A Sargentini-jelentés jogsértő módon lett elfogadva. A tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni – mondta a Mandinernek Rupert Scholz, Németország egykori védelmi minisztere, a CDU volt parlamenti képviselője.
Lengyelország után Magyarország ellen is megindult a jogállamisági eljárás az Európai Unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt – Scholz szerint a hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű.
A hatályos uniós szabályok szerint ahhoz, hogy egy tagállammal szemben jogállamisági eljárás induljon, az Európai Parlamentnek kell javaslattal fordulnia az Európai Tanácshoz – mondta a politikus –, az eljárás lefolytatásáról pedig az Európai Tanácsnak kell döntenie, ahhoz azonban, hogy az Európai Parlament ilyen javaslattal élhessen a tanács felé, szükség van az összes európai parlamenti képviselő szavazatának kétharmadához.
Ha megnézzük a Magyarországgal kapcsolatos szavazáson a számokat, akkor azt látjuk, hogy volt 448 képviselő, aki igennel szavazott, volt 197 nemmel szavazó, valamint volt 48 tartózkodó képviselő is, ami Scholz szerint azt jelenti, hogy a szükséges kétharmados többség egyáltalán nem volt meg. Az Európai Parlament persze azzal érvel, hogy megvolt a kétharmados többség, ugyanis a 48 tartózkodást úgy vették, mintha a tartózkodók nem vettek volna részt a szavazáson. Ez az álláspont azonban tarthatatlan – fejtette ki a volt védelmi miniszter.
A tartózkodásokat leadott szavazatnak kell tekinteni – folytatta Scholz –, a tartózkodás ugyanis a képviselő szabad mandátumából fakadó jog. Egy képviselőnek lehetősége van igennel és nemmel szavazni, valamint tartózkodni. A tartózkodó szavazatokat nem lehet egy lap alá venni azokkal a képviselőkkel, akik nem jelentek meg a szavazáson, ez ugyanis ellentmond az Európai Parlament eljárási szabályzatának is, melyben az áll, hogy a parlamenti határozat elfogadásához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a szerződések különleges, minősített többséget írnak elő – hangsúlyozta a politikus.
A hetes cikkely szerinti eljárás pedig pont különleges, minősített többséget igényel, hiszen az EU működéséről szóló szerződés előírja, hogy kétharmad szükséges az eljárás megindításához. A lényeg tehát, hogy mivel a tartózkodásokat is leadott szavazatnak kellett volna tekinteni, a határozat elfogadásához szükséges kétharmados felhatalmazást nem sikerült elérnie az Európai Parlamentnek. Rupert Scholz meglehetősen biztos benne, hogy Magyarország meg fogja nyerni a pert.
A CDU politikusa szerint a válságban lévő EU-t meg kell reformálni, Angela Merkel kancellár ideje lassan a végéhez közeledik, a potenciális utódok azonban egyelőre rejtőzködnek – a Mandinernek adott interjúban a müncheni egyetem jogászprofesszora jogi érvekkel vezeti le, miért volt alkotmánysértő és uniós joggal ellentétes Merkel 2015-ös határnyitásról szóló döntése.
A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja.
