Izland
Hivatalosan az Izlandi Köztársaság, izlandiul: Ísland, illetve Lýðveldið Ísland (/ˈlið̠vɛldɪð̠ ˈisland/) szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra.
Földrajz
Domborzata
Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az északi sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.
Vulkáni sziget, amely a Közép-Atlanti-hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km² és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.
A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
Vízrajza
Izlandon nincsenek hosszabb folyók, mert a sziget belseje száraz és hideg. A délnyugati országrészben, ahol a lakosság is tömörül, van néhány bővizű patak és látványos vízesések. Legfőbb folyója a Þjórsá.
Éghajlata
Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata az Észak-atlanti-áramlat mérséklő hatása miatt kevésbé zord. A déli partvidék hűvös, óceáni klímájú sávjában sorakoznak a legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull déli előtere évi 7000–8000 mm csapadékot kap. A sziget belső, sziklasivatagos vidéke száraz, évi 150–250 mm-nyi esővel és hóval. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).
Növény és állatvilága
Izland 103 000 km²-es területéből 12 000 km² gleccser, 3000 km² tó, 11 000 km² terméketlen lávamező, 4000 km² sivár homok, 52 000 km² egyéb terméketlen terület, csupán 21 000 km² nevezhető termőföldnek.
Izland területének központi részét gyér növénytakaró borítja. A vulkáni salakon, hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű, fűnemű fűz alkot párnanövényzetet. Ahol vastagabb a talaj, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyírből álló husángerdők a 12. században még az ország területének 40%-át borították. Megritkult állományaik ma védettek.
A part menti csapadékos térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az északi fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes, a ragadozók közül a sarki róka és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt. A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágban a tengeri, illetve a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő. Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő jegesmedvék, de esetenként a sarkkör közeléből jégtáblákon leúsznak (ilyen például 2008. júniusában fordult elő.[4].
Nemzeti parkjai
Izlandon négy nemzeti park található:
Jökulsárgljúfur Nemzeti Park
Skaftafell Nemzeti Park
Snæfellsnes Nemzeti Park
Þingvellir Nemzeti Park. –
A nemzeti parkot 1930-ban alapították, egyrészt mert az izlandi nép számára történelmi szempontból ez a legfontosabb hely, másrészt mivel tektonikailag az egyik legérdekesebb pont a Földön. Jelenleg a világörökség része.
A világörökséghez tartozik Surtsey sziget is. Ez a Föld egyik legfiatalabb szigete – egy tenger alatti vulkán volt, amely 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé. Jelenleg az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.
A Jökulsárgljúfur Nemzeti Park Izland északi részén található és a Jökulsá á Fjöllum-folyó környékén helyezkedik el. A Dettifoss-vízeséstől északra fekszik. A Vatnajökull Nemzeti Park része lett 2008. június 7-én. E terület főleg kaotikus kanyonjairól és vulkanikus hegyeiről híres. Körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt egy vulkán tört ki közvetlenül a folyó és a jégkorszaki jégtakaró alatt. Ez különféle vulkánkitöréseket és hatalmas áradást váltott ki, amely létrehozta a már említett zegzugos kanyonrendszert. A park központja az ún. Hljóðaklettar ( visszhangok sziklája). Az izlandi nevén Rauðhólar (vörös hegy) különleges színezetéről híres. Egy másik látnivaló az Ásbyrgi-kanyon, amely lópatkó formájú.
