Egy hétig újra a kortárs drámák fórumává válik a Csokonai Színház, hisz március 16-án megnyitja kapuit a kilencedik
DESZKA Fesztivál. A kortárs magyar dráma seregszemléje idén is arra törekszik, hogy bemutassa a legfrissebb és
leginspirálóbb színházi előadásokat és minden eddiginél intenzívebb fesztiválhangulatot teremtsen a városban.
Xéria Ness
Idén egy lengyelországi, hat vidéki, öt budapesti és négy határon túli produkciót látunk vendégül.
A nagyszínpadi zenés gyerekdarabtól a társulat által improvizált szövegekig, a már klasszikusnak tekinthető kortárs
drámától a legújabb formai-nyelvi kísérletekig sokféle stílus és irányzat megjelenik az idei kínálatban. Ismét az a
szerencsés helyzet állt elő, hogy több értékes előadás született, mint amennyit módunkban állt meghívni, így sajnos
egyes produkciókról egyeztetési és anyagi okokból kénytelenek voltunk lemondani. Nagy öröm számunkra, hogy egy
kortárs magyar drámaíró művét lengyelországi vendégjátékként tekintheti meg a közönség. Spiró György Az imposztor
című drámáját a Varsói Drámai Színház társulata mutatja be március 19-én 21 órától a Csokonai Színház Nagyszínpadán.
Vendégünk lesz Tadeusz Słobodzianek, az egyik legismertebb és legelismertebb lengyel drámaíró, színikritikus is.
Idén aktívabb jelenlétre serkentjük az írókat, hosszabb itt-tartózkodási lehetőséget biztosítunk a társulatoknak,
fesztiválklubot alakítunk ki a színház falain belül, minden estére tervezünk zenei programot, és hasonlóan az előző
DESZKÁ-hoz, különleges, színházi jellegű koncerttel zárjuk a fesztivált.
A szakmai programban − hagyományainkhoz híven − tematikus és portrébeszélgetéseket tervezünk. Megtartjuk a
„házi bölcsek” bevált intézményét: minden délelőtt értékelést adunk az előző nap látott előadásokról, az utolsó napon
pedig szakmai zárókonferencián összegezzük a tapasztaltakat. A kilencedik DESZKÁ-n Árkosi Árpád rendező, Háy János
drámaíró és Lőkös Ildikó dramaturg viselik a házi bölcsek felelősségét. Díszvendégeink is lesznek: Vörös István és
Szálinger Balázs drámaírók, akik a tavalyi békéscsabai drámaíró versenyen DESZKA- különdíjban részesültek.
Újra lesz GÖRDESZKÁ-nk, amely a legkiválóbb gyermek és ifjúsági tárgyú, kortárs magyar szerzőjű előadásokat és
bábelőadásokat gyűjti egybe, és a legutóbbi DESZKA újításaként kiválóan vizsgázott. Tovább erősítjük fesztiválunk
nemzetközi jellegét, többek között a határon túli színházak hangsúlyos jelenlétével.
PROGRAMOK
MÁRCIUS 16., hétfő
BORBÉLY SZILÁRD: AKÁR AKÁRKI
(Csokonai Színház, rendező: Árkosi Árpád)
22 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház A költői nyelvezetű drámai szöveg a moralitásdrámák középkori hagyományát
támasztja föl. A válságba jutott fogyasztói társadalom torz tükrét tartja elénk. Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A darab a jelenkor erkölcsi és morális válságát tárja föl a brechti elidegenítés módszertanával.
„Ámoralitás, írja a műfaji meghatározás, előre jelezve, hogy ezekből a történetekből, életekből és halálokból kiveszett
már az istenhit, a morál, a szolidaritás, elfelejtődött már az elmúlás tényével való kötelező szembenézés, illetve
a szembesülés az életutak eddigi stációival, amely feladat pedig a régi moralitásokban szokás és követelmény volt. Ennek a nyolc epizódból álló, önmagába visszakanyarodó történetsornak a szereplői vagy fatális véletlen miatt halnak
meg, vagy leszámolásban, durva kivégzésben pusztulnak el. Az életben maradottak pedig mint a szemetet, úgy hagyják ott az út szélén a halottakat, illetve vagy kifosztják zsebeiket, vagy gyáván, pánikszerűen szabadulnak meg a kínos konctól, a hullától.”
