forrás: Napközben/Kossuth Rádió

Az egyterű irodák az elmúlt időszakban Magyarországon is nagyon népszerűvé váltak. A falak nélküli közös munkatér melletti fő érvként azt hozzák fel, hogy egy teremben jelentősen olcsóbb lehet elhelyezni a kollégákat, másrészt az ilyen elrendezés állítólag serkenti az együttműködést, kedvez a csapatmunkának és a kommunikációt is segíti. Ideális megoldás lehet tehát call centerek, kreatív ügynökségek vagy szerkesztőségek esetében, ügyvédi irodákban viszont ritkaságnak számít az egy légtér.

Vége a magányos mahagóni asztaloknak

Az egyterű irodák hátrányai között elsősorban azt említik, hogy nincs meg az elmélyült munkához szükséges magántér, viszonylag sok a zavaró tényező, a kellemetlen zaj- és fényhatás. Klein Sándor munkapszichológus, egyetemi tanár szerint a munkahelyek kialakításában a divat is számít. Mint mondta, harminc-negyven éve természetes volt, hogy minden „valamire való szellemi munkásnak” volt külön irodája, aztán ez a gyakorlat, részben a külföldi minták hatására, nagyot változott.

Fontos azonban, hogy az egyterű helyiségekben is el tudjanak valamennyire szigetelődni a dolgozók, legyen valamilyen paravánféle az íróasztaluk körül, ami a magántér érzetét nyújtja. Jó, ha az elhatároló lap legalább másfél méter magas és két és fél méter széles. Mivel a legzavaróbb a zaj, ezért mindent meg kell tenni, hogy zajelnyelő anyagok legyenek az egyterű irodákban. Ezen kívül minden nagy közös helyiséghez tartoznia kell tárgyalóteremnek, kisebb dolgozószobáknak, ahová a munkatársak szükség esetén mégiscsak el tudnak vonulni – mondta.

Visszasírhatjuk azokat a régi szép időket, amikor kényelmes mahagóni asztalok mögött ülhetett az ember, kinézhetett a szép nagy ablakon, és senki sem zavarta, amíg be nem engedett valakit, ám valószínű, ez nem jön vissza a közeljövőben – tette hozzá.

Kinek mi

Az irodai munkának is megvannak a közösségi szabályai – a hangos beszélgetés, egymás közt vagy telefonon, de akár az asztalon dobolás, a székrángatás, a ki-bejárkálás vagy az ajtócsapkodás gyakran bosszúságot okoz a kollégáknak.

Tímea most külön helyiségben, egyedül dolgozik, amit sokkal jobbnak tart, mint a korábbi helyzetet, amikor alkalmazkodnia kellett másokhoz, illetve el kellett viselnie a munkáját nehezítő körülményeket. Zavarta például, hogy kollégái olyan dolgokat beszéltek meg mellette, vagy olyanokkal traktálták, amik nem rá tartoztak, feltartották. Most azonban a saját ütemében, nyugodtan tud dolgozni, be tudja osztani, hogy mikor hívja fel az ügyfeleket – mondta.

A szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetnél dolgozó Irén sokszor végzi a munkáját egyedül. Az ügyfeleknek szerinte ez jobb, mert amikor bemennek hozzá, örülnek, hogy nem öten ülnek a helyiségben, hanem csak ketten vannak. Másrészt, ha elakad a munkájában, jó, ha jön egy kolléga, és segít, vagy a projektek közös összeállításakor is előnyösebb az egyterű munkahely. Szerinte nem állja meg a helyét, hogy egyedül jobban megy a munka, mert ha programtervezéskor néhányan összeülnek, és ötletelnek, egy-kettőre megvannak a feladattal – tette hozzá.

Már nem ez a kérdés

Klein Sándor szerint azonban valószínű, az egyterű irodának több a hátránya, mint az előnye, a külön szobás megoldáshoz képest, igaz lassan már nem ez a kérdés, mert mindkét elrendezés kezd kimenni a divatból. Egyre több, ma még extrémnek tűnő megoldás van. Az egyik, hogy a neten keresztül dolgozó kollégák több helyről is végezhetik a feladataikat, és ha éppen bemennek a munkahelyükre, akkor az éppen üres asztalhoz ülnek le.

Kalmár Zoltán, az Év Irodája verseny alapítója szerint az egyterű irodákat elkezdték szétbontogatni a cégek, de nem visszafelé haladnak, tehát nem építenek ismét külön bokszokat, az irány teljesen más. Az új trend a kommunikációs terek kialakítása, a munkamenethez való alkalmazkodás. Az irodákban egyrészt szükség van elmélyült munkavégzésre, de nagy százalékban kommunikációra is. Utóbbi a múltban a kis cellákban zajlott, ma már inkább a tárgyalókban. Nagyon érdekes, hogy milyen sokféle tárgyalótípus alakult ki.

Mivel többfajta tárgyalás létezik, ehhez alkalmazkodik a helyiségek kialakítása is. Ha valaki telefonon egyeztet, elég egy fülke, de szükség van a skype-on bonyolított megbeszélésekhez alkalmas helyiségre és a pár fős személyes meetingekhez alkalmas, három-négy négyzetméternél nem nagyobb területekre is – mondta.

Biztos, hogy nem irodai székeken

Kalmár Zoltán szerint manapság a legtöbb IT-s, média-, marketing-, vagy techcégnél rengeteget tárgyalnak a munkatársak, ezért olyan területek kellenek nekik, ahol babzsákokra, vagy bármilyen más kényelmes alkalmatosságra – de biztos, hogy nem irodai székekre – leülnek, és közösen gondolkodnak, ötletelnek. Ezekben a helyiségekben óriási falfelületekre is szükség van, ahová írhatnak.

A szakember arról is beszélt, hogy a jövő egyik érdekes iránya coverking irodáké. Ez azt jelenti, hogy különböző cégek egyes irodai területeket közösen használnak, például a teakonyhát, a tárgyalót, vagy a skype-szobát, amire egyiküknek sincs szüksége folyamatosan.