A Skaftafell Nemzeti Park szintén 2008. június 07-től része a Vatnajökull nemzeti Parknak. A park Kirkjubæjarklaustur és Höfn között, Izland déli részén helyezkedik el. A Skaftafell Nemzeti Parkot 1967. szeptember 15-én alapították, majd később kétszeresére nőtt területe. Manapság a park területe 4807 km2, amely Izland második legnagyobb nemzeti parkjává teszi. Itt található a Morsárdalur-völgy, a Kristínartindar-hegy és a Skaftafellsjökull-gleccser. A tájkép nagyon hasonló az Alpok egyes részeihez, de több ezer év alatt a Skeiðarájökull-, és a Skaftafellsjökull-gleccserek, az Öræfajökull-vulkán kitörései, valamint a Skeiðará-, Morsá- és a Skaftafellsá-folyók vize alaposan átformálták a vidéket. A jégsapkák alatt zajló vulkanikus utóműködések és vulkánkitörések időnként megolvasztják a felettük elhelyezkedő jégsapkát és úgy nevezett „gleccser folyamokat” hoznak létre, melyek a Skeiðará-folyó medrét alaposan leborotválták az idők során. a homokos parti pusztaság, az ún. Sandur a lezúduló olvadékvíz nyomán jött létre a gleccserek és a tenger között. A legutóbbi ilyen jégár 1996-ban volt. A Skaftafell Nemzeti Park főleg elviselhető éghajlatáról és napos nyári napjairól ismert az izlandi emberek körében. Errefelé természetes nyírfaerdő telepedett meg, aminek neve Bæjarstaðarskógur, amely rengeteg madárnak és sarki rókáknak ad otthont.
Történelme
Az ókorban
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.
Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
A középkorban
850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet, és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.
Később a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerðarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Ísland-nak nevezett.
874-ben a mai Ingólfshöfði-nél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Arnarson igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Sok követője akadt, a következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15 000 ember élt a szigeten.
Eközben 930-ban létrehozták a világ első parlamentjét, az Alþingit. Ennek az oka az volt, hogy Arnarsonék elégedetlenek voltak az otthoni (norvégiai) politikai berendezkedéssel, ezért semmiképpen nem akartak királyságot a szigeten. Fogalmuk sem volt, hogy az új rendszer milyen lesz, de azt gondolták, hogy csak jobb lehet, mint a félelmetes korábbi.
Az Alþingi két hétig tartó üléseinek nyaranta Þingvellir adott helyet. Nem csak a politikai ügyek színtere volt, hanem sokkal kiterjedtebb társadalmi esemény lett. Házasságok és komoly üzletek köttettek a politikai eseményekkel párhuzamosan.
980 körül több kísérlet is történik Izlandon a kereszténység elterjesztésére, de az első misszionáriusokat többnyire megölték.
982-ben a gyilkosság miatt Izlandról száműzött Vörös Erik (Eiríkur Rauðe) eljut Grönlandra.
1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy amikor a törvénymondó az Alþingiban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király, Hakan Hakansson uralmát.
1281-ben a norvég király új törvénykönyvet vezetett be, a Jónsbók-ot, amely kimondta, hogy Izland Norvégia része.
1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja, a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.
1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt ölték meg, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.
Az újkorban
A 16. század végén 4 egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen.
1602-ben beköszöntött a dán kereskedelmi monopólium. A dánok nagyon olcsón vásárolták a halat az izlandiaktól, amit jó áron adtak tovább a kontinensen, cserébe az egyéb élelmiszereket drágán adták az izlandiaknak.
Lakagígar
A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Öræfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően az állatállomány háromnegyede és Izland lakosságának ötöde elpusztult. Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb nagyon zord telei.
1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították, és Izlandot Dánia részének tekintették.
1874-ben saját alkotmányt kapott Izland.
A 20. században
1911-ben megalakult az első egyetem Izlandon, Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte. 1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat, amerikaiak váltották fel.
1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak. 1980-ban Vigdís Finnbogadóttir személyében Izland lakossága női elnököt választott, aki a világon az első demokratikusan megválasztott női államfő lett.
A 21. században
2009. február 1-jén beiktatták az első leszbikus miniszterelnöknőt.
2009. május 10-én Izland kormánya bejelentette, hogy népszavazást tartanak arról, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat az
Európai Unióval. 2011. június 27-én kezdték meg végül a csatlakozási tárgyalásokat.
