Home Főhírek Gazdaság Jön az új agráradózási reformcsomag: ezek lehetnek a legfontosabb változások 2021-től

Jön az új agráradózási reformcsomag: ezek lehetnek a legfontosabb változások 2021-től

Várhatóan 2021-től hatályba léphetnek azok a jogszabály-változások, amelyek gyökeresen átalakítják a hazai agráradózás rendszerét.

Az új előírások az őstermelőkre és a családi gazdaságokra egyaránt kiterjednek, így több százezer mezőgazdasági szereplőt érintenek.

Fő cél az agráradózási rendszer egyszerűsítése, de olyan új kategóriák is létrejönnek, mint az őstermelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság.

A 2021-től várható legfontosabb változásokról, illetve az új agráradózási szabályokról Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt.

Hosszas előkészületek után dolgozta ki a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely gyökeresen átalakítja a hazai agráradózási szabályokat. A tervek szerint az új szabályozási elképzelésekről az idén szavazhat a parlament, így a változtatások 2021-től hatályba léphetnek. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint ez lehet az agrártárca idei évének egyik legfontosabb törvényalkotási folyamata, fontos azonban kiemelni, hogy a mostani tervezet elkészítését hosszas egyeztetés előzte meg a Pénzügyminisztériummal, valamint az Igazságügyminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javaslataira támaszkodva. A helyettes államtitkár a Portfolio Agrár Klubon hangsúlyozta, a most bemutatott változtatások egyelőre csak tervezetek, egészen addig, amíg az Országgyűlés nem dönt azok elfogadásáról. 

Az új „reformcsomag” létrehozásának fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése, így a tervezet szerint az őstermelői adózásra is egyszerűbb és kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak majd 2021-től:

  • Adóbevallás nélküli adómentességi értékhatár növekszik az éves minimálbér felét kitevő bevételig.

  • Átalányadózó bevétele adómentessé válik az éves minimálbér 5-szörösét kitevő bevételig.

  • Átalányadózó kedvezményes adózást választhat az éves minimálbér 5-10-szerese közötti bevételig.

  • Méhészeti tevékenységnél előbbi, kedvezményes átalányadózás is adómentes.

  • Adókedvezmény nélküli tételes költségelszámolást kell alkalmazni a minimálbér 10-szeresét meghaladó bevétel felett.

  • A kapott támogatás összege nem számít bevételnek.

Juhász Anikó tájékoztatott, az őstermelői szabályok létrehozásakor az életszerű működési feltételek meghatározása volt a cél:

  • Az agrárigazgatási szabályok kikerülnek az Szja tv. alól és az új agrárigazgatási törvényben kapnak helyet.

  • Kibővül az őstermelők tevékenységi köre a mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével.

  • Az őstermelői bevételben kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel 25 százalékáig.

  • Ez utúbbi két feltétel lehetővé teszi, hogy az életszerű gazdálkodáshoz nem szükséges egyéni vállalkozást is működtetni.

  • Az őstermelők személyi köre változatlan marad.

Újdonság az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) létrehozása, erre a kategóriára a tervezet szerint az alábbi szabályok vonatkoznak majd: 

  • A közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaságok összevonásával új működési forma, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) kerül bevezetésre.

  • Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli tagokkal történhet, azzal az átmeneti szabállyal, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak.

  • Az ŐCSG tagok egyéni vállalkozóként nem folytathatják ugyanazt a tevékenységet.

  • Az ŐCSG tagjainak nem szükséges közös háztartásban élniük és mezőgazdasági tevékenységet életszerűen folytatni.

  • Az elővásárlási és előhaszon-bérleti jogosultsági sorrendben az első helyre kerültek az ŐCSG tagok.

Az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása során egyszerűbb és kedvezőbb szabályok kerültek meghatározásra

– közölte Juhász Anikó.

Ilyen például, hogy az őstermelők családi gazdaságában (ŐCSG) résztvevők száma nem kerül korlátozásra, azonban az átalányadó választásának lehetősége legfeljebb 4 fős bevételig, vagyis legfeljebb a minimálbér 40-szeresét kitevő bevételig lehetséges, emellett fontos kiemelni, hogy a minimálbér 40-szeresét meghaladó bevétel fölött tételes költségelszámolást kell alkalmazni és nincs adókedvezmény.

Szintén új kategória a családi mezőgazdasági társaság (CsMT), amely szabályainak létrehozása során fontos volt a versenyképes generációváltás alapjainak megteremtése:

  • Legalább két taggal rendelkező gazdasági társaság számára új minősítő kategóriaként kerül bevezetésre a családi mezőgazdasgi társaság (CsMT).

  • A CsMT minősítést kaphat a hozzátartozók által mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenység folytatására alapított bármely gazdaásgi tárasság, szövetkezet, vagy erdő-birtokossági társulat.

  • Az elővásárlási és előhaszon-bérleti jogosultsági sorrendben az első helyre kerültek a CsMT tagok (az őstermelők családi gazdaságának tagjaival együtt).

A családi mezőgazdasági társaság (CsMT)-re vonatkozó adózási szabályok:

  • Minden társas vállalkozás tag számára (így a CsMT tagjainak is) személyi jövedelemadó mentessé válik az átengedett összeg amit a következő címeken a társaságtól kap: termőföld használata, mezőgazdasági támogatások, termőföld-vásárlással jelzáloghitel törlesztésére, termlőföld vásárlása.

  • A mentesített jövedelem a társasg szintjén nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Címlapkép: Getty Images

agrarszektor

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás