Az új koronavírus terjedésének hatékony elfojtása érdekében kötelezővé tenné mindenki beoltását Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, virológus, a szegényebb országok népeinek vakcinázásához pedig a tehetősebb államoktól kérne pénzt. Lényeges kérdést tisztázott az oltások mellékhatásaival kapcsolatban.
Lényegében mindenhol meg kellene állítani a vírust, ráadásul sokkal gyorsabban, mint az korábban például a himlővel 150 év alatt megtörtént, foglalta össze röviden Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője azt a feladatot, ami a koronavírus elleni vakcina birtokában a világ előtt áll.
A szakember úgy gondolja, a gazdag országoknak kellene anyagi áldozatot hozniuk a cél érdekében, amely ráadásul nem is lenne nagyon nagy teher számukra. Így megoldható lenne a fejlődő, szegényebb országok népeinek immunizálása is.
„A járvány lokálisan megszűnhet, ha elegen oltatják be magukat egy-egy országban, de aztán mindig ott lesz a veszély, hogy valahonnan visszatér. Mindenképpen meg kellene szabadulni a vírustól” – fogalmazott Boldogkői Zsolt az InfoRádióban. További nehézség véleménye szerint az, hogy Közép-Európában is az önkéntességről beszélnek az immunizáció kapcsán, miközben az oltásszkeptikusság és oltásellenesség a nagyon hatékony vakcináknál is nagy fokú. Ebben a környezetben kellene a populácó több mint felét beoltani a leghatékonyabb vakcinából is annak érdekében, hogy nyájimmunitás alakulhasson ki a betegségen átesettek és a beoltottak jóvoltából.
„Egyértelműen kötelezővé tenném az oltást, de szerintem Európában és így Magyarországon nem ez fog történni. Így viszont nem érjük el a nyájimmunitást: bár
csökkenni fog a járvány intenzitása, de még jobban el fog húzódni és sokkal nagyobb gazdasági kárt fog okozni”
– fogalmazott Boldogkői.
A szakember rámutatott, hogy annak idején 50-60 százalékos hatékonyságú koronavírus elleni oltással is elégedett lett volna a szakma, ehhez képest a 90 százalék körüli adatok nagyon jónak számítanak. Nem hisz abban, hogy a nem élő vakcinás koronavírus elleni oltások évek múltán bármiféle mellékhatást idézzenek elő, a hetek-hónapok alatt jelentkező hatásokat pedig a klinikai fázisokban letesztelik.
„Az oltások biztonságosak, igen kicsi komoly mellékhatásuk van összehasonlítva magával a vírussal, ami nagyon nagy problémát okoz”
– summázta.
A vírus a modern orvoslás beavatkozása nélkül, természetes úton Boldogkői Zsolt szerint
(mert a koronavírusnak nem érdeke, hogy elpusztítsa gazdaszervezetét, az embert, csak hatékonyan akar terjedni), ez viszont nagy áldozat lenne, amit nem lehet megengedni.
A koronavírushoz hasonló RNS-vírusokról elmondta: nagyon hajlamosak a mutációra, az új koronavírusnak ugyanakkor van egy hibajavító mechanizmusa, így mutációs rátája alacsonyabb. Az oltott vagy a betegségen átesett emberek ugyanakkor képesek a mutációk ellen is valamelyest védekezni. Azt Boldogkői Zsolt
nem tartja valószínűnek, hogy egy, a mostaninál is veszélyesebb törzs alakulna ki
a vírusból, de minél több ember fertőződik meg vele, annál nagyobbra nő ennek az egyébként kicsiny esélye is.