Államszervezete és közigazgatása
Alkotmány, államforma
Izland elnöki köztársaság. Az ország nem tagja az Európai Uniónak. A 2008–ban kirobbant gazdasági világválság azonban súlyos csapást mért az izlandi gazdaságra, ezért felmerült annak a lehetősége, hogy Izland gyorsított eljárással, akár 2011-re az unió tagja legyen. Jóhanna Sigurdardóttir szociáldemokrata kormányfő kezdeményezésére a parlament 2009. július 16-án döntött szűk többséggel a csatlakozási kérelem benyújtásáról, amelyre július 23-án került sor. A csatlakozási tárgyalások ezt követően 2010 februárjában kezdődtek meg, 2013 őszén azonban felfüggesztették azokat.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Parlamentje, az Alþingi, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alþing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak közvetlenül. Ha csak egy jelölt van az elnökségre, akkor azt szavazás nélkül megválasztott elnöknek tekintik.
Közigazgatási felosztás
Izland 104 önkormányzatra (hreppur) oszlik, amelyek a helyi ügyekkel (iskolák, közlekedés) foglalkoznak.
Az önkormányzatok 23 megyét (sýslur) és 14 megyei jogú várost (kaupstaðir) alkotnak, de ez inkább csak történelmi felosztás. Közigazgatásilag az ország 26 elöljáróságra van felosztva, amely a rendőrség felett a legmagasabb rangú közhivatal (kivéve a fővárosban, ahol a rendőrparancsok magasabb rangú). Az elöljáróságok adminisztratív feladatokat látnak el, mint csődbejelentés, polgári házasságok stb.
Az ország 8 bírósági kerületre és 6 választókörzetre oszlik.
Népesség
Általános adatok
Az ország lakosságának 93%-a városokban él. A népességnövekedés 0,49%-os.
Vér- és DNS-vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szigetek eredeti férfilakosságának zöme Skandináviából érkezett, vagyis a vikingek utódainak tekinthető, míg az első női telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származtak.
Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A lakosság 93,9%-a izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi csoportok: dánok 1,3%, amerikaiak 0,7%, svédek 0,5%, németek 0,4%,egyéb 3,2%.
Az izlandi lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék 5% pedig egyéb vallások híve.
Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoportvizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandiak férfi ősei többségében viking eredetűek, míg a női ősök többségében kelták voltak. (Am. J. Hum. Genet, 2001)
Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
A kezdeti időktől a 19. század közepéig Izland lakossága 40 000 és 60 000 között ingadozott. Ezekben az időkben a hideg telek, a vulkánkitörések és a pestisjárványok sokszor tizedelték a lakosságot. Az első népszámlálás 1703-ban volt, ekkor 50 358 lakosa volt a szigetnek. Az életkörülmények rohamos fejlődésének köszönhetően 2006-ban a lakosság száma majdnem 300 000.
Gazdaság
Gazdasága: ipari agrár ország. A gazdaság főként a halászatra épül, ami az export 60%-át teszi ki, és a dolgozók 8%-át foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidro elektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.
Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják, ahol feltétlenül szükséges.
A kormány és az izlandiak ellenzik az európai uniós tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.
Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel, mint az ökoturizmus vagy a bálnafigyelés.
Izland bankrendszere 2008. október elejére a pénzügyi csőd szélére került. Az ország vezetése az IMF-től való hitel felvétele mellett döntött.
Kereskedelem
Exporttermékek: hal és halkonzerv, halliszt, bálnaolaj, hús, gyapjú, alumínium, fémipari cikkek
Importtermékek: gépek, berendezések, járművek, energia, halászati felszerelés, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán
Közlekedés
Izland közlekedésében jelentős szerepet játszik a part menti hajózás, míg a külkereskedelemben szinte egyeduralkodó a tengerhajózás (kereskedelmi kikötője 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalmú kikötője Reykjavík ezen kívül még nyolc kikötője van az országnak. Vasútja nincs, a közutak hossza 12 950 km, ebből 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetközi reptere Keflavík, ezen kívül még 12 repülőtér van az országban.
Nyelv, írás
Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd.
Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guðbrandur Þórláksson (1542-1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze, hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.
Az izlandi nők soha nem vették és ma sem veszik fel férjük nevét a házasságkötés után.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Izland
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
