Várhatóan december 1-jén alakul meg az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker, a bizottság eddigi elnöke pedig több mint öt év után háttérbe vonul.
Juncker sikernek tartja Nagy-Britannia rendezett kilépését, ahogyan a több százezer migráns befogadását is. Szakértők szerint azonban sikertelen volt Juncker tevékenysége. Nem sikerült megakadályozni a britek távozását, ahogyan a migrációt sem megállítani.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
Október 22-én utoljára szólalt fel az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke szerint sikeres öt évet zártak. Beszédében a gazdasági döntések mellett külön kiemelte, hogy 760 ezer migránst mentettek ki a Földközi-tengerből. Szerinte Afrikának nem könyöradományokra, hanem szolidaritásra van szüksége. Azt mondta, jobb lenne a helyzet a migráció ügyében, ha
minden állam szolidáris lett volna.
Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból pedig úgy kommentálta, hogy annak örül, sikerült megállapodással rendezni a kérdést. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a Brexit-folyamat mástól vonta el az energiát.
„Valójában fájdalmas volt, hogy a mandátumom jelentős részében a Brexittel foglalkoztam, miközben arra gondoltam, hogy az Európai Unió többet tehetett volna az állampolgáraiért. Idő- és energiapazarlás volt” – fogalmazott Jean-Claude Juncker. Beszédében ugyanakkor büszke volt arra, hogy 2014-ben deklaráltan politikai bizottságot hozott létre, a szakértők szerint azonban pont ez okozott problémát.
Az Európai Bizottságnak függetlenként kellene működnie
Az uniós alapszerződések értelmében az Európai Bizottságnak független szakmai testületként kellene működnie, közvetíteni az uniós intézmények között, valamint törvény- és jogszabályjavaslatokat kellene tennie – mondta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Unió28 című műsorában.
Hozzátette, így azonban, hogy politikai bizottságot hoztak létre, és sok mindent nem sikerült elérni, és amit elértek, azt sem pont így akarták. Példának említette a migrációs válságot, amely már öt éve sújtja Európát, és amelyet továbban sem sikerült megoldani.
Bírálói szerint az Európai Bizottság az elmúlt években ahelyett, hogy megállította volna a migrációt,
inkább ösztönözte az illegális bevándorlást.
A testület támogatta, hogy a tagállamok meghatározott kvóták alapján osszák el a kontinensre érkező migránsokat, ezzel gyakorlatilag gúzsba kötötték a tagországokat – mondta Farkas Örs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Szerinte egyértelmű, hogy Jean-Claude Junckernek ebben fontos szerepe volt, és míg ezt egyfajta jó poénnak fogta fel, addig a tagállamok komoly harcot folytattak azért, hogy fellépjenek a migrációval szemben, vagy maradásra bírják a briteket. Hangsúlyozta, ezeket a feladatokat a bizottság nem végezte el, és emiatt 2019- ben az Európai Unió sokkal nehezebb helyzetből indul, mint például 2014-ben.
Nem sikerült feloldani a konfliktusokat
Elemzők szerint a migráció uniós szintű kezelésében sokat segítene az is, ha uniós taggá válna Észak-Macedónia és Albánia. A csatlakozási tárgyalások azonban el sem kezdődhettek, hiába teljesítették a szükséges feltételeket az országok. Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője szerint azzal is mulasztott a testület, hogy nem sikerült feloldania a tagállamok közötti konfliktusokat sem.
Elmondta, a Juncker-bizottság csak felerősítette azokat a törésvonalakat, amelyek már amúgy is jelen voltak az Európai Unió tagállamai között. Egyes tagállamokat kevésbé értékeltek, mert később csatlakoztak az Európai Unió közösségéhez, és lényegében kettős mércét alkalmaztak olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gazdasági ügyek kezelése. Hozzátette, egyfajta büntetőhadjáratot folytattak az olyan országokkal szemben, amelyek
nem értettek egyet a brüsszeli politikai elittel.
Az új összetételű Európai Bizottság azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljon a tagállamok közötti kapcsolat – mutatnak rá a szakértők. Ezt erősítheti az is, hogy az új elnök, Ursula von der Leyen jelezte, a közép- és kelet-európai országokkal megértőbb politikát kell folytatni, vagyis fontosnak tartja Magyarország és a térségbeli országok véleményét is.
Az új bizottság nem alkalmazná a kettős mércét
A politikai paletta sokkal kiegyensúlyozottabb a Von der Leyen-bizottságban Halkó Petra szerint. Úgy véli, az új elnök minden politikai oldalról és közösségből szeretne képviselőt állítani a kulcsfontosságú területekre, és szeretné a kettős mércét feloldva kezelni az olyan ügyeket, mint például a klíma kérdése, a migráció vagy a gazdasági ügyek.
Az új Európai Bizottság várhatóan december elején, egy hónapos csúszással alakulhat meg. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság addig ügyvivőként már csak adminisztratív feladatokat lát el.
M1, Hirmagazin.eu
