A földművelésügyi tárca a héten figyelmeztetett a kárenyhítési hozzájárulás közelgő befizetési határidejére. Összefoglaltuk, mi számít káreseménynek, továbbá, hogy a kapott juttatást miként minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezik. E szerint a mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé.

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult. A legközelebbi befizetési határidő szeptember 15-e.

E törvény 3. §-a szerint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

  • a mezőgazdasági termelő,
  • a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
  • a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító,
  • a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
  • az állam
  • között.

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában a fontosabb fogalmak a következők (2. §):

7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30 százalékot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.

A kár esetén a kárenyhítő juttatás összege azonban nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott juttatásnak, mivel a kérelmezőnek nem kell a folyósító felé elszámolnia a cél szerinti felhasználásról [személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 42. pont]. A törvény 12. §-a alapján a kárenyhítő juttatás összegét a hozamérték-csökkenésből kiindulva kell megállapítani, e kifizetés alapvetően jövedelempótló jellegű (részbeni) kártalanítás, függetlenül attól, hogy egy adott termelőnél a kifizetés évében keletkezik-e jövedelem.

Ebből következően a kárenyhítő juttatásra alkalmazható az Szja tv. 1. § (9) bekezdés a) pontja, mely szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt jövedelemre tekintettel irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. A kárenyhítő juttatás jövedelempótló jellegére tekintettel a kártalanítás adómentességére általános esetben irányadó, az Szja tv. 1. számú melléklet 6.1. pont c) alpontjában foglalt rendelkezés nem tehát alkalmazható.

Mivel a befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célja van, így amennyiben adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül.

Ebből az is következik, hogy az e címen folyósított összeg nem tekinthető olyan támogatásnak, amely az Szja tv. 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az adózási feltételül megjelölt bevételi értékhatárt megemelné, és nem is vonatkozhat e bevételre az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja, valamint a 19. § sem. Ennek oka az, hogy nincs a folyósított összeggel szemben elszámolási és/vagy visszafizetési kötelezettség, a célszerinti felhasználás e bevételre nem vonatkozhat, mivel azt a korábban keletkezett kárra tekintettel kapja a magánszemély.

Az Szja tv. 3. számú melléklete a mezőgazdasági őstermelők és más önálló tevékenységet folytatók – a 11. számú melléklete az egyéni vállalkozók – költségelszámolásáról rendelkezik.

E mellékletek a jellemzően előforduló költségeket tartalmazzák, tehát nem taxatív felsorolásról van szó. Ugyan a jellemzően előforduló költségek között nincs nevesítve a kárenyhítési alapba befizetett összeg költségek közötti elszámolhatósága, de a törvény preambulumában megfogalmazott cél alapján e kiadások költségként történő elszámolhatósága egyértelmű, hiszen a befizetett összeg többek között a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítását, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését, és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásainak egységes kezelését szolgálja.

Forrás: adozona

Képek: Agroinform, Agrofórum, Agro Napló

ElőzőBodonyi Dóra győzött 5000 méteren, öt arannyal zártak a magyarok
KövetkezőENNYIRE gazdag a Rothschild család! Itt a friss vagyonadata a világhatalmi elit legbefolyásosabb dinasztiájának!
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza