Még a múlt hét eseménye volt, hogy Szűcs Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő a horgászoknak kedvező önálló indítványt terjesztett elő a héten a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013-as törvény módosítására, amellyel szélesítené a halgazdálkodási jog hasznosításának lehetőségét. A javaslat célja, hogy a jövőben lehetővé tegye a halgazdálkodásra alkalmas vízterületek kijelölés útján történő hasznosítását is a vagyonkezelési szerződéssel, vagy haszonbérleti szerződéssel való hasznosítás mellett. Ez szolgálná az előterjesztő szerint, hogy a horgásztársadalom a lehető legszélesebb körben, átlátható módon vehessen részt a hasznosításban.
A módosítási indítvány aktualitását az adja, hogy az államot megillető halgazdálkodási jogok haszonbérletére 15 évre kötött szerződések jelentős része idén, illetve jövőre lejár. A javaslat egyebek között kiterjesztené a halgazdálkodási jogot bizonyos esetekben az alhaszonbérlőkre is.Az önálló indítvány szerint az állami halgazdálkodási jog meghatározott vízterületeken átengedhető lesz költségvetési szerv, állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet és a miniszter általi kijelölés útján a horgász egyesületek országos érdekképviseletét ellátó szervezet, illetve nyilvános haszonbérleti pályázat útján természetes vagy jogi személyek részére.
A törvénymódosítás kimondja azt is, hogy a halgazdálkodási jogot megszerző bizonyos esetekben alhaszonbérbe adhatja a jogosultságát tagszervezete vagy tagszervezetének tagegyesülete részére is, illetve ezeket bevonhatja a hasznosításba. A javaslat szerint a miniszter rendeletben határozná meg az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének feltételeit, amikor a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása nem nyilvános pályázat útján történne.
A javaslat általános vitájára a mai napon kezdödött, arról az MTI „OGY – Krónika” címmel az alábbiakban számolt be:
A horgászok szeretnék a sorsukat a kezükbe venni – mondta az előterjesztő Szűcs Lajos (Fidesz) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításáról. Fontosnak nevezte, hogy a lejáró halgazdálkodási tervek, engedélyek után kijelölés útján horgászati kezelésbe lehessen adni a vizeket. Ha a parlament megadja a felhatalmazást, komoly munka kezdődhet – tette hozzá. Kitért arra, hogy mivel állami vagyonkörbe tartozó jog átadásáról van szó, kétharmados többség szükséges az elfogadáshoz, azonban bízik benne, hogy a képviselők megértik, hogy a saját kezelésbe adás komoly társadalmi érdekeket elégít ki.
A halgazdálodási kérdésekért a Magyar Országos Horgász Szövetség és a horgászok viselik a felelősséget, egységes kezelésbe kerülhet egyebek mellett a vizsgáztatás és a fogási naplók kiadása. Szűcs Lajos tájékoztatása szerint a javaslat a vizek 80 százalékát érinti, az átadás feltételeit rendeletben rögzíthetik. Kitért arra is, hogy noha a kereskedelmi célú halászat megszűnt, állományszabályozásra, kutatási célú vagy hagyományőrző halászatra a továbbiakban is szükség van.
A kormány támogatja a javaslatot
Bitay Márton, a földművelési tárca állami földekért felelős államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, jelezve, hogy az vitán felül áll, szakmailag jó és megfelel a kitűzött céloknak. Égető kérdésnek nevezte, hogy a december 31-én lejáró szerződések miatt mielőbb rendelkezzenek a hasznosításról, a jogok átadásának szabályozásáról. Szavai szerint annál okosabb megoldás nincs, mint hogy országos hatáskörű, 350-360 ezer horgászt képviselő érdekképviseleti szervet felhatalmaznak. Ez nem baráti gesztus – fogalmazott, kifejtve: ezerszer végigszámolták, hogy nemzetgazdasági, ökológiai, társadalompolitikai és turisztikai szempontból mit okoz a lépés.
Fidesz: találkoznak az érdekek
Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka is azt emelte ki, hogy a közeljövőben nagyságrendileg ezer szerződés jár le, s mára más a horgászat és a kereskedelmi halászat viszonya, mint 15 évvel ezelőtt volt. Nem indultak olyan folyamatok, amelyek a halállomány stabilitását veszélyeztetik, a halászat beszüntetése jó döntésnek bizonyult – értékelt. A kormánypárti politikus szerint a módosítás szemléletváltásra is alkalmat teremt, s a turizmus fejlődhet az állami vizeken. Az egyesületek segítséget kapnak a további működésükhöz, s hosszú távra megoldódik a problémakör – összegzett.
Az MSZP becsületes eljárást kér
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka szerint a módosítással elérhetővé válik az a cél, hogy a hazai társadalom szélesebb körben részt vehessen a hasznosításban és megteremti annak lehetőségét, hogy a lejáró szerződések után az állami vizek ne váljanak gazdátlanná. Azt mondta: ha becsületesen hajtják végre a változtatásokat, akkor pártja tudja támogatni azt. Azt ugyanakkor szóvá tette, hogy egyéni indítványként került a javaslat a Ház elé, szerinte a kormánynak időben kellett volna gondolkodnia a megoldáson. Kérte annak hangsúlyozását, hogy a jogszabályváltozás nem a továbbra is élő szerződéssel rendelkezők ellen szól, őket nem korlátozza.
