forrás: MTI
A kereskedők az uniós rendeletben megszabott szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, legkésőbb 2016. július 1-jéig üzembe kell helyezni őket.
A Világgazdaság című lap által rendezett szakmai konferencián Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára jelezte: a lakosságon kívüli szférában tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis 2015. szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.
A határidőt tartalmazó rendelet legkésőbb a jövő hét elején megjelenik a Magyar Közlönyben – mondta a helyettes államtitkár.
Szilágyi László, a Merkapt Épületgépészeti Zrt. igazgatósági tagja a rendelet megszületésének előzményeit ismertetve felidézte: az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafelhasználást 20-20 százalékkal csökkenti, a megújuló energiák részarányát pedig 20 százalékkal növeli. Ennek jegyében először a hagyományos izzólámpák gyártását szorította vissza, majd a háztartási gépek energiacímkézése következett, és 2013-ban kerültek sorra a fűtőkészülékek. Az akkor született uniós rendelet 2015. szeptember 26-áig engedi a 86 százaléknál rosszabb szezonális hatásfokú gáz-fűtőkészülékek fogalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését.
A 86 százalékos szezonális hatásfokot csak kondenzációs technológiával lehet elérni, amikor a kazán a füstgáz hőjét is hasznosítja. Szeptember 26-ától egyúttal megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy a kondenzációs kazán hatásfokát 100 százalék felett határozzák meg a gyártók – erről Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke tartott előadást.
A 100 százalék feletti hatásfokot csak akkor érheti el egy fűtőkészülék, ha a bevitt energiánál több fűtési energiát produkál. Ilyen berendezések például a hőszivattyús fűtőkészülékek. A kondenzációs gázkazánok gyártói korábban a hagyományos gázkazánok hatásfokához arányosították a termékeik hatásfokát, ezért hirdették őket 100 százalék feletti hatásfokúnak – fejtette ki az elnök.
Az uniós szabályozás folytatódik, 2018-tól a szilárd tüzelésű és az egyedi helyiségeket fűtő berendezések hatásfokára is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd – fűzte hozzá Versits Tamás.
Miután a gázkazánokra is felkerülnek az energiacímkék, a bennük foglalt tartalmat ismertette Stefan Vötsch, a Bosch GmBH projektmenedzsere. A németországi adatokat alapul véve az A kategóriás kondenzációs gázkazán beruházási költsége 8-9 ezer euró, az éves gázköltség pedig 1860 euró lesz. Az A+ berendezés már a kondenzációs kazán mellett napkollektort, melegvíz-tároló tartályt és szabályozóberendezést is tartalmaz. Ennek a beruházása 15-16 ezer euró, az éves gázdíj viszont csak 1500 euró. Ha 15 évre vetítjük a teljes költséget, akkor az mindkettőnél 46 ezer euró lesz.
A projektmenedzser úgy vélekedett, hogy a kondenzációs gázkazánok árai hamarosan visszaesnek a mostani hagyományos kazánok áraira, viszont a kazáncsere többe kerül, hiszen a kéményt alkalmassá kell tenni a friss levegő beszívására és az égéstermék együttes elvezetésére. Emellett a keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell.
Európa országai közül Nagy-Britanniában minden gázkazán kondenzációs. Szlovákiában 65, Magyarországon 42, míg Romániában 11 százalék a kondenzációs kazánok részaránya. Több példát hozott fel az előadó arra, hogy az uniós országok kedvezményes hitellel, illetve vissza nem térítendő támogatással segítették a hagyományos kazánok kondenzációs kazánokra cserélését.
Kérdésre válaszolva Stefan Vötsch elmondta, a Bosch még 15 évig gyárt alkatrészeket a hagyományos gázkazánokhoz.
