Története
A település neve egy 1343-ban kelt oklevélen szerepelt először. A török kincstári bérletek 1563-ban említik a községet, hogy azt Hasszán bin Ahmed birtokolja, majd 1664-től Kecskemét bérli a környező pusztákkal együtt. Később ezek értéke csökkent.
Az Árpád-kor óta lakott település a hódoltság korában elnéptelenedett, és a szabadszállásiak használták a területet pusztaként, a lakosság fő foglalkozása a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését és majsai, fülöpszállási, szabadszállási zsellérek szereztek itt földet.
Jakabszállás 1924-ben lett önálló község, akkor épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a \\\’60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A falu központjában lévő Emlékparkban az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét emlékfalon örökítették meg. Itt látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája is. A kecskeméti gazdasági keskeny nyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség.
A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Csík Imre magánrepülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, ekkor még füves pályával, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. A település fejlődése az utóbbi 5-10 évben indult be igazán. A falu közepén lévő üres terület benépesült, a homokos utcák nagy része immáron aszfaltozott, és új utcák nőnek ki a semmiből a déli területeken. Lassú, de biztos fejlődés vette kezdetét Jakabszálláson.
Cím: Jakabszállás Petőfi S. u. 14
Tel: +36 (76) 382 145
E-mail: [email protected]
Web: http://jakabszallas.net/
