Bár sokan azt gondolják, hogy a magány leginkább az időseket érinti, egy friss vizsgálat szerint ez az állapot sokkal inkább jellemző a fiatalokra.
A 16 és 24 év közöttiek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magányosnak érzi magát, míg a 65 év felettieknek csak mintegy harmada mondta ugyanezt.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Fontos, hogy különbséget tegyünk az egyedüllét és a magány fogalma között – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus az M1-en. Attól, hogy valaki egyedül van, még nem feltétlenül magányos. A magány egy belső lelki állapot, melynek lényege, hogy valaki igyekezete ellenére nem képes bensőséges lelki kapcsolatot kialakítani másokkal.
A serdülők jelentős része még keresi önmagát,
ami egyfajta természetes bizonytalanság-érzéssel járhat. Ha valaki úgy érzi, nem értik meg, az magányossághoz vezethet.
A serdülők esetében a szülőknek jut a legnagyobb esély a magány feloldásában. Lényeges, hogy finom eszközökkel kell kimozdítani a gyermeket, nem szabad büntetni vagy számon kérni, mert az ellenkező hatást válthat ki.
A társas magány fogalma
Magányosnak az is érezheti magát, akinek van társa. Ez az ellentmondásos állapot leggyakrabban akkor következik be, ha valaki benne ragad egy nem megfelelő párkapcsolatban, csak azért mert fél, hogy a társadalom megbélyegezi azokat, akik egyedül vannak. Ennek hátterében sokszor önértékelési gondok állnak. Az egyén visszahúzódik, és nem mer cselekedni – mutatott rá a szakember.
A virtuális világ hatása a hús-vér kapcsolatokra
Egyre gyakoribb, hogy a magány elől sokan a virtuális világba menekülnek. Az emberek azonban társas lények, szeretnek kötődni másokhoz, tartozni valahova. Így nagy valószínűséggel az internet világa sosem lesz képes kiszorítani a valós emberi kapcsolatokat. Aki azonban hajlamos rá, előfordulhat, hogy a virtuális világ elszigeteli a valóságostól.
Ez a világ ugyanis kiszámítható és irányítható, nem úgy, mint a való világ,
ezért sokan itt jobban érzik magukat, és itt élik meg azt, amit mások a társas kapcsolatokban. Ez pedig könnyen függőséghez vezethet – magyarázta a szakpszichológus.
A magány egyenlő a kiszolgáltatottsággal?
Az első lépés, hogy beismerjük magunknak, ha magányosak vagyunk. Tudatosítani kell a problémát, és átgondolni, mi áll háttérben, miért lettünk visszahúzódóak, miért építettünk falat magunk köré.
Ha valaki hajlamos a függőségre, az könnyen behálózható. Ha a probléma már fellépett, érdemes a szülőnek szakemberhez fordulni gyermekével, hogy a szorongás oldódjon. Fontos, hogy a gyermek rájöjjön arra, hogy tud saját magában is bízni, egyedül is meg tudja állni a helyét a világban – emelte ki a szakember.
