„Megalakultunk! A Patrióták Európáért a 3. legnagyobb frakció az Európai Parlamentben”
– jelentette be Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke Facebookon.
A Patrióták Európáért elnökének Jordan Bardellát, a Nemzeti Tömörölés vezetőjét nevezték ki.
A csoport létrehozásáról június 30-án írt alá Bécsben egy dokumentumot Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével és Andrej Babišsal, a cseh ANO vezetőjével. A magyar miniszterelnök másnap közölte, hogy július 8-án alakul meg a frakció.
Azóta az Identitás és Demokrácia nevű képviselő-csoport (ID) szinte minden tagja bejelentette, hogy átmegy, ahogy a spanyol Vox is az Európai Konzervatívok és Reformerektől. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár államtitkár X-re (a volt Twitterre) kitett bejegyzése alapján a frakció
- a Nemzeti Tömörülés (francia, ID) 30;
- a Fidesz (független) és a KDNP (volt európai néppárti, majd független) 11;
- a Liga (olasz, ID) 8;
- az ANO (cseh, volt liberális, majd független) 7;
- az FPÖ (osztrák, ID) 6;
- a Vox (spanyol, ECR) 6;
- a Szabadságpárt (holland, ID) 6;
- a Flamand Érdek (belga, ID) 3;
- a Chega (portugál, ID) 2;
- az Ígéret és Autósok (Přísaha a Motoristé) listája (cseh, független) 2;
- az Értelem Hangja (görög, független) 1;
- a Lettország az Első (független) 1;
- a Dán Néppárt (ID) 1
képviselőjével 12 országból 84 főből áll.
Az EP legutóbb pénteken frissült adataival számolva ezzel valóban a harmadikok lesznek:
- az átcsábított Vox nélkül az eddig harmadik Európai Konzervatívok és Reformerek 78-an;
- a liberálisok, akiktől egy köztes lépéssel az ANO jött át, 76-an vannak.
A fideszes képviselőknek így több mint három év után nem kell már a függetlenek között ülniük, 2021 márciusában léptek ki a kizárásuk felé haladó jobbközép Európai Néppárt frakciójából.
Egy frakcióhoz legalább hét országból minimum 23 képviselő kell. Az új csoportba az ID-ből csak a cseh Trikolór egyfős küldöttsége nem lépett át. A frakció eredetileg július 3-án tartotta volna az alakulóülését, ezt elvileg 8-ra halasztotta, de így természetesen egyik feltételt sem teljesíti.
One does not simply walk into ID
Az egyértelműnek látszik, hogy az új frakciót miért csak július 8-án hozták létre, holott volt egy nem hivatalos határidő július 4-ig, hogy már együtt kezdhessenek alkudozni az EP nyitóülése előtti pozíciókról. A Politicónak is megerősítették ID-s forrásból, hogy a Nemzeti Tömörülés (RN) a francia nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójára várt. A Népszava korábbi cikke szerint az ID kérte a 4-i informális határidő módosítását 8-ra, ami nem segít eloszlatni azt a gyanút, hogy előre megállapodtak az új frakcióról.
De miért nem lépett be egyszerűen a nem ID-sek, azaz a Fidesz-KDNP, az ANO, és a Vox az ID-be?
- Ahogy arról korábban írtunk, a frakciót elszigetelték, alig kapott tisztségeket, így most elvileg „tiszta lappal” indulhat.
- Az első ránézésre közép-európainak induló együttműködésbe esetleg olyanokat is könnyebben próbálhattak behúzni, akiket elriasztott volna az ID.
- A Bloomberg forrásai arról beszéltek: az ID feloszlatását részben az indokolná, hogy így jobban eltávolodhatnának az – egyébként még a júniusi európai parlamenti választások előtt a csoportból kizárt – Alternatíva Németországért (AfD) nevű szélsőjobboldali párttól is.
- Az átigazolását egyedül nem jelző, az új frakció tagjai közt nem szereplő cseh ID-s Trikolórt is elegánsabban cserélhetik az ANO-ra (bár ha az AfD kizárása átment, az egyfős cseh küldöttségnek aligha lett volna sokkal több esélye a maradásra, ha a többiek szabadulni akartak tőle).
