Izrael: húszezer palesztin civilt evakuáltak a Gázai övezet északi részéről – frissül

Húszezer gázai palesztin civilt evakuáltak a Gázai övezet északi részén Dzsabália körzetéből

AZ izraeli erők őrizetbe vettek százötven palesztin fegyverest az iszlamista Hamász szervezet elleni újabb hadjáratban – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szerdán.

A közlés szerint noha a Hamász megpróbálta megakadályozni a civilek evakuálását, „megengedte a civileknek, hogy védelmük érdekében biztonságos módon és szervezett útvonalakon távozzanak”.

Az IDF azt is közölte, hogy kapcsolatban áll a nemzetközi közösséggel és a gázai egészségügyi szervekkel annak érdekében, hogy fenntartsák a kórházak sürgősségi osztályainak folyamatos működését. Átadják a szükséges orvosi felszereléseket, és a katonai helyzettől függően gondoskodnak az üzemanyag-ellátásról, valamint evakuálják a személyzetet és a betegeket.

Az izraeli hadsereg olyan, a Gázai övezetben talált dokumentumokról is beszámolt, melyek szerint az al-Dzsazíra arab hírhálózat hat újságírója a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetekben tevékenykedett.

Szerdán is több hullámban lőttek rakétákat és drónokat Libanonból izraeli területre, reggel egy Irakból indított drónt is megsemmisítettek Eilatnál. A Hezbollah, az Irán támogatását élvező libanoni síita fegyveres szervezet azt közölte, hogy egy Haifa melletti katonai létesítményt támadott Izraelben.

A Hezbollah Észak-Izrael elleni egyik támadásában, Naharíja városban egy repeszlövedék közepesen megsebesített a fején egy ötven év körüli férfit – jelentette az izraeli mentőszolgálat.

Ez történt kedden:

Jeruzsálemben tárgyalt Blinken és Netanjahu

Az izraeli–palesztin háború 382. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság. az Origo és a Hirmagazin.eu híreiből válogatunk.

A gázai és a libanoni háborúról és a várható rendezésről tárgyalt Blinken és Netanjahu Jeruzsálemben

A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben kedden. A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.

Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig az Egyesült Államok mély megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Hezbollahon keresztül Irán kísérletet tett Izrael miniszterelnökének megsemmisítésére. 

Netanjahu beszélt a Hamász elleni gázai harc előrehaladásáról, valamint Izrael erőfeszítéseiről az összes elhurcolt túsz hazahozatalára. Megvitatták a háború utáni gázai kormányzás kérdését, amelyről Netanjahu bemutatta álláspontját.

Blinken arra buzdította az izraeli kormányfőt, hogy „használja ki” Jahja esz-Szinvár Hamász vezér halálát, és kösse meg a gázai fegyverszünetet, dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába

 – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után. Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.

A Hezbollah vállalta magára az izraeli miniszterelnök rezidenciája elleni dróntámadást

A libanoni radikális síita milícia, a Hezbollah vállalta magára kedden az izraeli miniszterelnök rezidenciája elleni szombati dróntámadást.

A libanoni főváros, Bejrút egyik déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján Mohammad Afif médiakapcsolati vezető a szervezet nevében teljeskörű felelősséget vállalt „a háborús bűnös Netanjahu ellen intézett cézáreai akcióért”; hozzátéve, hogy „noha ezúttal nem sikerült őt eltalálni, a következő napokban lesz még erre lehetőség”.

Afif elismerte, hogy a síita szervezet harcosai közül többen is izraeli fogságba estek, de pontos számukról nem tett említést, és arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) hogy próbáljon utánanézni, életben vannak-e az említett hadifoglyok.

Elmondta azt is, hogy szervezete meg fogja téríteni azon betétesek anyagi kárát, akik abban a pénzintézetben tartották megtakarításaikat, amelynek több libanoni bankfiókja is elpusztult az izraeli légitámadásokban.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki múlt szombaton Észak-Izraelre, amelyek közül az egyik Benjámin Netanjahu miniszterelnök cézáreai hétvégi házát vette célba. Noha az izraeli kormányfő a támadás idején nem tartózkodott a rezidencián, az akcióra reagálva kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.

