Japánban egyperces csenddel adóztak a hirosimai atomtámadás áldozatai emlékének hétfőn az első atombomba ledobásának 73. évfordulóján.
Helyi idő szerint 8.15 perckor az egész országban egységesen tisztelegtek a több tízezer halálos áldozat előtt, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, amikor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát. Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.
Hirosimában, a Béke Emlékparkban Matszui Kadzumi, a város polgármestere azt mondta, hogy olyan világot kell teremteni, amelyben nincsenek atomfegyverek. Kifejtette, a világban több mint 14 ezer atomrobbanófej van, amelyek miatt megismétlődhet Hirosima tragikus története. Hangoztatta, egyes országok ünnepélyesen hivatkoznak nemzeti érzületükre, miközben nukleáris fegyvereik modernizációjával foglalkoznak, ahelyett, hogy a nukleáris leszerelés útjára lépnének.
A hirosimai önkormányzat adatai szerint idén 85 országból érkeztek a megemlékezésre, többek között az Európai Unióból, a nukleáris nagyhatalmaktól – az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Oroszországból – és számos más országból. Kína nem képviseltette magát a rendezvényen, míg Törökország és Mianmar delegáltjai először vettek részt. Összesen 157 országba küldtek meghívót az eseményre.
A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.
Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.