Környezetvédő körökben történelmi áttörlésként ünnepelték, hogy egy hágai bíróság a korábban tervezettnél nagyobb széndioxid-kibocsájtás csökkentésre kötelezte a Royal Dutch Schellt, ráadásul felelőssé tette ugyanebben alvállalkozóiért is.
A hágai pert a Föld Barátai Hollandia nevű civil szervezet indította el hat további nem kormányzati szervezettel együttműködve és keresetüket több mint 17 ezer aláírással alátámasztva.
A bírósági döntés indoklása szerint
a Royal Dutch Shell jelenlegi működése „veszélyes klímaváltozáshoz” járul hozzá, amin változtatni kell.
Az esetről beszámoló jelentések ennek kapcsán megjegyzik, hogy a Shell károsanyag-kibocsátása mintegy a duplája az egész ország légkör-szennyezésének.
A hágai ítélet mindezek fényében arra kötelezi a brit-holland olajipari óriást, hogy 2030-ra 45 százalékkal csökkentse 2019-hez képest a szén-dioxid-kibocsájtást, és hogy mindebben felelősséget visel alvállalkozóinak és beszállítóinak légkörszennyezéséért is.
A Royal Dutch Shell eredetileg arra készült, hogy 2030-ig 20 százalékos, 2035-re 45 százalékos, 2050-re pedig 100 százalékos kibocsájtás-csökkentést ér el, miközben ezzel párhuzamosan „faültetési programot” is meghirdettek. A céget beperelő szervezetek szerint azonban ez az ütemezés egyfelől nem elégséges, másfelől a cég aktuális stratégiai terveiben nem sok erre utaló lépés szerepel.
Ami a faültetést illeti, környezetvédők szerint legalábbis Brazília alapterületével felérő erdősítést kellene végezni ahhoz, hogy a cég érdemben ellensúlyozni tudja károsanyag-kibocsátását.
A hágai bírósági döntés hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, beszámolt róla a világsajtó és nem csupán az üzleti életet követő szakkiadványokban. Visszatérő vélekedés volt, hogy az ítélet
történelmi jelentőségű precedenst teremthet mostantól hasonló perek megkezdéséhez
lényegében valamennyi nagy környezetszennyező ipari óriás ellen.
A brit Financial Times idézte a holland környezetvédő szervezet, a Milieudefensie jogászát, Roger Coxot, aki „történelmi fordulópontként” értékelte a holland bíróság döntését, lévén ez volt „a történelemben az első eset”, amikor bírósági döntéssel köteleznek egy környezetet szennyező vállalatot a párizsi klímamegállapodással összhangban álló lépések megtételére.
Cox reményei szerint mindez újabb perekre bátoríthat fel másokat, miközben éppen a hasonló perek lehetősége
remélhetőleg megfontolásra készteti majd a nagy olajipari cégeket, hogy érdemes-e még további befektetéseket eszközölniük a szénalapú energiába
– tette hozzá.
Más jelentések megjegyzik, hogy a mostani pernek bizonyos szempontból előzménye volt az az eset, amikor 2019-ben egy másik holland bíróság – szintén polgári keresetre válaszul – magát a holland kormányt marasztalta el, amiért az nem tett elegendő mértékű erőfeszítéseket a párizsi klímacélok elérése érdekében, és ezzel (az ítélet szerint) „elfogadhatatlan mértékben veszélyezteti” a holland lakosság egészségét.
A brüsszeli Politico idézte is Korey Silverman-Roatit, az amerikai Columbia Egyetem klímaügyi szakértőjét, aki már korábban azt valószínűsítette, hogy a holland kormány pervesztése az említett ügyben további eljárásoknak lehet forrása.
Megfigyelők emlékeztetnek, hogy hat portugál környezetvédő aktivista közös beadványa a közelmúltban a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé került, amely utóbbi tavaly
felelősnek mondott ki 33 európai kormányt abban, hogy nem tesznek eleget klímaváltozást előidéző körülmények megszüntetéséért.
Ezzel párhuzamosan erősödik az az európai mozgalom, amelyik azt kívánja elérni, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága ismerje el „emberiség elleni bűntettnek” – a „genocide” mintájára „ecocide-nak” minősítve az ilyen eset –, ha valamely kormány nem tesz eleget a klímaváltozás elleni erőfeszítések végrehajtásának.
Idén márciusban az ecocide-kezdeményezés támogatása feltűnt az Európai Parlament egyik állásfoglalásában is, amelyet a parlamenti pártok többsége támogatott is. EU-állásfoglalás szintjére egyelőre nem került a kérdés.
Tagállami szinte ugyanakkor van már politikai szintű támogatottsága a „Stop ecocide” kampánynak, jegyezte meg a brüsszeli Euractiv, amely idézte Emmanel Macron egy tavalyi nyilatkozatát, a francia elnök ebben arról beszélt – sokak szerint szavait elsősorban a brazil kormánynak intézve –, hogy ha valamely kormány kivonja magát a klímavédelmi intézkedésekből, akkor annak a hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie ezért.
