Johannes Anglicus (Angliai János) egy pápa, aki a legenda szerint valójában álruhás nő volt. Létezésére történelmi bizonyíték nincsen.
Történetileg nem bizonyítható, hogy valóban létezett egy nőpápa. A legenda és a közös emlékezet azonban szilárdan tartja magát arról, hogy a 9. században az egyik pápa valójában nő volt, sőt még gyermeket is szült. A VIII. Jánosként ismert pápa női mivoltát a 16. századig elfogadta, azóta azonban tagadja az egyház. (A János nevű pápák sorából mégse törölték, és sorszámukat a mai napig az ő figyelembevételével közlik.)
Egy 13. század óta ismert monda szerint, melynek hitelességében maguk a pápák is hittek, létezett egy női pápa is. Johannának hívták és Mainzból származott. Johannes Anglicus néven férfiként lépett fel, és 855-től állítólag hét éven át ült a pápai trónon. Amikor női mivoltára fény derült, száműzték.
A legenda eredeti formája szerint a 11. század végén uralkodott egy női pápa, kinek neve ismeretlen. 1277-ben Martin von Troppau krónikájában a 9. századra helyezi az eseményt, és kiegészíti azt a pápanő terhességével és egy körmenet alatti szüléséről.
A történet szerint Johanna 818-ban Inglheim am Rhein-ban született egy angol misszionárius és egy szász cseléd gyermekeként. Szülei halála után kolostorba került, ahol kitűnt tehetsége és tanulékonysága. Később megpróbált szerzetesnek öltözve bejutni egy fuldai apátságba. Leleplezték, és menekülnie kellett. Athénba került, és itt fejezte be tanulmányait. Innen Rómába ment, és férfinek öltözve tehetsége és tudása segítségével a legfelső körökig emelkedett. 855-ben IV. Leó pápa halála után pápává választották. Egy pápai titkár teherbe ejtette (a legenda az apát nem nevezi meg). Egy körmenet folyamán a Via Sacra közepén összeesett, és mindenki legnagyobb döbbenetére megszülte gyermekét. Egy verzió szerint a pápanő és gyermeke belehalt a szülésbe, és ott helyben el is temették, egy másik változat szerint kolostorba száműzték. Egyéb források szerint őt, gyermekét és gyermeke apját felakasztották, meglincselték, megkövezték vagy ló farkához kötötték. Más források tudni vélték, hogy gyermeke mégis túlélte a szülést, és később Ostia püspöke lett.
A legenda egy további változata szerint a körmenetben részt vevő papok a végzetes esemény helyszínén megölték Johannát, és elföldelték ott helyben. A sír fölé állítólag egy kápolnát emeltek, amelyben egy asszonyszobor állt, karján csecsemővel. III. Benedek azután ezt a kápolnát leromboltatta és a szobrot összetörette.
A magyar forrásokban használatos elnevezések Johanna nőpápa, illetve Johanna pápissa. Ezek az elnevezések azonban logikailag hibásak. Csak később rögzültek a történethez. A legendák egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a női pápa nem női mivoltában foglalta el a pápai trónt. Tehát sohasem használta a Johanna pápanő vagy pápissa nevet! Az idegen nyelvű források is zömében az Angliai János latin megfelelőjét használják.
A női pápa történetével még az 1415-ös Konstansi-Zsinaton is foglalkoztak a pápai hatalomról szóló vitában. Később II. Pius a leendő tudós pápa megpróbálja megdönteni a legendát kevés sikerrel. A XVIII. századi protestáns írók a pápaság elleni támadásaikhoz használták fel a történetet. Mégis érdekes hogy az első komolyabb támadást David Blondel kálvinista író intézte a történet ellen. 1647-ben megjelent értekezésének címe: „Kötetlen elmélkedés arról a kérdésről: igaz -e, hogy egy nő ült a római pápai trónon”
A 19. században a történet hitelességét először A. Bianchi-Giovani (1865) és Ignaz von Dollinger (1890) kérdőjelezte meg. A mai tudósok alapvetően elvetik a nőpápa történetét.
Számtalan elmélet létezik, melyek megpróbálják megmagyarázni a pápanő legendáját. Az egyik magyarázat szerint a történet gyökere a Theophylakten családhoz köthető, pontosabban Maroziához, XI. János pápa anyjához és az ő anyjához, Theodorához, akik kevesebb mint egy évtized alatt nyolc pápát juttattak a trónra, majd fosztottak meg attól. Így a tényleges hatalom az ő kezükben volt (ezt az időszakot illették pornokrácia gúnynévvel). Cesare Baronius történetíró szerint a mítosz egy szatíra VIII. János pápáról (872-882) az I. Konstantinopel Photios pátriárkával szembeni gyengesége miatt. Egy harmadik elmélet szerint III. Benedek csak az egyház által kitalált pápa volt, amit az is bizonyítana, hogy fent említettről alig maradt fent információ. A katolikus egyház őt találta volna ki Johanna pápanő helyett, akit a 17. században töröltek a történelemből. Egy következő elmélet IV. Leó és III. Benedek uralkodása közé teszi, de erre semmilyen írásos forrás nem utal.
Személyét számtalan (ebből több megbízhatatlan) történelmi és egyházi forrás említi a 17. századig, többek között az Anastasius Bibliothecarius ellenpápa Liber Pontificalisa és Marianus Scotus Chronicon kézirata. A legendákban feltűnő nevek, Johannes Anglicus, Johanna, Jutta, Jutte, Gilberta, Agnes és Glancia.
A história legbizarrabb bizonyítékaként a lateráni Szent János-bazilikában található egy pápai trón ,az úgynevezett „Sella stercoraria” , melynek közepén egy lyuk bevágással található. Ennek állítólagos célja az volt, hogy ellenőrizhető legyen a pápa neme, elkerülendő egy ilyen skandalum újbóli bekövetkezte. Mások azt állítják, erre a procedúrára azért volt szükség, hogy a pápai székbe ne ülhessen se kasztrált, se körülmetélt (tehát zsidó) férfi. A vizsgálatot egy segédlelkész végezte, az eredményt pedig „habét” (van neki) kijelentéssel jelezte. Más források szerint pedig így hangzott: „Mas nobis nominus est” (választottunk férfi).
A történet hívői bizonyítéknak tekintik továbbá azt az anya gyermek szobrot, amely a Colosseum és a Szent Kelemen templom közötti sikátorban található, ahol állítólag a pápai menet megtorpant és a nőpápa világra hozta gyermekét. A későbbi körmenetek elkerülték ezt a helyet, a szégyen miatt amit az esett hozott a pápaság intézményére.
A síenai katedrálisban a pápák mellszobrai között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor ezzel na felirattal: ” VIII. János pápa, egy nő Angliából” VIII. Kelemen pápa rendeletére a szobrot „Zakariás-pápa” névre keresztelték át.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Johannes Anglicus
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