- A Politicónak arról beszélt Gerolf Annemans, az ID elnökségi tagja: „a magyarok csak azzal törődtek, hogy nem csatlakozhatnak egy meglévő csoporthoz”. Nem tette hozzá, de nyilvánvalóan más képet mutat Orbán Viktorról, ha két másik, az EP-ben kisebb párttal együtt alapít egy frakciót és abba lépnek be mások, mintha csak úgy csatlakozna egy létező, a parlamenti patkó jobb szélén álló csoporthoz.
- Cserébe az új csoport bejelentésétől többek között ő vállalta a nyilvános politikai kockázatot is, ha valami nagyon félrement volna vagy a Vox nem áll át, így nem tudtak volna egyből nagyobbá válni az ECR-nél.
A Politico korábbi cikke alapján az ID adminisztratív hátterét szinte egy az egyben átmentenék. A lap az ülés után arról írt, hogy a találkozót alig húsz perc alatt lezavarták. Kovács Zoltán bejegyzése szerint az RN vezetője, Jordan Bardella lesz az elnök, Gál Kinga pedig első alelnök.
Jöhetnek még új tagok és átállások
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely alig burkoltan célzott rá a hétfői kormányinfón, hogy miért volt fontos a hivatalos adatokban harmadik Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) megelőzése: olyan színteret teremtenek, ahol megszólalhatnak a valóban konzervatív erők, amelyek „békepártiak”.
Korábbi nyilatkozatok alapján a Fidesz az euroszkeptikus ECR-hez csatlakozott volna, tavaly decemberben Orbán ezt csak idő kérdésének nevezte. Nicola Procaccini társelnök viszont a júniusi EP-választások után közölte, hogy a Fidesz soha nem nyújtott be hozzájuk csatlakozási kérelmet, és ha be is akart volna lépni, a képviselőknek alá kellett volna írniuk egy nyilatkozatot, hogy támogatják Ukrajna honvédő háborúját Oroszországgal szemben, amit másoktól is elvártak. (A döntés hátterét és hivatalos magyarázatait itt foglaltuk össze.) Ennek ellenére például a holland Szabadságpárt a PfE-s csatlakozása bejelentésekor jelezte: támogatja Ukrajnát.
Az ECR még nem maradt le teljesen. Hiába próbálták Orbánék átvinni a frakció második legnagyobb delegációját, a lengyel Jog és Igazságosságot is, a párt húsz képviselője egyelőre maradt. (A tagság lebegtetését a csoporton belüli tisztségek elosztásánál használták ki.) Nélkülük az ECR-nek már alig lenne esélye, hogy beérje a PfE-t.
A mostani állás szerint például nem kizárt, hogy felveszi az átálló Vox spanyol riválisát, a Vége a bulinak (Se Acabó la Fiesta) nevű pártot. Az első EP-választásán három képviselői helyet szerző formációt korábban az AfD készülő frakciójával is hírbe hozták, de például a Politico hétfői cikkében nem szerepel a lehetséges jelöltek között, így elvileg még senki mellett se kötelezte el magát. Velük már 81-en lennének az ECR-ben – még így is hárommal lemaradva a PfE mögött. Egy képviselőt, az észt Jaak Madisont már kihalászták az ID-ből a júniusi választások óta.
Természetesen az sem kizárt, hogy a két frakció másokat is át tud csábítani akár egymástól, akár a függetlenektől vagy máshonnan. Az Európai Parlament (EP) szabályai szerint a képviselők bármikor átigazolhatnak másik csoportba.
Orbán Viktor az állami tévének adott, július 1-én sugárzott interjújában arról beszélt, hogy hamarosan a harmadik, majd a második legnagyobb frakciót hozzák létre. „Túl fogunk nőni hamarosan mindenkit”, és erről „egy elég részletes akciótervvel is rendelkezünk” – vagyis még az EP alakulóülésének július 16-i kezdete után is lehet számítani különféle átállásokra a radikális jobboldal uralásáért indult versenyben.
