Azt láthatjuk, hogy az oroszok szeretnének minél jobb pozíciókat megszerezni a tárgyalásokhoz. Az amerikaiak fő tárgyalója is azt mondta, hogy legalább száz napra van szükség, mire békeszerződések lesznek – írja az Origo.hu és a Hirmagazin.eu.
Az orosz gazdasági elit, a bankrendszer is érzi a háború súlyát, így biztos, hogy van egyfajta törekvés a békére, mindenki szeretné már lezárni ezt a hároméves háborút – mondta el a MATE Biztonságkutató Központ vezetője az Origónak adott interjúban. Resperger István ezredes, egyetemi tanár szerint az oroszok fokozatosan haladnak előre a fronton, az ukránok pedig egyre nehezebb helyzetben vannak. Az amerikai elnök beiktatását követően egyre nagyobb kilátásba kerül a békekötés, amelynek lehetséges forgatókönyvét is megosztotta lapunkkal a szakértő. Resperger István ezredes szerint minden fél érdeke a mielőbbi békekötés.
Milyen most a helyzet a fronton?
A szakértő lapunknak elmondta, hogy jelenleg az 1200-1300 kilométeres arcvonalon 450-500 ezer ukrán, és kb. hatszázezer orosz katona tartózkodik, tehát inkább orosz fölény van technikai és személyi tekintetben is. Az arcvonal mozog, és azt lehet mondani, hogy naponta kb. tíz négyzetkilométert vonnak ellenőrzés alá az oroszok, a veszteség viszont mindkét oldalon nagyon nagy. A napi veszteség elérheti akár az 1000-1500 főt, az ukránokról friss adat, hogy januárban 51, tavaly decemberben 48 ezer embert veszítettek, a kényszersorozásokkal pedig harminc ezer főt tudnak összeszedni.
Resperger István elmondta, hogy a kurszki helyzet annyit változott, hogy kb. 50 négyzetkilométerrel nagyobb területet vont ellenőrzése alá Oroszország, míg kb. 500 négyzetkilométert ellenőriznek az ukránok. Itt elég erősen védelemre rendezkedtek be, nincs nagyobb változás. Ukrán részről drón- és rakétacsapásokat láthatunk, havonta általában 4-6 ilyen csapást hajtanak végre orosz energetikai létesítmények ellen.
Jelenleg három város van, ahol jelentősebb harcok zajlanak. Az egyik Csasziv Jar, ahol szépen lassan, de haladnak előre az oroszok nagy veszteségekkel. Toreck a másik, ahol 90 százalékban ellenőrzésük alá vonták a várost, szintén nagy veszteségekkel, és a harmadik Pokrovszk, ahol kb. hat védővonal van, és most a negyediknél tartanak az oroszok. Itt két oldalról próbálják ezt a nagyon fontos logisztikai ellátóközpontot és megerődített várost az ellenőrzésük alá vonni.
Hamarosan eljöhet a béke? – itt a forgatókönyv
„Trump az ő jellemével, az ő kitartásával elég gyorsan rendet fog ott rakni” – mondta el az orosz elnök egy interjúban. Az Origo azon kérdésére, miszerint ez sugallhatja-e azt, hogy Putyin orosz elnök hajlandó lenne a háború lezárására, a szakértő azt mondta, hogy
azt láthatjuk, hogy az oroszok szeretnének minél jobb pozíciókat megszerezni a tárgyalásokhoz. Az amerikaiak fő tárgyalója is azt mondta, hogy legalább száz napra van szükség, mire békeszerződések lesznek. Az orosz gazdasági elit, a bankrendszer is érzi a háború súlyát, így biztos, hogy van egyfajta törekvés a békére, szeretné már mindenki lezárni ezt a hároméves háborút.
Fotó: Resperger István ezredes
Resperger István ezredes hangsúlyozta, hogy nagyon sok feladat van, így tűzszünetet kell kötni, a fogolycserék zajlanak, Zelenszkijnek törvényt kell módosítani, mert törvénybe iktatta, hogy nem tárgyal Putyin orosz elnökkel. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben a Putyin-Trump-találkozó lesz a meghatározó, majd ezt követően létrejöhet egy hármas találkozó is, már kiegészülve Zelenszkijjel. A legfrissebb hírek szerint pedig Donald Trump be is jelentette, hogy ütemezett találkozók vannak már megbeszélve.
Van egy forgatókönyv, amely a békéhez kell – hívta fel a figyelmet a szakértő. Elmondta, hogy a kurszki területet ki kell ürítenie az ukránoknak, semlegességi nyilatkozatot kellene tenni, és csökkenteni a haderőt, mert túldimenzionált, tehát közel 2-3-szor annyi fegyvere van bizonyos fegyverek tekintetében gyalogsági harcjárművekben, tüzérségben Ukrajnának, mint Lengyelországnak és Romániának. Óriási a túlfegyverkezés, de nyilván háborúban állnak, és rengeteg fegyvert kaptak nyugatról. Arra is emlékeztetett az ezredes, hogy
lesz egy ideiglenes békekötés, ki kell alakítani egy demilitarizált övezetet, amely elég nagy feladat lesz, hiszen 1200-1300 kilométeren jobbra-balra 80 kilométert kell a sorozatvetők hatótávolsága miatt kialakítani. Azután szó van békefenntartó csapatokról, amely nehezebb kérdés, hiszen ekkora területhez elég nagy mennyiségű békefenntartóra van szükség.
Fotó: Resperger István ezredes
Tehát erre a területre legalább 15 dandárnyi erőnek kellene felvonulnia, hogy ellenőrizze a zónát. Hogy kik lesznek, az is kérdéses még, hiszen a briteknek erre vannak ötletei, de oroszok nyilván nem szeretnének NATO-csapatokat látni Ukrajnában, főleg úgy, hogy brit és francia rakétákkal lövik az orosz területeket az ukránok.
Resperger István meglátása szerint ami biztos még, hogy megállapodásos béke fog létrejönni, a NATO-csatlakozást biztos, hogy eltolják, vagy erre sor sem kerülhet, de nyilvánvalóan Ukrajnának ezt úgy kell eladnia, hogy elhalasztják a NATO-csatlakozást. Sor fog kerülni a háborús bűnök kivizsgálására, a tengeri hajózási útvonalak, atomerőművek biztonságának garantálására, és ha lesznek békefenntartók, ott három fázis fog megvalósulni. Először a katonák dominálnak, rendet tesznek, felszedik az aknákat, azután jöhetnek a rendvédelmi erők, majd a civil erők – ez a hosszabb forgatókönyv.
***
A szakértő azt is kiemelte, hogy orosz részről, orosz-ukrán relációban a politikai, katonai ellentét óriási, gazdaságilag lehet hatni a felekre, hiszen a gáz, a kőolaj, a természeti kincsek piacra vitele mindkét félnek érdeke lenne. Oroszországra Trump pedig úgy tud hatni, hogy „megígérte”, hogy amennyiben nem ülnének tárgyalóasztalhoz az oroszok, nagyobb mennyiségű kőolajat, földgázt dobnak piacra az amerikaiak, ami Oroszországnak fájhat, viszont gazdaságilag mind a két félnek a megegyezés az érdeke.
A szakértő elmondta, hogy Budanov ukrán vezérőrnagy nemrégiben leszögezte, hogy 2025 áprilisáig békét kellene kötni, mert Ukrajna államisága a tét, ha nem sikerül megállapodni.
