Árugrás az albérleti piacon. Újrarendezték a Nemzeti Galéria állandó kiállítását. Bezárja a földművelésügyi tárca a kiskapukat a nagygazdaságok előtt. Nem kapott magyarázatot az EBH a hajléktalanok gyakori igazoltatására. EP-meghallgatás az Altus megbízása ügyében.
Jogszabály a gyerekek hallásvédelméért
A gyerekeket sújtó zajszennyezést korlátozó jogszabály megalkotását javasolja az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat – közli szerdai számában a Magyar Nemzet.
Szakemberek mérései szerint ugyanis számos rendezvényen eléri a 117 decibelt a hangnyomási szint, ami már veszélyezteti a gyerekek hallását – tájékoztatja a lapot Vicsi Klára, a bizottság vezetője. Hozzáteszi, hogy a zajnak nem csak halláskárosodás, hanem figyelem-, magatartási-, és tanulási zavar is a következménye lehet, illetve az emésztési és a keringési rendszert károsító megbetegedéseket is okozhat.
A javaslatuk szerint a jogszabály minden gyermekműsor szolgáltatója számára kötelezővé tenné a műsor előzetes besorolását hangerősségi kategóriák szerint.
Árugrás az albérleti piacon
Húsz százalékkal emelkedtek az albérleti díjak Budapesten, a belső pesti és a budai kerületekben, illetve az egyetemek környékén 2014 első félévéhez képest – közölte szerdai számában a Világgazdaság.
Déry Attila, az Otthon Centrum elemzési vezetője a lapnak elmondta, hogy vidéken a kelet-magyarországi régióban nem változtak az árak érdemben, ám nyugaton, elsősorban Győr és Sopron térségében immár budapesti árszínvonallal találkozik, aki lakást szeretne bérelni. Ugyanakkor nagyon keresettek a bérlakások Szombathelyen is; a nyugat-magyarországi térségben, a többi között az Ausztriába ingázó munkavállalók miatt.
A szakember úgy nyilatkozik: a megélénkült keresletnek az az oka, hogy az emberek egyre bizakodóbbak a jövőjüket, munkahelyüket illetően, így korábban elhalasztott, a lakhatást érintő változásokba is belevágnak.
Újrarendezték a Nemzeti Galéria állandó kiállítását
Újrarendezte a „Modern idők – Magyar művészet a millennium és a második világháború között” című kiállítását a Magyar Nemzeti Galéria – közölte szerdai számában a Magyar Hírlap. Mindennek nyomán a tárlat az eddigieknél szűkebb, ám átláthatóbb keresztmetszetet ad a millennium és az 1940-es évek vége közötti magyar festészetről.
Plesznivy Edit és Gergely Mariann kurátorok a Magyar Nemzeti Galéria felújított második emeleti kiállító termeiben újrarendezett tárlattal arra törekedtek, hogy ne csak megmutassák, hanem be is mutassák a műveket, ennek keretében pedig minél több információt közöljenek a látogatókkal a korról és az alkotókról – közölte a Magyar Hírlap.
Bezárja a földművelésügyi tárca a kiskapukat a nagygazdaságok előtt
Bezárja a nagygazdaságok előtt a kiskapukat a Földművelésügyi Minisztérium, mert az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók egy új jogszabály szerint akkor sem kerülhetik el a területalapú támogatások elvonását, ha a gazdasági társaságukat feldarabolják – közli szerdai számában a Napi Gazdaság. Ugyanis korábban többször is felmerült annak a lehetősége, hogy egyes gazdálkodók a szigorodó támogatási rendszert ezzel a módszerrel játsszák ki – idézi fel a lap.
A Földművelésügyi Minisztérium most azt a 2013-as uniós rendeletet ültette át a magyar jogrendbe, amely 2011-es visszamenőleges hatállyal szankcionálja a földek szétírását. Eszerint a tárca minden olyan esetet megvizsgál majd, ahol fennáll a lehetősége annak, hogy a gazdaság szétdarabolásával úgynevezett „mesterséges feltételt” teremtett a tulajdonos a támogatás igénybevételéhez.
A jogszabály szerint, ha gazdasági adatokkal nem tudja igazolni a cég az intézkedést, akkor a támogatás azon részét, amelyiket „mesterséges feltételteremtés” útján szerzett meg, elvonják – írja a Napi Gazdaság.
Nem kapott magyarázatot az EBH a hajléktalanok gyakori igazoltatására
Senki nem jelent meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviseletében az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) által, a hajléktalanok gyakori igazoltatása miatt elrendelt keddi tanúmeghallgatáson – közölte szerdai számában a Népszava.
Az EBH a Város Mindenkié csoport és a Magyar Helsinki Bizottság kutatása alapján rendelt el közigazgatási eljárást. A jogvédők tudományos módszerrel dokumentált vizsgálata szerint ugyanis a hajléktalan embereket, pusztán kinézetük miatt, indoklás nélkül napi rendszerességgel igazoltatják a rendőrök.
A BRFK a Népszavának azzal indokolta a távolmaradását, hogy nem rendelkeznek elegendő információval a tanúként idézett rendőrök azonosítására.
Az EBH főosztályvezetője azt mondta a lapnak: amennyiben a BRFK hivatalosan nem menti ki magát, akkor 5 ezer és egymillió forint közötti pénzbüntetés róható ki.
EP-meghallgatás az Altus megbízása ügyében
Az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságában úgy döntöttek, hogy meghallgatják a Gyurcsány Ferenchez kötődő Altus Zrt. uniós megbízásának ügyében az Európai Bizottság regionális és várospolitikai fejlesztésért felelős főigazgatóságának vezetőjét – közölte szerdai számában a Magyar Hírlap.
A meghallgatást Deutsch Tamás, a bizottság fideszes tagjának kezdeményezésére javasolta a néppárti frakció. A politikus hangsúlyozta: politikai összeférhetetlenség áll fenn, hiszen európai közpénzből nyert el közbeszerzést egy olyan cég, amelynek százszázalékos tulajdonosa egy aktív politikus.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
