt, valószínűleg a XII. század második felétől a XIV. század elejéig használták. Ma csak néhány faldarab látható.
Meleg források
A kácsi vízfő 14-24 °C-os meleg forrásai nemcsak az embert szolgálják ősidők óta. Természetes élővilágából kiemelkedik a forrásokban élő több tízezer éves maradványfajként emlegetett feketecsiga.
Vízimalom és kendertörő
A XVIII. században épült vízimalom több generáción át a Bodnár, majd a Szalay molnároké volt. A gabonaőrlő mellett a Kácsi-patak vize fűrészmalmot és kendertörőt is hajtott a felülcsapós vízikerék segítségével.
A malomépület összeépült a környező lakóházakkal. Az 1986-os helyreállítás után részben a régi berendezési tárgyak kerültek vissza az épületbe, részben pedig a nekézsenyi vízimalom tárgyai.
Római katolikus templom (Szentháromság)
A templom feltehetően XII. századi eredetű, de mai, barokk stílusú alakját a XVIII. században kapta. Romantikus stílusú tornya 1860 körül épült. Főoltára szintén a XVIII. századi barokk képviselője.
Cím: KácsFő út 60.
Tel: +36 (49) 337 169
E-mail: [email protected]
Web:
