A közvetlenül a nyugati határon fekvő festői szépségű Kőszeg a turizmus kedvelt célpontja. A Dunántúl legmagasabb csúcsa, az Írottkő lábánál fekvő kisváros helyben termelt borain, épségben maradt régi városmagján túl a belváros északnyugati sarkában fekvő Jurisich-várról nevezetes.
Területén az első erődítmény, a hegyek közt fekvő Óvár (Óház) még a tatárjárás előtt épült. A mongol hadak visszavonulása után kezdődött meg az akkor Alsóvárnak nevezett erődítés kiépítése, mely aztán a jelentéktelenné váló, nehezen megközelíthető korai Óháztól átvette a város védelmének szerepét. Hogy e védelemre szükség volt, azt Kőszeg viharos történelme híven bizonyítja. A határvidéken fekvő település lakói jelentős vagyonokat halmoztak fel a kereskedelem és a kézműves ipar hasznából, mely azonban egyidejűleg vonzó célponttá tette a várost a javak erőszakos megszerzésére áhítozók számára.
A XIII-XIV. század fordulóján a Kőszegi nemzetség a feudális anarchia idején kialakított hatalmas magántartományának székhelyévé tette. A hatalmát megszilárdító I. Károly király győzelme után az Ausztria felől fenyegető veszély elhárítása érdekében kiépültek a tornyokkal tagolt városfalak, melyeket vizesárok vett körül.
Kőszeg védelmi rendszerének legnagyobb erőpróbája kétségkívül az 1532-es esztendő volt, amikor II. Szulejmán török szultán Bécs elfoglalására indult és a mintegy 60 000 fős serege körülzárta a várat illetve a várost. Jurisich Miklós várkapitány ezerfőnyire tehető – katonákból, városi polgárokból és parasztokból álló – védőserege azonban az ostrom huszonöt napja alatt kitartóan és elszántan védekezett.
Ibrahim nagyvezir és Jurisich – látván, hogy mindkét fél erői a végén járnak – ekkor tárgyalásokat kezdtek, és ennek eredményeképp a törökök nyolc zászlót kitűzhettek a rommá lőtt falakra, jelképesen birtokba véve a várat. Cserében az ostromlók elvonultak a falak alól. (A városi tanács – megörökítve a sikeres megmenekülést – határozatot hozott arról, hogy minden nap 11 órakor konduljanak meg a város harangjai.)
A viszontagságok azonban még nem értek véget. Jártak itt Bocskai István és Bethlen Gábor hadai, majd felváltva birtokolták Thököly Imre, később II. Rákóczi Ferenc kurucai és a császári csapatok. Végül a város elszenvedte a napóleoni megszállást is.
A beköszöntő békésebb évtizedek során a védőműveket és a városfalak nagy részét fokozatosan lebontották. A megmaradt elő- és belső várat a XX. században határőr-laktanyának, sőt terménytárolónak is használták. Az ötvenes-hatvanas években elvégzett helyreállítás után megújult épületegyüttes falai közt ma múzeum, várszínház és turistaszálló működik.
GPS koordináták: 47.39 / 16.5389
Cím: KőszegKőszeg, Rajnis József u. 9.
Tel: (+36) 94 360-113
E-mail: [email protected]
Web: www.koszeg.hu
