forrás: Kossuth Rádió, Ütköző
A Földet a gazdáknak program keretében a magyar termőterület mintegy hét százalékát értékesíti az állam. A Kossuth Rádióban a szakmai szempontokat vette sorra Tóth Péter agrárgazdasági szakértő és Udovecz Gábor, a Kaposvári Egyetem tanára.
A múlt csütörtökön tették közzé a kormányhivatalokban azoknak az állami földeknek a helyrajzi számát, amelyeket árverésen szerezhetnek meg a gazdák még az év végéig. A Földet a gazdáknak program keretében a magyar termőterület mintegy hét százalékát, 350-400 ezer hektárt értékesítenek. A földekre licitálni lehet, és az árverés a piaci árnál tíz százalékkal magasabb összegről indul.
A feltételek is szigorúak, a liciten csak magyar állampolgárok és magánszemélyek vehetnek részt. A pályázóknak legalább három éve állandó lakhellyel kell rendelkezniük a településen, amelyhez a megvásárolni kívánt földterület tartozik, vagy ott kell lennie az üzemük központjának. Szükséges az is, hogy az árverésen részt vevő szerepeljen a földműves-nyilvántartásban. A kormány átláthatóságot ígér, éppen ezért az árverések nyilvánosak lesznek. Az ellenzék földrablásról beszél, és a kabinet álláspontjával szemben megtartaná az állam kezében ezeket a területeket.
Férfiak kerékpároznak el árverésre bocsátott termőföldek mellett Újfehértó határában 2015. október 16-án. MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában a szakmai szempontokat vette sorra Tóth Péter agrárgazdasági szakértő és Udovecz Gábor, a Kaposvári Egyetem tanára, az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábbi főigazgatója, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy a föld az államnál vagy a gazdáknál van-e jobb helyen, illetve, a kis- vagy a nagybirtok jelenti-e a magyar mezőgazdaság jövőjét.
Ki a jobb gazda?
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a termőföld jó helyen van az azt valóban megművelő mezőgazdasági termelőknél. Udovecz Gábor úgy véli, az állam feladata, hogy mintaüzemeket működtessen, amelyek modellként szolgálnak.
A gazda szempontjából természetesen előnyösebb, ha nem bérlője, hanem tulajdonosa a földnek, hiszen akkor nem kell haszonbérleti díjat fizetnie, amely elég jelentős összeg, tette hozzá Tóth Péter.
A Magyar Fejlesztési Bank már dolgozik egy konstrukción, amely szerint 2-2,5 százalékos kamattal adna kölcsönt a földvásárlásra. Az agrárgazdasági szakértő szerint ezzel kapcsolatban még fontos kérdés, hogy a bank milyen önerőt követel majd meg a hitelhez, és a gazdáknak rendelkezésükre áll-e ez az összeg. Udovecz Gábor szerint mindenképpen jobban megéri a gazdáknak a hitelfelvétel, mint ha haszonbérleti díjat fizetnének.
Arra a kérdésre, van-e arra esély, hogy egy gazda vagy a leszármazottja húsz év után eladja a földet, Tóth Péter úgy válaszolt, elképzelhetőnek tartja, véleménye szerint azonban az a kockázat nem áll fenn, hogy külföldinek vagy pénzügyi befektetőnek adnák el a tulajdonosok.
Valóban átláthatók lesznek az árverések?
Az agrárgazdasági szakértő úgy véli, bár az elmúlt években voltak kifogásolható történetek, a mostani feltételek, úgy tűnik, biztosítani fogják az átláthatóságot. Udovecz Gábor azt gondolja, a kormánytagok vannak annyira racionálisak, hogy ebben ne veszítsenek, mert ha rosszul csinálják, komoly bizalomvesztésre számíthatnak.
A licit a piaci árnál tíz százalékkal magasabb áron kezdődik. A szakértők indokolatlannak tartják ezt a tízszázalékos felárat, és úgy gondolják, feleslegesen verik fel az árakat, elég lett volna a környék bevett árszintjéről indulni.
Tóth Péter a külföldiek földvásárlásával kapcsolatban szkeptikus, mert hatalmas az érdeklődés a magyar földek megszerzésére, és kérdés, hogy a húszéves elidegenítési moratórium kőbe van-e vésve, vagy közben esetleg megváltozik.
A családi gazdaság vagy a nagybirtok működik-e hatékonyabban?
Tóth Péter szerint nem érdemes a kettőt szembeállítani, mert mindkettőnek megvan a maga sajátos szerepe. A statisztikák szerint a mezőgazdasági GDP előállításához igen nagy mértékben járulnak hozzá a társas vállalkozások, amelyek költséghatékonyak, jól gépesítettek. Persze a családi gazdaságok társadalompolitikai és gazdasági jelentőségét sem szabad lebecsülni: saját maguknak és családtagjaiknak munkát teremtenek, a vidéki térségek megmaradásának fontos tényezői. Nagyon fontos lenne, ha létre tudna jönni a magyar agrárközéposztály, amely a szomszédos Ausztriában kialakult.
Udovecz Gábor hangsúlyozta: a családi gazdaságoknak akkor van esélyük, ha nem ugyanazt akarják csinálni, mint a nagyüzemek, nem ugyanazt a néhány fajta növényt próbálják termeszteni, hanem megkeresik a célközönségüket – akár a zöldség- és gyümölcsszektorban, akár a kisállattenyésztéssel. Ezzel együtt meg kell szervezniük termékeik értékesítését, a piacukat is.