A Jobbik támogatja a módosításokat
Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka közölte, hogy támogatják a módosításokat és vidéki munkahelyteremtő lehetőségeket látnak abban. Szólt arról, hogy álláspontja szerint még sok teendő van a területen, például pályázati lehetőségeket kell megnyitni, s szerinte a turizmus jelenleg az adottságokhoz képest minimálisan járul hozzá a turizmushoz. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy a hazai sütödékben szinte lehetetlen legálisan fogott magyar hallal találkozni, s jó lenne, ha ebben lenne előrelépés. Fontosnak ítélte, hogy a jogszabály-módosítás elfogadásában ne legyen csúszás, mert a szerződések lejártát követően 2-3 hónap is visszahozhatatlan károkat okozna az ágazatban.
LMP: feltételekhez kellene kötni a halászati jogosítvány átadását
Nem támogatja az előterjesztést az LMP, mert, mint vezérszónokuk, Sallai R. Benedek kifogásolta, az úgy adja át a természeti erőforrás hasznosításának jogát az állam, hogy ellentételezést nem vár érte. Úgy ítélte meg, az szolgálná a közjót, ha foglalkoztatási előírást, az őshonos magyar halfauna helyreállítását és a természeti értékel megőrzését is kikötnék cserébe. „Az egész lenyúlás hangulatú” – jelentette ki, megjegyezve, szeretné, ha a többi ellenzéki pártot is el tudná bizonytalanítani a jogszabállyal kapcsolatban. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) elnöke, Szűcs Lajos fideszes előterjesztő a saját szervezetének szerez meg sok pénzzel járó jogosítványokat. Bírálta a halászat ellenzőit, és vitatva a Jobbik álláspontját megjegyezte: a természetes halfauna nem állítható helyre horgászati hasznosítással. Szerinte az egyensúlyban tartott halászat nem ellentétes a horgászattal, így fenn kellene tartani ezt az ősi magyar szakmát. Utalt a vadgazdálkodási törvény módosítására és feltette a kérdést: miért nem lesz tájegységi főhorgász? Ki fogja a horgászokat ellenőrizni? Szerinte azért is szükség lenne felsőfokú végzettségű halászati mérnökök alkalmazására, mert a hozzáértők forrásokat is hatékonyabban szerezhetnek.
Jobbik: nem célszerű az ipari halászat
Egyed Zsolt (Jobbik) vitába szállt Sallai R. Benedekkel, szerinte a tradicionális halászat valóban a kultúránk része, iparszerű végzése azonban azt eredményezi, ami a Balatonon történt, hogy eltűntek a halak. Nem igaz, hogy a javaslat ne tudna munkahelyet teremteni – tette hozzá -, a horgászturizmus ezt is eredményezheti. Képviselőtársa, Kepli Lajos is problémaként szólt a balatoni halászat leállításáról, amely a busák elszaporodását eredményezheti. Fontosnak tartotta az ökológiai szelektív halászatot, megjegyezve, a gazdasági célút pártja nem támogatja.
FM: nem a Mohoszt jelöli meg az előterjesztés
Bitay Márton, a földművelésügyi tárca államtitkár reagálva az LMP-s felvetésre, azt mondta: nem a Mohosz kapja meg a lehetőséget, hanem egy országos hatáskörű horgászati szervezet, a lehetőség pedig bárki számára nyitott. A jog érvényesítése haszonbérleti szerződés által történik – folytatta -, ellentételezés mellett, vagyis amit a politikus elvár, azt tartalmazza az előterjesztés. Cáfolta, hogy „baráti alapon” adnák oda a jogot, hangsúlyozva: azért fizetni kell. A munkahelyteremtéssel kapcsolatos felvetésre kijelentette: a Mohosznak számos halőre van.
Kepli Lajosnak válaszul leszögezte: a balatoni halászat legnagyobb problémája az volt, hogy nem volt elég hatékony.
Szűcs Lajos: fontos az őshonos magyar fajok védelme
Szűcs Lajos fideszes előterjesztő kijelentette: Sallai R. Benedek (LMP) 350 ezer horgászt sértegetett, akiknek régi vágya volt, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat. „Mi is az őshonos fajokat szeretnénk látni a vizekben” – jelentette ki a képviselő, aki egyben a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) elnöke is, és javaslata fontos elemének nevezte az őshonos magyar fajok védelmét, az invazív fajok visszaszorítását. Szólt az általa vezetett szervezet jelentős munkájáról, a többi közt arról, hogy eddig is készítettek halgazdálkodási tervet.
Magyar Zoltánnak azt mondta: hamarosan turisztikai stratégiát is készítenek a horgászathoz kapcsolódóan, és ha az a Bejárható Magyarország program része lesz, akár uniós források is felhasználhatók lesznek a fejlesztésre.
A politikus segítséget kért a halár áfájának csökkentéséhez, és elmondta azt is: akár 2017-től kártya alapúvá, elektronikussá válhat a horgászengedélyek kiadása, amelyet a Mohosz végezhet. Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint a fogási eredménynaplók a jövőben akár egy okostelefonos alkalmazás segítségével is vezethetők lesznek.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.
Forrás: bbhsz.hu
