Helytörténet
A község neve először Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy működő hámor és egy torony nélküli kőtemplom leírását is tartalmazza. A mai templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is.
A templom fölötti dombon helyezkedik el az izraelita-, ill. a református temető, a templomtól különálló harangtorony, valamint a kopjafás emlékpark.
A település ófalui részében található a tájház, az erdei iskolai bázishelyként működő parókia épülete, illetve az egykori középső vízimalom, mely teljes felújítás után fogadóként üzemel majd. A falu főterén találjuk a községházát, a művelődési házat, az általános iskolát, a turul-madaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, illetve az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a millenniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát.
A település környékén több nevezetes barlang is található. 1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Kessler Hubert vezetésével a barlang bejárata mellett létrehozták a Tengerszem Szállót és a Tengerszem-tavat, valamint kiépítették az elektromos hálózatot a barlangban. Ezzel Jósvafő bekapcsolódott a barlangi idegenforgalomba.
A Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására, 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe. Itt ma asztmaszanatórium működik.
1999-ben a település nagy részét műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Jósvafő napjainkban különböző típusú szálláshelyekkel és turisztikai-ökoturisztikai programokkal várja az idelátogatókat.
A település ófalui részében található a tájház, az erdei iskolai bázishelyként működő parókia épülete, illetve az egykori középső vízimalom, mely teljes felújítás után fogadóként üzemel majd. A falu főterén találjuk a községházát, a művelődési házat, az általános iskolát, a turul-madaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, illetve az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a millenniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát.
A nemzeti kulturális örökség minisztere II./1999. ( VIII.18.) NKÖM rendeletében Jósvafő község régi falurészét műemléki jelentőségű területté nyilvánította. Jogos büszkeséggel tölti el a település polgárait, hogy Tihany, Hollókő, Szalafő, Fertőrákos, Csongrád és Szigliget mellett Jósvafő is az ország műemléki jelentőségű védett népi építészeti területeinek sorába lépett. A műemléki védelem elsősorban az épített környezet védelmével kapcsolatos.
Templom
1399-ben már kőből épült, torony nélküli templom is állt Jósvafőn, valószínű, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét.
A templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti,
de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is.
Hámor
A falu környezetében több helyütt a kora-középkori vasművesség nyomaira bukkantak. Egy 1399-es oklevél egy, a Jósva vize által hajtott hámort is említ. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában említett jósvafői hámor feltehetően erre, Borsod megye legrégebbi vasipari emlékére utal, amely az Almás-völgy torkolatában működött
Malom
A község belterületén még e század elején is több vízimalom és kendertörő működött. Az ún. középső vízimalom – a mai Tájház bejáratával szemben – jelentős része a század elején leégett, megmaradt részeinek helyreállítása folyamatban van. 1938-ig üzemelt a község É-i határán a Tohonya-forrás és a Szabó-kút vizeinek energiájára épült Kapa-hámor, ahol mezőgazdasági és háztartási eszközöket gyártottak. Mára nyomtalanul elpusztult.
Cím: JósvafőPetőfi S. u. 42.
Tel: +36 (48) 506 202
E-mail: [email protected]
Web: http://www.josvafo.hu/