(Radnóti Zsuzsa: A titokzatos Borbély Szilárd-drámák)
MÁRCIUS 17., kedd
DARVAS BENEDEK-PINTÉR BÉLA: PARASZTOPERA
(Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Rusznyák Gábor)
18 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad
Mit tesz Pintér Béla az író, egy a nagymamája által a Szabadszállás környéki emberekről mesélt történettel?
Kibontja belőle és össze is ereszti a meséből írt librettójában az ellentétes világokat. A klasszikus-folklorisztikus
szenvedélytörténetet western-romantikával keveri, és az egészet a mai magyar vidék rögös talajára helyezi, hadd
nevessünk! Aztán Darvas Benedek zeneszerző barokkos-rockos-népzenei motívumokból építkező nagyoperát ír belőle.
És ezzel a humornak egy utánozhatatlanul bizarr és groteszk elegyét, egy briliáns stílusparódiát hoztak létre. Van benne
a népszínműtől a melodrámán át, a musical érintésével a klasszikus operák kötelező elemeiig minden, ami ahhoz kell,
hogy egy szabadszállási tragikus ballada sírva nevettessen minket.
A BORBÉLY
(A budapesti Katona József Színház, a Mozgó Ház Alapítvány, az Orlai Produkciós Iroda és a Természetes Vészek
Kollektíva közös előadása; Tolnai Ottó Végeladás című műve alapján átdolgozta Imre Zoltán és Hudi László,
rendező: Hudi László)
20 óra, külső helyszín
Nem dauer, nem bodor, nem frufru, nem melír, nem főn, nem tupír, nem hajvas, nem stuc, nem sasson.
Csak borotválás.
Egy régi szakma kihalófélben lévő képviselője.
Egy illegális üzlet, egy kifordított, ellentétes, negatív biznisz, ahol nem a vevő fizet a szolgáltatásért, hanem a szolgáltató.
Mert kiszolgáltatott.
Agora, ahol minden történetünk összegyűjtve hever halmokban.
Semmiségek, melyek már elmúltak, a múlt igénytelen tárgyai és eseményei, amik bennünket alkotnak. Itt minden
eltörött, repedezett… és minden törés, repedés egyértelművé teszi, hogy a Mindenség törik, repedezik…
Nem guberáló ószeres, vagy gyűjtő… talán olykor inkább, egy kicsit becsüs…
csak sorra veszi a szemétdomb tárgyait… a káoszt klasszifikálja.
GERLÓCZY MÁRTON: A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA
(Az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE közös előadása, rendező: Göttinger Pál, színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó)
22 óra, külső helyszín
„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.”
– A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt
vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul…
Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.
MÁRCIUS 18., szerda
KÁRPÁTI PÉTER: NEGYEDIK KAPU
(A Gólem Színház − Titkos Társulat − Füge Produkció, rendező: Kárpáti Péter)
19 óra és 21.30., Horváth Árpád Stúdiószínház
A darab kelet-európai haszid legendák alapján született, Jiri Langer Kilenc kapu című könyve és egyéb források
felhasználásával.
„Milyen szép és ragyogó a világ, ha az ember nem vész el benne.
De micsoda káosz birodalma ez akkor, ha elvész benne!”
A fiatal ember egy nap elindul, hogy megkeresse az ő Tanítóját. Vándorol egyik faluból a másikba, egyik híres rabbitól
a másikhoz, keresi mesterét, aki megmutatja neki a helyes utat ebben a zűrzavaros, ijesztő világban. Minden rabbitól
tanul valami fontosat, az egyiktől nevetni, a másiktól enni, a harmadiktól megbékélni az ösztöneivel, a negyediktől
csalódni, az ötödiktől megrészegedni, a hatodiktól a békességet – mindenkitől tanul valamit, de a mesterét nem találja
meg. Egészen addig keres, egy egész életen át mániákusan, amíg valaki őbenne találja meg a mesterét. Hogyan lett ő a mester? Hogyan lett fiatalból öreg? Ezt ő se tudja, mi se értjük – csak megtörtént.
LOVAS ILDIKÓ: SPANYOL MENYASSZONY
(A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadása; rendező: Urbán András)
19 óra, Víg Kamaraszínház
„Az előadás nyitójelenete az önmegismerésnek, a szexuális önfeltárásnak, a női „test történéseinek”, a „leányszobák
világának”, a saját testtel való kapcsolatnak – vagyis az intimitásnak a legkülönfélébb – képeit villantja fel, de – itt is csak – jelzésértékű pillanatokkal, keskeny fénynyalábokkal megvilágítva a színészeket, külön-külön. A zene (nyilvánvalóan: Antal Attila), a mozgás már itt határozott dinamizmust juttat felszínre.