ENSZ: Izrael és a Hamász háborúja 70 évvel vetette vissza az életminőségi mutatókat Gázában

Az Izrael és Hamász közötti háború tönkretette a palesztin gazdaságot, a Gázai övezet életminőségi mutatóit 70 évvel visszavetette, a lakosság csaknem egészét mélyszegénységbe taszította – hívta fel a figyelmet kedden az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).

A közel-keleti háború gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól szóló tanulmányt ismertetve az UNDP-nek a palesztin nép megsegítéséért felelős helyettes különmegbízottja, Chitose Noguchi hozzátette, hogy a palesztin területek – a Gázai övezet és az Izrael által megszállt Ciszjordánia – gazdasági teljesítménye az egy évvel ezelőtti izraeli invázióhoz képest mára 35 százalékkal csökkent.

Egyes mérések szerint a Gázai övezet lakossága körében a háború következtében a szegénység aránya megközelíti a 100 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 80 százalékos

 – nyilatkozta Noguchi.

„A palesztin állam példátlan mértékű visszaesésen megy át” – mondta az ENSZ genfi sajtótájékoztatóján a Deir-al-Balahból néha recsegő vonalon keresztül becsatlakozó Noguchi. 

Becslések szerint a Gázai övezetben 70 évvel vetette vissza a fejlődést, egészen az 1955-ös szintig.

Még optimális körülmények között is, ha a nemzetközi segélyek a jelenlegi szinten maradnának és akadálytalanul megérkeznének Gázába és Ciszjordániába, akkor is legalább egy évtizedbe telne, amíg a gazdaság teljesítménye visszaállna a háború előtti szintre – tette hozzá.

A jelentés szerint mintegy 3,3 millió palesztin, köztük 2,3 millió gázai lakos és 1,5 millió gyermek szorul sürgős humanitárius segítségre.

A megrongálódott infrastruktúra helyreállítási költségei elérhetik a 18,5 milliárd dollárt, ami a palesztin területek majdnem teljes 2022. évi gazdasági teljesítményének felel meg.

A jelentés szerint szeptember végén 625 ezer gázai diáknak nem volt hozzáférése az oktatáshoz, az iskolaépületek 93 százaléka súlyosan megrongálódott.

Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Szeptember végéig 986 egészségügyi dolgozót öltek meg, és az egészségügyi alapellátási intézmények kevesebb, mint fele volt akárcsak részben működőképes is.

Izrael állítása szerint nem támadta a legnagyobb bejrúti kórházat

Az izraeli légierő újabb légicsapásokat mért az Iránból támogatott Hezbollah síita szervezet infrastruktúrájára Bejrútban, de nem támadta a legnagyobb libanoni kórházat – közölte kedden az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője, reagálva arra, hogy libanoni közlés szerint a kórház közelében izraeli légtámadásban sokan meghaltak és megsebesültek.

Az izraeli katonai repülőgépek hétfőn késő este a bejrúti Rafík Haríri kórház közelében eltalálták a Hezbollah egyik létesítményét, de a kórház épülete nem volt cél – közölte az IDF.

A támadásnak 13 halálos és 57 sebesült áldozata van, károk a kórházépületben is keletkeztek – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.

Az izraeli légierő keddre virradóra támadta a Hezbollah több más létesítményét, köztük a bejrúti haditengerészeti bázist, amelyen gyanúja szerint a milícia is tart hajókat, valamint kísérleteket és fegyvereseinek kiképzését végzi. Közben az izraeli szárazföldi erők is folytatják a Hezbollah dél-libanoni létesítményei elleni támadásokat is – tette hozzá a szóvivő.

A Hezbollah kedd hajnalban ismét rakétákkal támadta Izrael középső részét, emiatt ebben az országrészben megszólaltak a légoltalmi szirénák. Az IDF közlése szerint a rakéták többségét elfogták, de egyikük becsapódott lakatlan helyen. A Hezbollah utólag közölte, a támadással a Vaskupola légvédelmi rendszer Tel-Aviv melletti ütegét vette célba.

Sok halálos és sebesült áldozata van egy izraeli légitámadásnak a legnagyobb bejrúti kórház közelében

Újabb súlyos izraeli légitámadás érte hétfőn este a libanoni fővárost, a legnagyobb állami kórház közelében, és tizenhárom ember – köztük egy gyermek – meghalt, további 57 pedig megsebesült – derül ki a libanoni egészségügyi minisztérium friss adataiból.

