forrás: Kossuth Rádió, 180 perc
A migrációkutató szerint a közösségnek időben fenntarthatóvá és biztonságossá kellett volna tennie a törökországi menekülttáborokat, hogy a menekültek egyáltalán megfontolják az ott maradást.
A migránsok motivációját nem befolyásolja az időjárás. Azokat a fizikai nehézségeket, amelyek egy európai embernek visszatartó tényezőnek számítanak, nem vetik latba a válságövezetekből, táborokból menekülők – jelentette ki Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Sokkal jobban befolyásolják a helyzetet az embercsempészek és a politikusok nyilatkozatai – tette hozzá. Megemlítette: Angela Merkel német kancellár törökországi tárgyalásain a többi közt azt kérte, korlátozzák az embercsempészek működését a menekülttáborokban. Önmagában véve a kérés jelzi, hogy a probléma létezik, az iparág virágzik. Az embercsempészeknek jelenleg teljes és közvetlen hozzáférése van a menekültekhez nemcsak Törökországban, hanem Jordániában, Kurdisztánban is, illetve az egész régióban – mondta a kutató.
Az Európai Unióba igyekvő szíriai bevándorlók és török rohamrendőrök dulakodnak az Isztambul és Edirne közötti autópályán 2015 szeptemberében(MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Szabadulnának az embertömegtől
Az ottani hatóságoknak nem áll érdekében, hogy kezeljék a problémát, szeretnének minél hamarabb megszabadulni az embertömegtől. A táborok fenntartása ugyanis óriási anyagi terhet ró az adott országokra. Ez az, ahol az Európai Unió hatalmasat hibázott, nem volt hajlandó időben és kellő mértékben segíteni a menekülttáborok ellátásában, fenntartásában, biztonságossá tételében, hogy a menekültek egyáltalán megfontolják az ott maradást, és ne vállalkozzanak egy olyan rizikós utazásra, mint a Németországba való eljutás – magyarázta.
Kifejtette: az segítene, ha nemzetközi felügyelet alá kerülnének a menekülttáborok és rendfenntartók működnének bennük. A táborok ugyanis nemcsak az embercsempészek központjai, hanem a dzsihadisták toborzóbázisai. Maffiaalapon működő szervezeteket hoztak létre. A segélyeket a segélyszervezetek orra előtt nyúlják le, az egyébként ingyen járó élelmiszert, a különféle szolgáltatásokat pénzért adják. A táborokban így az élet gyakorlatilag hasonlóképp veszélyes, mint Szíriában – hangoztatta Speidl Bianka.
Tavasszal ismét csúcsokat dönthet a migránsok száma
A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy kevesebb gazdasági bevándorló – elsősorban koszovóiak, albánok – érkezik a tél beálltával, a helyzet azonban legfeljebb a legkeményebb hónapokban enyhül, és tavasszal ismét csúcsokat dönthet az érkezők száma.
Itt hallgathatja meg a beszélgetést
Az útvonalak szerinte változhatnak, ezt most láthatjuk a Balkánon, a magyar példát követve más országok is megpróbálják megvédeni a határaikat, a menekülteknek azonban a legbiztonságosabb útvonal az, ami Magyarország déli határainál húzódik. Ha nem alakul ki egy újabb délszláv konfliktus, ez az útvonal marad a legjárhatóbb számukra – tette hozzá.
Tízmillióan is útra kelhetnek
Arra a kérdésre, hogy tavasszal mennyien jöhetnek még, azt válaszolta: ha csak a jogosultságot és a veszélyeztetettséget vesszük alapul, több mint tízmillióan is. Csak a menekülttáborokban 10 millióan vannak, és a 22-23 milliós Szíriából is útra kelhet a 2016-os évben mintegy 5 millió ember – prognosztizálta.
Az Európai Unió állandó fáziskésésben van, semmilyen kezdeményezésre nincs példa, legfeljebb „lereagálja” a helyzetet – emelte ki.
