forrás: hirado.hu
Négy első fokú és egy jogerős ítélet szerint vesztett pert ügyfeleivel szemben a lakossági üzletágát Magyarországon ez év december végéig megszüntető Citibank. A pénzintézet hitelkártyaterméke azért ütközött jogszabályba, mert a szerződéskötéskor nem derült ki, hogy az ügyfél mekkora hitelkerettel is rendelkezik, így az sem, hogy mekkora kamattal kell majd visszapótolni a hitelkeretet. „Ez pedig olyan lényeges tartozéka egy szerződésnek, amelynek híján az létre sem jön” – mondta Mándli Ádám, az ügyfeleket képviselő Dr. Léhner Ügyvédi Iroda munkatársa.
Hitelkártyákat több bank is szinte ingyen kínált a lakás- vagy autóhitelhez kapcsolódva. A hitelválság kirobbanásakor aztán sokan nem tudták időben fizetni a havi törlesztőrészletet, ezért nyúltak a hitelkártyán lévő összeghez. Amikor a hitelválság egyre fokozódott, nőttek a havi tételek, így sokan csak késedelmesen tudták visszapótolni a hitelkártyájukról felvett pénzt. A bankoknak azért éri meg hitelkártyát ajánlani, mert késedelem esetén más pénzpiaci termékekkel összehasonlítva is magas kamattal kell visszafizetni a nem határidőre visszapótolt összeget. Egy olyan adósságspirálba kerültek többen, amelyben hitelből fizettek hitelt – foglalta össze a hirado.hu-nak a probléma lényegét a károsultakat képviselő iroda munkatársa.
Mándli Ádám, a károsultakat képviselő Dr. Léhner Ügyvédi Iroda munkatársa.
Európában szigorúbban a fogyasztóvédelmi előírások
A könnyű pénz csábítása sokaknak megtetszett, főleg úgy, hogy a szimpatikus ajánlatokkal leszólító üzletkötők még egyéb kedvezményeket (pontgyűjtő kártya, mozijegyek) is ígértek a hitelkártyához. A hitelkártyát igényelők tulajdonképpen csak egy „sajtcetlit” kellett kitöltenie, majd egy visszaigazoló levél után meg is kapták a műanyag lapkát. Ebből a sajtcetlinek csúfolt igénylőlapból nem derült ki, hogy mekkora hitelkerettel is fog rendelkezni az igénylő, ráadásul az üzletkötők nem vizsgálták meg, hogy valóban hitelképes-e az ügyfél. A Citibank továbbá egyoldalúan is emelni tudta a hitelkeretet, így a minimális visszafizetendő összeg is állandóan változott.
Tavaly került olyan helyzetbe egy ügyfél, hogy nem tudta fizetni az irreálisan magas kamatkövetelést, válaszul a Citi felmondta a szerződést és perre ment. Aztán pedig még négy esetben. A bíróságok az ügyfeleknek adtak igazat. Döntésükben kimondták, hogy a Citibank visszaigazoló levele egyoldalú nyilatkozatnak minősül, ilyen jellegű szerződések esetében pedig a polgári törvénykönyv szerint lényeges elem, hogy írásos formában derüljön ki a felek közös akarata, és tudják, hogy mekkora a hitelkeret.
A Citibank hiába érvelt azzal, hogy az általános szerződési feltételek között találhatták volna meg az ügyfelek a rájuk vonatkozó elemeket, ez nem felel meg a szigorú hazai fogyasztóvédelmi gyakorlatnak. „Az Egyesült Államokban ezeket a rendelkezéseket nem nézik ilyen szigorúan, valószínűleg ezért futhatott bele egy ilyen történetbe az amerikai hátterű Citi” – fejtegette Mándli Ádám.
Komoly összeget bukhat a Citi
A jogi szakértő szerint mintegy kétszázezer ilyen hitelkártya forog Magyarországon, de az esetek többségében az ügyfelek nem keresik igazukat a bíróságon. Ez azért van, mert késedelmes fizetés esetén a bank fizetési meghagyást postáz az ügyfeleknek, és ha erre nem mondanak ellent a közjegyzőnél, akkor a meghagyás jogerős lesz, kötelesek fizetni.
A mostani ítéleteknél pedig volt olyan ügyfél, akitől a Citibank a per kezdetén másfél millió forintot követelt, végül, amikor megszületett az ítélet az elszámolásban, a banknak kellett félmilliós összeget visszafizetnie az ügyfelének. Mándli Ádám általános tanácsként azt hangsúlyozta, hogy a hitelkártya-szerződéseket csak különös körültekintéssel és magas szintű pénzügyi precizitással rendelkező ügyfelek vegyék igénybe.
Kérdéseinket feltettük a Citibanknak is, de ott nem kívánták kommentálni a bíróságok döntéseit. Az ítéletek többsége még nem jogerős, ha lesz folytatás, beszámolunk az ügyek alakulásáról.
