USA: A Palesztin Hatóságból hiányzik a hitelesség ahhoz, hogy Gázát kormányozhassa
Az Európai Bizottság 118,4 millió eurós csomagot fogadott el a Palesztin Hatóság támogatására a 2023-as éves előirányzat részeként – tájékozatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint az elfogadott új pénzügyi támogatás hozzá fog járulni a ciszjordániai köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának kifizetéséhez, a ciszjordániai és gázai készpénzátutalási programon keresztül a kiszolgáltatott családok szociális juttatásaihoz, a kelet-jeruzsálemi kórházakba történő orvosi beutalások finanszírozásához, valamint a Palesztin Hatóság intézményei igazgatási és technikai kapacitásának támogatásához.
A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: „nagyon aggasztó” a gázai és ciszjordániai helyzet, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Tájékoztatása szerint az Európai Unió ezért már megnégyszerezte a Gázának nyújtott humanitárius segítségét.
„Pénzeszközeink gondos felülvizsgálatát követően bejelentjük a Palesztin Hatóságnak nyújtandó nagyon szükséges segítséget is” – fogalmazott.
Az elnök elmondta, az EU a palesztinoknak nyújtott segélyek legnagyobb nemzetközi adományozójaként mérlegeli egy szélesebb körű, középtávú csomag kidolgozását a jövő évre vonatkozóan, amely hozzájárulna Gáza és Ciszjordánia gazdasági és politikai stabilitásához a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására irányuló szélesebb körű nemzetközi erőfeszítések részeként.
A brüsszeli testület emlékeztetett: az Európai Unió a közös európai stratégia keretében a 2021-2024-es időszakra közel 1,2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá a palesztinok megsegítésére.
Az hvg olyan tényezőkről számol be cikkében, amely megkérdőjelezi az EU döntésének helyességét a hatalmas pénzadómány odaítélése tárgyában!
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A Hamász több mint kétszáz civilt ejtett túszul, akikért cserébe palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik. A fogolycseréket, a tűzszüneti megállapodást és a konfliktus más fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
- A Palesztin Hatóságból hiányzik a hitelesség ahhoz, hogy Gázát kormányozhassa – jelentette ki John Kirby, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az ABC This Week című műsorában. Az adást szemléző Jerusalem Post összefoglalója szerint Kirby arról is beszélt, hogy a hatóság jelenleg nem felelne meg a palesztin nép elvárásainak. Ugyanakkor az is tény, hogy Izrael elvárásainak sem felelne meg.
Legalábbis a Kirby-vel készült beszélgetést megelőzően Benjamin Netanjahu is kijelentette, hogy a háború végeztével, azaz a Hamásznak a hatalomból való elmozdítását követően, nem lesz hajlandó visszaengedni a Palesztin Hatóságot az övezetbe.
Kirby, csatlakozva az izraeli kormányfő üzenetéhez, maga is megerősítette, hogy a PH jelenlegi formájában számukra is elfogadhatatlan. Ez egy szokatlanul nyílt véleménynyilvánítás volt az USA részéről, melynek tisztviselői ennél valamivel homályosabban szoktak fogalmazni, amikor szóba kerül a hatóság, vagy a palesztin államiság kérdése.
Ez utóbbi a most tomboló háború okán többször is előkerült már, ám a stratégiai ügyekért felelős izraeli miniszter, Ron Dermer. szintén az ABC műsorában igyekezett hűteni az ezzel kapcsolatos várakozásokat. „A lehető legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha azt üzenjük, hogy bárki is közelebb kerülhet a céljához azáltal, ha végrehajt valami nagyszabású terrortámadást” – utalt a miniszter a Hamásznak a háborút kirobbantó támadássorozatára. A Hamász elpusztítása közelebb visz mindenkit a régióban a békéhez, melynek érdekében valamiféle végleges politikai megoldást is kell találni a palesztinokkal – mondta.
Egy szombati sajtótájékoztatóján Benjamin Netanjahu arról beszélt, hogy a Palesztin Hatóságot azért sem lehet visszaengedni Gázába, mert ezzel megismételnék az Oslói megállapodás idején elkövetett hibát, amikor is Izrael hagyta, hogy a PFSZ visszatérjen Tunéziából és megalakíthassa a Palesztin Hatóságot.
Ugyan a palesztin vezetés két táborra szakadt (itt a miniszterelnök a Palesztin Hatóságra és a Hamászra utalt – a szerk.), ám a meggyőződés, miszerint Izraelnek nincs joga létezni, közös bennük.
A miniszterelnök szerint a háború után Izraelnek kell ellenőriznie a területeket, amiknek a belső kormányzását viszont a palesztinokra bízná, ami valamiféle új kormányzat lenne és nem a PH.
„A hatóság nem küzd a terrorizmus ellen, hanem támogatja azt” – jelentette ki.
Nem meglepő módon Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke teljesen másképp látja a dolgokat, Abbász szerint a háború utáni bárminemű politikai megoldásnak érintenie kell Gázát, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is. Ez megoldás pedig szerinte ezen a területen egy ENSZ-tagsággal rendelkező palesztin állam elismerése volna.
A palesztin vezető nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazta, amely ütemtervet hozna létre Izrael számára az 1967-es határai mögé való visszahúzódásra.
„Továbbra is rendíthetetlenül kitartunk népünkkel a túlélésért, a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelemben. Nem hajtjuk meg a térdünket. Nem engedjük, hogy kész helyzet elé állítsanak minket. Járjon bármekkora áldozattal is, de nem engedjük, hogy a palesztinok 1948-as elüldözése megismétlődjön.”