Ez a dinamizmus gyakran visszaköszön az előadás különböző pontjain (például a rendkívül groteszkre sikeredett
lakodalmas jelenet során), és egy pillanatra sem hagyja leülni a – „kiegyenesített” – cselekményszövést. Ezek az
önmegismerési-feltárási szituációk folyamatosan jutnak kifejezésre a regényben, pontosabban a „nem Jónás Olga-i”
narratív szálban. De beszélhetünk egyfajta tárgyi jelzésértékűségről is, hiszen felbukkan egy jégkocka, korcsolyacipő,
úszóbajnokság-jelenet, „lásátemíkántáre”, homerun és persze a menyasszonyi ruha stb.” Brenner János, HÍD
MÁRCIUS 19., csütörtök
SPIRÓ GYÖRGY: AZ IMPOSZTOR − lengyel nyelven, magyar felirattal
(Varsói Drámai Színház, rendező: Máté Gábor)
21 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad
A 250 éves lengyel színház ünnepe alkalmából tűzte műsorára a Varsói Drámai Színház Spiró György elismert darabját.
Az imposztor, amely a Lengyel Nemzeti Színház alapító atyjáról, Wojciech Bogusławskiról szól, Az Ikszek című regény
témáját viszi tovább. Ez utóbbit a nyolcvanas években betiltották Lengyelországban a nemzeti hősök kigúnyolása
miatt, a szentségtöréssel vádolt Spirót pedig kitiltották az országból.
Az imposztor cselekménye a vilnai színházban játszódik, a Tartuffe bemutatója napján. A címszerepben Lengyelország
legnagyobb színésze, Wojciech Bogusławski fog fellépni – ha eljön. A vendégművészt azonban két napja várják hiába,
úgy hiszik, megsértődött, amiért operáját betiltotta a helyi hatóság. A társulat próbálni kezd. Nincs idő a művészkedésre: örülnek, ha a szövegüket meg tudják tanulni estére, ráadásul főszereplőjük sincs. A színházba betévedt idegen ekkor fedi fel magát: ő Bogusławski. A színészek lelkesedése hatalmas, de a Mester elég kiábrándítóan viselkedik: csak hatalmas sztárgázsiért hajlandó eljátszani a szerepet…
Ki Bogusławski a magyarok szemében? Egy színes karakter − rendbontó, bohóc, zsörtölődő és egoista, hazafi és
ugyanakkor egy igazán bátor ember.
AZ ÖRDÖG PRÓBÁJA
(Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendező: Radu Afrim)
18 óra, külső helyszín
Az ördög próbája című produkció Radu Afrim által kitalált és megrendezett történet, az előadás szövegének létrehozói
pedig maguk a szereposztás tagjai. A történet egy sikeres vidéki üzletemberről, Ördög Miklós Leventéről szól, aki
emlékezetes születésnapi díszelőadást szeretne szervezni kisfiának, kicsi Ricsinek. A szülinapi gálát szereplőválogatás (casting) és próbasorozat előzi meg, ennek helyszíne egy koszlott-lepattant egykori kultúrotthon, résztvevői pedig különleges alakok, akik a maguk során sajátságos műsorszámokkal jelentkeznek az előadásra. A teljesítményeknek természetesen tétje is van: a kicsi Ricsinek legjobban tetsző előadó jutalomban részesül, megnyeri az ötezer eurós fődíjat.
MÁRCIUS 20., péntek
ZELEI MIKLÓS: ZOLTÁN ÚJRATEMETVE
(A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a Nemzeti Színház közös
produkciója, rendező: Vidnyánszky Attila)
21 óra, Csokonai Színház Nagyszínpad
Rómeó és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a
Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása
után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz. A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében
járunk: a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi
országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint
szovjet határőrök és hivatalosságok…
Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának
megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé
szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik
meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség
udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami
ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott
lehetőségekre is rámutató groteszk játék.
MÁRCIUS 21., szombat
VÉGEL LÁSZLÓ: NEOPLANTA
(Újvidéki Színház, rendező: Urbán András, dramaturg: Gyarmati Kata)
21 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad
Az előadás nem csak Újvidékről szól és nem csak Végel László Neoplanta – az ígéret földje című történelmi regényének adaptációjáról. Olyan történetek lebegnek itt, amelyek egy új tér ihletét nyújtják. Egy olyan térét, amelyben az emberek élni próbálnak. Egy multikulturális tér képzete él bennünk, de ideje szembenéznünk azzal, amit ez a képzet valójában rejteget.
