Jelképes őrtüzet gyújtottak a székely autonómiáért Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben vasárnap. A viharosra fordult időjárás, az erős széllökések miatt a rendezvényt az eredeti tervvel ellentétben zárt térben, a városháza dísztermében tartották, ahol gyertyákat lobbantottak lángra.
Az esemény fővédnökeként felszólaló Szabolcs Attila, Budafok-Tétény fideszes parlamenti képviselője, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke hangsúlyozta, minden évben megmutatják a világnak, hogy közösséget vállalnak mindazokkal, akik magyarként szabadságot, jogot, jövőt, gyarapodást szeretnének szülőföldjükön, Székelyföldön.
Úgy fogalmazott, hogy a magyar állam a végét járta, amikor ötszáz éve a kereszténységet megújító fény gyulladt Európában. Miután 1541-ben Magyarország három részre szakadt, főként Erdély és a székelység őrizte azt a szokásrendet, amelyet fél évezred alatt „teremtettünk a Kárpát-hazában”.
Magyar érdekeket őrző, tápláló „tündérkert”
Nem kizárólag vazallusokból álló állam jött létre, hanem a magyar érdekeket őrző, tápláló “tündérkert”, amely szabadságot adott más népek fiainak. Magyar diákok hada hozta el a reménység sugarát, nem istentelenséget és bábeli zűrzavart, hanem Isten igéjét és szabadságát – mondta, hozzátéve: a reformáció teremtette meg annak alapját, hogy a magyar nyelv kivirágozzék.
A 16. század székely prédikátorai olyan pezsgő szellemi életet teremtettek, amelynek nyomán megszületett a földkerekség első törvénye a szabad vallásgyakorlásról. Olyan világot építettek, amely ragaszkodott saját magyarságához, de nem akart elvenni más népek jogaiból.
Örökségükhöz, őseik hagyományához ragaszkodnak, ezeket ugyanis nem ajándékba kapták, hanem a vérüket adták értük. Ezer éve védik a határt, a hazát, így történelmi joguk van az önrendelkezéshez, amelynek támogatása minden jóakaratú ember erkölcsi kötelessége, a világ magyarjainak pedig a nemzeti minimum – jelentette ki Szabolcs Attila.
Szavai szerint Magyarországot 1918-ban kezdték szétszabdalni, és ennek veszélyét a székelyek hamarabb megértették, mint sokan mások.
Százéves küzdelmük új korszakba lépett
Hagyományaik, nyelvük védelme az autonóm Székelyföld megszületése nélkül veszélyben van. Százéves küzdelmük új korszakba lépett: Európában egyre több őshonos nép nyilvánítja ki, hogy nem akar elnyomó államok másodrendű alattvalója lenni, nem akarja, hogy a globalizmus kilúgozza kultúráját, arctalan, identitás nélküli masszává gyúrja.
„Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!” – zárta beszédét.
Németh: „új idők fújdogálnak” az európai politikában
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, új idők fújdogálnak az európai politikában, a nemzeti identitás kezd az egyik legmeghatározóbb erővé válni. A nemzetközi fejlemények azt igazolják, amit Magyarország is képvisel: a jövőt a nemzeti összetartozás, a szuverenitás fogalmai jelölik ki. A székely autonómia tehát nem pótcselekvés, nem marginális politikai erőfeszítés, hanem az európai jövőbe vezető út egy fontos állomása, amely hamarabb jön majd el, mint azt nagyon sokan gondolják – jelentette ki.
Európa vagy a nemzeti identitás, a szuverenitás útján építi magát tovább, vagy szét fog esni az unió – hangoztatta, megjegyezve: az autonómiához először rendíthetetlen elkötelezettség kell, másodszor állandó készenlét.
A Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) méltatva Németh Zsolt kiemelte, hogy a szervezet nagyon komoly szerepet tölt be a Székelyföldért vívott harcokban. Hozzájuk köthető a székely zászló, a székely szabadság napja és az őrtűzgyújtás is – sorolta.
Németh Zsolt arra biztatott, hogy az emberek bátran gondoljanak a székely autonómiára. Kísérje azt Magyarország támogatása és a gondviselés – nyomatékosította.
„Mi, magyarok, egyek vagyunk”
Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere felidézte, hogy a magyar önkormányzatok közül először a budafok-tétényi tűzte ki a székely zászlót. Az őrtűzgyújtással azt jelzik, hogy az anyaországiaknak is fontos Székelyföld autonómiája – fűzte hozzá, kijelentve: „mi, magyarok, egyek vagyunk”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy zászlóvivőnek bizonyult Budafok-Tétény, amikor évekkel korábban első magyar önkormányzatként kitűzte a székely zászlót a magyar mellé, abban az időben, amikor a lobogót Erdélyben üldözni, tiltani kezdték. A székely zászlót a székely területi autonómia tárgyiasult szimbólumának nevezte. Fontos, hogy létezzen egy ilyen tárgy – vélekedett.
Az autonómia ügye csak akkor lehet sikeres, ha mind az erdélyi, mind a magyarországi politikai szervezetek együttműködnek. Ahhoz, hogy komolyan vegyék a székelyeket, megfelelő viszonyt kell kialakítani a román többséggel, és az is fontos, hogy a magyar nemzetpolitika mit tesz – fejtegette.
Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja szerint minél többen dolgoznak a székely autonómián, annál hamarabb eljön majd. “Fontos az, hogy kiűzzük a lelkünkből a kételyt és a kishitűséget” – jelentette ki.
A rendezvényen a magyar és a székely himnuszt egyaránt elénekelték.
Székelyföldön az SZNT kezdeményezte, hogy a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásával vasárnap este őrtüzekkel világítsák ki a régió történelmi határait.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke egy szerdai felhívásban közös imára és őrtüzek gyújtására hívott. Mindenkit arra buzdított, hogy hittel és belső meggyőződéssel vegyen részt a rendezvényeken.
A budafok-tétényi önkormányzat az őrtűzgyújtással kívánta jelezni a székely autonómiatörekvések melletti kiállását. Budapesten a székelyföldi eseménnyel egyidejűleg lobbantották lángra a gyertyákat.
Forrás: hirado.hu
