Magyarországon is erősödik idén a befektetők védelme: a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatniuk az ügyfeleknek a szerződések megkötésekor, az esetleg felmerülő befektető-védelmi aggályok esetén az MNB a különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását meg is tilthatja.
Idén január 3-ától lép életbe Magyarországon a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét jobban szolgáló új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet). A befektetők védelmét erősíti a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése.
A befektetési tanácsadási szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell felmérniük, de be kell mutatniuk a kínált termék addigi hozamait, és „testre szabottan” ismertetniük kell annak az ügyfelekre háruló költségeit is. A szolgáltatók kötelesek jelezni, mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől.
Ezentúl az ügyfélnek csak a nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel. Az átláthatósággal az ügyfelek számára nyilvánvalóvá válhat, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna.
Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást, előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.
Ezzel párhuzamosan kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha komoly befektető-védelmi aggályok merülnek fel, vagy ha a magyar és az uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket.
A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza, így a tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozására.
Az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb számsorokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.
Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatás-nyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is, ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei.
Forrás: MTI, NAV
