Az elmúlt időszakban látványosan nőtt az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök piacán. A jelenség mögött több, egymással összefüggő gazdasági és társadalmi tényező áll.
Pénzügyi szakértők szerint az egyik legfontosabb ok az ingatlanárak tartósan magas szintje. Mivel a lakásvásárlás költsége évek óta emelkedett pályán mozog, a vevők nagyobb hitelösszeg felvételére kényszerülnek ugyanazon ingatlan megszerzéséhez. A szakemberek rámutatnak: még mérséklődő kamatkörnyezet mellett is magasabb nominális hitelösszegre van szükség, ha az önerő aránya nem nő ezzel párhuzamosan.
Banki elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a támogatott hitelprogramok és kedvezményes konstrukciók szintén felfelé húzhatják az átlagos hitelösszeget. Amennyiben az ügyfelek kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott termékeket érnek el, bátrabban vállalnak nagyobb összegű kötelezettséget, különösen hosszú futamidő mellett.
A személyi kölcsönök piacán más tényezők is szerepet játszanak. Pénzügyi szakemberek szerint az infláció hatására megemelkedett felújítási, autóvásárlási és nagyobb értékű fogyasztási kiadások szintén nagyobb hiteligényt generálnak. Ha egy beruházás vagy nagyobb kiadás ára emelkedik, természetes módon a finanszírozási igény is nő.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb hitelösszeg nagyobb kockázatot is jelenthet a háztartások számára. A jövedelmi helyzet, a kamatkörnyezet alakulása és a gazdasági bizonytalanság mind befolyásolhatják a törlesztési képességet. A szakértők ezért hangsúlyozzák: a hitelfelvétel előtt elengedhetetlen a körültekintő tervezés, a tartalékképzés és a hosszú távú pénzügyi stabilitás mérlegelése.
Összességében a növekvő hitelösszegek nem feltétlenül jelentenek önmagukban problémát, de azt mutatják, hogy a lakosság nagyobb pénzügyi kötelezettségeket vállal. A kérdés az, hogy a jövedelmi és gazdasági környezet képes-e tartósan lépést tartani ezzel a növekvő eladósodási szinttel.