De itt a valódi Újvidékről kell beszélnünk. És azonnal fel is merül a kérdés: milyen az a valódi Újvidék? A pokol bugyraiban járunk, itt vannak körülöttünk, bennünk, az igazságérzetünkben. Eltűnt a kötődés, amely az embereket a városhoz, az adott közösséghez kapcsolta. A kötődés átirányult az országra vagy valami kisebb közösségre. Az új polgári áramlat gondolkodása megváltozott, és ez nem csak a fiatalokra jellemző. Már nem az élettér ideája a fontos, más valóságok jöttek létre. Ugyanilyen másfajta valóságot projektálnak azok is, akik Jugoszlávia mitizált emlékére hagyatkoznak.
Azokat a képmutató momentumokat kell megvilágítanunk, amelyek Újvidékkel és Vajdasággal kapcsolatban létrejönnek – szembenézni a nemzeti különbségekkel, a többség és a kisebbség viszonyával, a szexuális, művészi, intellektuális különbségekkel… Nem csupán dekonstrukcióról van szó, hanem egyúttal rekonstrukcióról is, amely egy új mese születését segíti elő. Egy olyan tér születését, amely kommunikál a közönséggel.
Ez a kommunikáció az előadás és az újvidékiek között jön létre, mint ember és ember között.
MÉSZÁROS TIBOR: ISTENT A FALRA FESTENI
(Csokonai Színház, rendező: Mészáros Tibor)
18 óra, Víg Kamaraszínház
„Az életben csak az az öröm, hogy minden elmúlik, és ez ugyan néha fájdalommal jár, de a fájdalom is elmúlik, és az meg akkor már öröm.” – ilyen és ehhez hasonló mentőöveket vágnak egymáshoz ott, ahol a boldogság csíráját a keserűség levével öntözik.
A helyszín Magyarország egy nevén nem nevezett falujának utolsó – ha nem egyetlen – utcája, s annak fő színtere, a
kocsma. Hivatalosan persze presszó, Misi-presszó, a tulaj után. Itt sörrel kísérik a pálinkát, pálinkával kísértik az Istent
– és mindezt persze hitelre. Ez a hely mégis aranybánya, hisz itt szórja szét szemérmetlenül élete göngyöleg-gyöngyét
az utca díszes-fergeteges kis kolóniája, s itt örülnek együtt – a másik baján.
De mikor van, hogy már kár az öröm? Vajon hány utolsó cseppet lehet tölteni a néha félig üres, néha félig teli pohárba?
És ha már rég betelt, meddig mutogathatunk egymásra Isten ujjával? És mikor van túl későn rájönni, hogy úgy volt jó,
ahogy volt, amíg nem lett így, ahogy van?
A válasz kacagtatóan édes nedűje és gyomorkeserűje is ott csordogál. A kocsmában.
Fogyasszák figyelmes mértékkel!
Egészségükre!
GÖRDESZKA
A Gördeszka szekció második éve gazdagítja a Deszka Fesztivál programját. Idén is igyekeztünk magas szakmai
színvonalú, sokszínű előadásokkal elvarázsolni a debreceni gyerekeket. Mindemellett kiemelt feladatunknak tartjuk
a kísérő szakmai programok szervezését, melynek során a báb- és gyermekszínházi szakma legjelesebb képviselővel
találkozhat a felnőtt közönség.
MÁRCIUS 17., kedd
JANNE TELLER-GIMESI DÓRA: SEMMI − osztálytermi színházi nevelési előadás
(zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház; rendező-foglalkozásvezető: Madák Zsuzsanna)
9 óra és 14 óra, Csokonai Színház, balett-terem
MÁRCIUS 18., szerda
JANNE TELLER-GIMESI DÓRA: SEMMI
(Budapest Bábszínház, rendező: Hoffer Károly, színpadra alkalmazta: Gimesi Dóra)
16 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad
GIMESI DÓRA: HAMUPIPŐKE
(kecskeméti Ciróka Bábszínház, rendező: Vidovszky György)
14 óra, Vojtina Bábszínház
MÁRCIUS 19., csütörtök
PALLAI MARA: HANYISTÓK
(győri Vaskakas Bábszínház, rendező: Tengely Gábor)
10 óra, Vojtina Bábszínház
MÁRCIUS 20., péntek
BENEDEK ELEK-KOLOZSI ANGÉLA: SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY
(Vojtina Bábszínház, rendező: Nagy Viktória Éva)
10 óra, Vojtina Bábszínház
LACKFI JÁNOS: A DÜHÖS LOVAG
(Csokonai Színház, rendező: Fige Attila)
14 óra, Víg Kamaraszínház
MÁRCIUS 21., szombat
BORÁROS MILADA: DOBRONKA CIRKUSZ, VILÁGSZÁM!
