Novemberben kétféle többlet juttatást is kaphatnak a nyugdíjasok, ugyanis nyugdíjkiegészítés és prémium is érkezhet.
A magyar gazdaság az elhúzódó háború ellenére növelte teljesítményét. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva – emlékeztet a Ripost.
Videóüzenetében Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokat kedvezőnek nevezte.
A pénzügyminiszter kiemelte: a növekedéshez az aszály sújtotta mezőgazdaságon kívül minden ágazat hozzájárult, jól teljesített az ipar, a kereskedelem, a turizmus, a pénzügyi ágazat és az infokommunikáció. A magyar gazdaság teljesítményének alapja a munka, a foglalkoztatásban állók száma meghaladta a 4,7 milliót, a munkanélküliségi ráta rekord alacsony, a 3 százalékot közelíti – mutatott rá.
Azon dolgozunk, hogy a háborús válságban is megvédjük a magyar gazdaság növekedését, megőrizzük a munkahelyeket, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot
– jegyezte meg végül a videóüzenetben.
Novemberben ismét nyugdíjprémium jöhet
A gazdaság növekedése jobb, mint amit a szakértők vártak, és sokkal jobb, mint az uniós átlag. Az eddig ismert adatok alapján Magyarországot csak Szlovénia és Portugália előzte meg. Amennyiben továbbra is kitart a várakozásokat felülmúló gazdasági teljesítmény, úgy a novemberi nyugdíjprémium is garantálható. Elemzői várakozások az éves növekedést 5 és 6 százalék közöttire várják, amiből a nyugdíjasok számára az következik, hogy a nyugdíjprémium mértéke 30-50 ezer forint között lehet. (A számítás menete: a GDP% mínusz 3,5%, szorozva a novemberi átlagos nyugdíj negyed részével, de legfeljebb 20 ezer forinttal, és az összeg maximum 80 ezer forint lehet.) Mint ismert, tavaly a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a kormány a maximális nyugdíjprémium összeget minden érintettnek ki tudta fizetni.
Újabb nyugdíjemelést indokol a magas infláció
Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára már a júliusi, 3,9 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés bejelentésekor elmondta, hogy a kormánynak külön is figyelnie kell a nyugdíjasokra, s ha az év második felében nem csitul az áremelkedés, novemberben újra kapnak emelést az idősek. Mint ismeretes, a nyugdíjtörvény arra kötelezi az államot, hogy ha a várható éves infláció magasabb az előre tervezettnél, novemberben folyósítson az érintetteknek januárra visszamenőleges emelést. A kormány idén egyszer már korábban lépett, így a júliusi korrekcióval együtt az idei nyugdíjemelés 8,9 százalékosra nőtt.
Így beszélt erről nyár elején Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott:
A novemberi újabb korrekcióra akkor kerülhet sor, ha az év első nyolc hónapjában mért tényadatokból az éves infláció ennél magasabb mértékére lehet következtetni. A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd a KSH szeptemberi gyorsjelentésében válhat ismertté.
Egyelőre az tudható, hogy az MNB a legfrissebb jelentésében már 12,6 százalékos éves inflációra számít (korábbi jelentésében legfeljebb 9,8 százalékra tette az infláció várható éves mértékét), amelynek alapján a novemberi korrekciós emelés mértéke 3,7 százalékos lehet, de a KSH gyorsjelentése szerint 2022. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, a nyugdíjas fogyasztóiár-index pedig 13,8 % volt.
A NyugdíjGuru News szerint a novemberi újabb korrekciós emelés mértéke az MNB előrejelzésének megfelelően 12,6 – 8,9 = 3,7 százalékos lenne, az akkor 167 ezer forintos átlagnyugdíj novemberben 173.180 forintra nőne, és az első tíz hónapra, valamint a 13. havi nyugdíjra járó visszamenőleges növelés egyösszegben 11 x 6180 = 67.980 forint lenne.
Őszre 18-19 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint – Az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe – vélekedik Virág Barnabás. Itthon azonban még két újabb szempontot figyelembe kell venni az infláció mértékének becslésénél: az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, amely a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azoknak a termékeknek az esetében, amelyek már így is nagymértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése a kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak. A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. És ehhez kell még hozzávenni Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondása szerint, hogy az aszály következményeként kialakuló drágulás mekkora lesz, vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagár-változás mit adhat mindenhez hozzá.
