Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást átalakító törvény

A legfőbb változásokról a Veszprémi Törvényszék elnökét kérdeztük. Némethné Szent-Gály Edit hangsúlyozta: önálló közigazgatási perrendtartás az elmúlt évtizedekben nem létezett, a közigazgatási perek eddigi szabályait a polgári perrendtartás XX. fejezete határozta meg. A 2018 januártól hatályba lépő, a Közigazgatási perrendtartásról szóló és az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények átalakítják a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének rendszerét. A két nagy eljárásjogi kódexhez kapcsolódó kodifikációs munka vezérelve a jogvédelem minél szélesebb körű biztosítása volt: egyrészt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatási cselekvések formájától függetlenül bíróság elé vihetők legyenek, másrészt hogy a pervitel a korábbinál is koncentráltabb és hatékonyabb legyen.

Milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási és munkaügyekben eljáró bíróságok elé ezután?
– A Polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott egyedi határozatok felülvizsgálatára irányuló perek mellett – miután valamennyi közigazgatási cselekmény megtámadható lesz – a közigazgatási perrendtartás szabályait kell alkalmazni a mulasztási perekben, a köztestületi felügyeleti perekben, a marasztalási perekben, valamint közszolgálati jogvitákban is – válaszolta a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit.

Hogyan változnak a bírósági hatáskörök?
– Országosan nyolc elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróság (KMB) jön létre több megyére kiterjedő illetékességgel, ezek egyike lesz a veszprémi. A 19 megyei és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak januártól többek között a társadalombiztosítási, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, valamint a munkaügyi és gyermekvédelmi perek. Az ügyek egy másik csoportjában – idegenrendészet, környezetvédelem, közegészségügy, önkormányzati hatósági ügyek – a nyolc regionális közigazgatási bíróság dönt majd Győrben, Veszprémben, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pest megyében és a fővárosban. Várhatóan az ügyek kilencven százalékát a nyolc regionális illetékességű KMB tárgyalja januártól.

Milyen további változások lépnek életbe?
– Több teljesen új, vagy a közigazgatási perjogban eddig nem alkalmazható jogintézmény jelenik meg. Például januártól egy közigazgatási perben is lehetővé válik a bírósági közvetítés. A bírósági vezetés törekedni fog arra, hogy a bírósági mediáció minél szélesebb körben érvényesülhessen. Fontosnak tartjuk, hogy a bírósági mediátor mind gyakrabban bekapcsolódhasson az eljárásokba, és ennek lehetőségéről az ügyfeleket a perek kezdetekor megfelelően tájékoztassuk. A felek egyezséget köthetnek olyan ügyekben, ahol a vonatkozó jogi szabályozás arra lehetőséget biztosít. Szintén újdonság a mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság
előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben bírálja el, a többi eljárást pedig annak befejezéséig felfüggeszti.

Milyen keresetfajták terjeszthetők a közigazgatási bíróságok elé?
– Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy megváltoztatását kérheti a bíróságtól. Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította. Megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha a többi keresetfajta előterjesztésének nincs helye.

Változik-e a közigazgatási ügyekben eljáró tanácsok összetétele?
– A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el első fokon többek között menekült- és idegenrendészeti ügyekben, közszolgálati jogvitákban és a szociális igazgatás körébe tartozó ügyekben. Ebből kifolyólag a felek a tárgyalóban mind egyesbíróval, mind háromfős bírói tanácsokkal is találkozhatnak.

Az új eljárási szabályok érintik-e az eddigi jogorvoslati rendszert?
– Az elsőfokú ítéletekkel szembeni eddig is szűk körű rendes jogorvoslat lehetősége annyiban változik, hogy csak akkor lehet fellebbezni a közigazgatási és munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete ellen, amennyiben azt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vagy más törvény lehetővé teszi.

Forrás: VEOL

Képek: VEOL – Penovác Károly, Hirmagazin.eu