Jókai Mór 1857-ben, 32 éves korában járt először Balatonfüreden. Az első útra Jókainé nagyravágyó leánya a „kis Róza” beszélte rá, aki a fürdőhelyen akarta megtalálni szerencséjét. Első füredi látogatásáról két emlékünk is maradt: az egyik a Vasárnapi Újság hasábjain megjelent regényes tájleírás: „A magyar Tempevölgy”, a másik Váli Mari (unokahúg) naplója.
A következő évektől Jókaiék füredi látogatásai rendszeressé váltak. Erre utalnak ebből az időből származó írásai: „Színházi publikumfogás fürdőn”, s „Egy beteg ember éjjeli mulatsága Fürdőn”. Ezekből is kitűnik, hogy Jókai milyen jól ismerte már akkor a fürdőhely életének minden részletét. A család hamarosan a fürdőhely közkedvelt és állandó vendégei közé tartozott, s a közélet jelentős befolyásolójává vált. Az első „tempevölgyi” kirándulás után három évvel már bensőséges kapcsolat álltak Füred vendégeivel és színházával. Laborfalvi Róza művésznő „nyári szabadságidejét mindig különösen kedvelt tartózkodási helyén, Füreden töltötte, jótékony kezét nem vonta el semmitől, ami közügy, de kivált a nemzeti színészet érdekeinek előmozdítását célozta”. ő maga is számtalanszor fellépett a füredi színpadon.
1863-tól, amikor megépítették a siófoki zsilipet és elkészült a vasútállomás is, Siófok lett a nagy múltú Füred vendégeinek átszállóhelye, a „Savanyúvízi Paradicsom elő-kapuja”.
Jókai füredi tartózkodásai során a mai szívkórház részét képező „Klotild-udvar”-ban lakott, melyben 46 szoba és 9 fürdőszoba volt. Az évek során azonban annyira megszerette a szelíd szépségű balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben, a kiegyezés évében megvásárolta füredi telkét. A fejlődő fürdő növekvő hírneve, nagyszerű éghajlata mellet Laborfalvi Róza testvére, Huray Istvánnak (Füred fürdőorvosának) felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából és megszabaduljon kínzó köhögésétől. Füred savanyúvizének, kitűnő levegőjének gyógyhatásáról már akkor csodákat beszéltek.
Mikszáth a füredi telekvásárlás időszakát nevezi „Jókai aranykorá”-nak. Nagy regényei ebben az időben jelennek meg, két lapja az „Üstökös” és „A Hon” ontja a pénzt.
1870-ben elkészült a Jókai ház, mely 20 nyáron át volt Jókai tulajdonában.
Mit csinált Jókai Balatonfüreden?
Hajókázott, csillagot vizsgált távcsövön, gardát sütött parázson, együtt dalolt a társasággal, kertészkedett, gyümölcsöt szüretelt. Nem kedvelte azonban a balatoni fürdést, állítólag úszni sem tudott; a tanuláshoz pedig nem érzett kedvet. Maga mondta, hogy úgy úszik, „mint az öreg fejsze”.
Jókai napjai nagy részét íróasztalánál töltötte, ám a napi munka előtt és után szívesen kertészkedett a ház előtti kiskertben, ahol sok szép virág nyílt, köztük híres rózsái, melyeket maga oltott és szemzett.
Füred és „Az arany ember”
„Az arany ember” c. könyvét már füredi villájában írta Jókai. Utószavában maga is legkedvesebb művének nevezi a híres regényt, mely talán a legnépszerűbb összes könyvei között. A regény alapötletét valószínűleg egy Balatonfüred-siófoki hajóúton kapta távoli rokonától, Szűcs Lajosnétól, aki a Kisfaludy gőzős fedélzetén mesélt neki a 70-es évek társasági személyeiről. A regény szereplői tehát élő alakok voltak egytől egyig.
„Az arany ember” megírása előtt Jókai elvállalta egy szabadságharcos honvédezredes két leányának gyámságát. Gyám-atyai teendői azonban heves érzelmekké alakultak az egyik fiatal leány, Ottilia irányában. A kialakuló bensőséges kapcsolat lassan szerelemmé mélyült. A beteges leányt Füredre küldte gyógyulni, de a pletykák miatt inkább Arácson vett neki házat, ahol ő maga is gyakori vendég volt. A jelképes Füred (Arács) a „Senki Szigete”-ként jelenik meg a regényben, ahol Timár-Jókai titkos látogatásokat tesz Noéminél, akinek alakjában Ottiliát rajzolta meg az író. A valóságos Füredet, a Jókai villát akkor látjuk, amikor Krisztyán Tódor visszajön, hogy megzsarolja Timárt.
„Az arany ember” Jókainak az a könyve, mely a legtöbb balatoni vonatkozást tartalmazza. A Balaton téli tüneményeinek legszebb írását is Jókainak köszönhetjük: a kalandos utazás után „füredi kastélyába” érkező Timár Mihály egy téli balatoni halászaton vesz részt.
„Az arany ember”-nek ez a része a magyar irodalom legszebb lapjai közé tartoznak.
Jellemző Jókai valósághű ábrázoló módszerére, hogy a villa felépülte és füredi tartózkodásai után megszaporodtak balatoni vonatkozású publikációi. A 70-es években sorra jelennek meg kisebb elbeszélései is a Balatonról. Egy év sem múlik el ebben az időben anélkül, hogy valamilyen balatoni vagy füredi tárgyú írása ne látna napvilágot. 1876-ban közzéteszi az „Életképek”-ben a „Balatonfüredi levelek”-et.
Amíg a Jókai-Házból Jókai-Múzeum lett
Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden; novemberben meghalt. Jókait teljesen megtörte feleségének elvesztése. A füredi villa Róza asszony halálával végérvényesen üresen maradt. Jókai többé már nem érezte otthon magát a házban, „mert egyedül magamban mit csináljak abban a nagy üres kastélyban ?” /Jókai / 1890-ben eladta a házat. A füredi villa eladásával megszakadtak állandó kapcsolatai a Balatonnal.
50 éves írói jubileumát az egész ország ünnepelte, az egyetem díszdoktorává avatta, a legtöbb magyar város díszpolgárává választotta. Magánélete az elkövetkező években kissé megváltozott. A 74 éves író beleszeretett a 20 éves Nagy Bella színésznőbe, akit később a családi rágalmak ellenére feleségül is vett. Később járt ugyan Füreden, s második feleségével nyaralt is itt kétszer de a tó környéke nem jelent meg többé műveiben.
A „nagy mesemondó” utolsó nyarát is részben a Sváb-hegyen és Balatonfüreden töltötte. 1904-ben tüdőgyulladást kapott és május 5-én halt meg.
1954-ben az egész ország szeretettel és megbecsüléssel emlékezett meg Jókai halálának 50. Évfordulójáról. Akkor határozta el a Népművelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, hogy a füredi villában Jókai emlékkiállítást rendez be. A kiállítás az író és ember emlékét egyformán megőrizte, s így maradt máig is Jókai otthona a füredi ház. (1964 óta a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeumához tartozik).
Cím: BalatonfüredHonvéd u. 1.
Tel: (+36) 87 343-070
E-mail: jokai.balatonfured@museum.hu
Web: http://www.balatonfured.hu/index.php?fmenu=balaton