(szombathelyi Mesebolt Bábszínház – Magamura Műhely, rendező: Boráros Milada)
10 óra, Vojtina Bábszínház
MÁRCIUS 22., vasárnap
GIMESI DÓRA: TÍZ EMELET BOLDOGSÁG
(szombathelyi Mesebolt Bábszínház – Budapest Bábszínház, rendező: Kovács Petra Eszter)
10 óra, Vojtina Bábszínház
SZAKMAI PROGRAM
MÁRCIUS 18., szerda
SZAKMAI ÉRTÉKELŐ BESZÉLGETÉSEK AZ ELŐZŐ NAP LÁTOTT ELŐADÁSOKRÓL
(házibölcsek: Árkosi Árpád, Háy János, Lőkös Ildikó, moderátor: Mispál Attila)
10 óra, balett terem
MÁRCIUS 18-21., csütörtök – szombat
SZAKMAI ÉRTÉKELŐ BESZÉLGETÉSEK AZ ELŐZŐ NAP LÁTOTT ELŐADÁSOKRÓL
(házibölcsek: Árkosi Árpád, Háy János, Lőkös Ildikó, moderátor: Mispál Attila)
11.30, balett terem
MÁRCIUS 19., csütörtök
A LENGYEL-MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI KAPCSOLATOK — a szakmai beszélgetés meghívott résztvevői Tadeusz Słobodzianek, Spiró György, Máté Gábor, Witold Dębicki, a beszélgetést vezeti: Pászt Patrícia
15 óra, balett terem
MÁRCIUS 20., péntek
BORBÉLY SZILÁRD ÍRÁSAI A SZÍNPADON — a szakmai beszélgetés meghívott résztvevői Árkosi Árpád, Bódi Katalin, Csikos Sándor, Radnóti Zsuzsa, Ráckevei Anna, Vidnyánszky Attila, a beszélgetést vezeti: Fazakas Gergely
16.30 óra, balett terem
MÁRCIUS 21., szombat
Portrébeszélgetés Szálinger Balázzsal és Vörös Istvánnal, a fesztivál díszvendégeivel, darabrészletekkel
(vezeti: Lőkös Ildikó)
15 óra, balett terem
MÁRCIUS 22., vasárnap
SZÍNPADON SZÜLETŐ SZÖVEG? – a kortárs szerzőjű gyerek- és ifjúsági előadásokról szervezett kerekasztal beszélgetés
meghívott résztvevői Gimesi Dóra, Fige Attila, Kolozsi Angéla, Nagy Viktória, Pallai Mara, Tengely Gábor, Vidovszky
György, valamint a DráMai Mesék szerkesztője, Markó Róbert, moderátor: Papp Tímea
11.30, Vojtina Bábszínház
MÁRCIUS 22., vasárnap
SZAKMAI ZÁRÓKONFERENCIA, ÉRTÉKELÉS (házibölcsek: Árkosi Árpád, Háy János, Lőkös Ildikó)
15 óra, balett terem
KÍSÉRŐPROGRAMOK
MÁRCIUS 16., hétfő
MEGNYITÓ
Vidnyánszky Attila A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ című filmjének debreceni bemutatója
18 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad
MÉHCSÍPÉS
(KOBEZ – Centre Memoire de Corps, Toulouse, koreográfus-rendező: Varga Heni, Döbrei Dénes)
21 óra, Víg Kamaraszínház
MÁRCIUS 17., kedd
HIBÁTLANOK – a debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos növendékeinek előadása
16 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház
MÁRCIUS 20., péntek
BORBÉLY SZILÁRD: NINCSTELENEK
(budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, rend.: Máté Gábor)
18 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház
HALMI GÁBOR: NYILAS MISI EKSZTÁZIS – a Víg Karma társulat előadása
23 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház
MÁRCIUS 22., vasárnap
A BUDAPEST BÁR ZENEKAR ZÁRÓKONCERTJE
19 óra, Csokonai Színház, Csokonai Színház, Nagyszínpad
Forrás: Debmédia