A Rafík Haríri Kórházban is kisebb károk keletkeztek az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó fotósa szerint.

A kórház Bejrút déli külvárosának peremén található, az Irán-barát Hezbollah síita szervezet egyik fellegvárában, amelyet Izrael hetek óta intenzíven bombáz.

A legfrissebb adatok szerint az izraeli ellenség támadásában a Haríri kórház közelében lévő Dzsnah körzetben 13 ember, köztük egy gyermek vesztette életét, a sebesültek száma pedig 57, közülük 17-et kórházba kellett szállítani, és ezek közül is heten válságos állapotban vannak

– közölte a tárca.

Az izraeli hadsereg hétfőn bejelentette, hogy 24 óra alatt a Hezbollah libanoni síita szervezet mintegy háromszáz létesítményét támadta, miután a szervezet elleni offenzíváját kiterjesztette annak pénzügyi rendszerére, konkrétan a hozzá kötődő bankhálózatra is.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala hétfőn elítélte a civil létesítményekben okozott „jelentős károkat”, amelyeket a Hezbollah bankhálózata elleni bombázás okozott.

Az AFP hivatalos adatokon alapuló számítása szerint legkevesebb 1489 ember vesztette életét Libanonban szeptember 23-óta, amikor is az izraeli támadások intenzívebbé váltak.

Uniós biztos: Libanon további destabilizálódása széleskörű hatással lehet a régióra

Fennáll a veszélye annak, hogy ha Libanon tovább destabilizálódik az izraeli fellépés miatt, annak széleskörű hatása lesz a régió békéjére és biztonságára és azon túl is – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének Izrael libanoni katonai fellépésével kapcsolatban tartott vitán kedden.

Janez Lenarcic a vita során hangsúlyozta:

a romló humanitárius helyzet és a járványok kitörésének veszélye arra hívja fel a figyelmet, hogy azonnal fel kell lépni a konfliktust fokozódásával szemben és tűzszünetre van szükség.

Az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokkal kapcsolatban azt mondta: a misszió szerepe kulcsfontosságú a térségben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata kimondja, hogy Dél-Libanonban az ország hadserege mellett, mint fegyveres testület kizárólag az UNIFIL-misszió állomásozhat – emlékeztetett.

A libanoni fegyveres erők az ország önállóságát és védelmét szavatolják, ami Izrael biztonságát is szolgálja

– fogalmazott Lenarcic, majd azt mondta: az EU elkötelezett a libanoni hadsereg támogatása, valamint az ENSZ-misszió együttműködésének erősítése mellett.

Az Európai Unió elítéli az UNIFIL elleni, a nemzetközi jog megsértésének számító izraeli támadásokat és azok elkerülésére szólít fel – hangsúlyozta. Hozzátette: biztosítani kell, hogy az ENSZ-misszió személyzetét és a polgári lakosságot minden körülmények között megvédjék, valamint azt, hogy ne támadják a polgári infrastruktúrát.

A nem szűnő támadások intenzitásának fokozódása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbinál még sürgetőbb a fegyverszünet – tette hozzá beszédében a válságkezelését felelős biztos.

Hölvényi György: Libanon teljesen reménytelen helyzetben van

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének Izrael libanoni katonai fellépésével kapcsolatban tartott vita során elmondott felszólalásában mindenek előtt kijelentette: Libanon teljesen reménytelen helyzetben van.

Szavai szerint az Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia közötti, évek óta várható konfliktus kirobbanásának veszélyét sem a nemzetközi közösség, sem pedig a libanoni politikai erők nem kezelték. Figyelembe kell venni, hogy a keresztény, valamint a szunnita és a síita felekezetek közötti egyensúly jelenti Libanont – emelte ki.

A politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Uniónak és tagállamoknak sokkal többet kell tenniük a helyzet rendezése érdekében, ahogy gátat kell vetniük a humanitárius krízis további terjedésének is. A Libanon déli részén szolgálatot teljető ENSZ békefenntartók munkája szavatolta biztonságot minden körülmények között meg kell őrizni – hangoztatta.

Libanon kizárólag nemzetközi segítséggel tud talpon maradni, önmagában az ország erre többé már nem képes

– hívta fel a figyelmet felszólalásában a kereszténydemokrata EP-képviselő.

Források:

1, 2,

Hirmagazin.eu