Kik a leggazdagabbak Magyarországon? Miből van a vagyonuk? És mennyi pénzük van? Sok egyszerű kérdés – néha meglepő válaszokkal. Ennek jártunk utána.
Az értelmiségieket tömörítő Eötvös csoport legutóbbi találkozóján a magyar gazdagokat vizsgálták. A társadalomtudós szerint egyáltalán nem könnyű megmondani, kik ők, a szakújságíró pedig megpróbálta felvázolni, honnan is jönnek a mai szuper-gazdagok.
A fő kérdés az, hogy mit tudunk arról a bizonyos felső tízezerről, a társadalom felső tíz százalékáról. A statisztikák alapján sokat, de mégis keveset – kezdte Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója.
A társadalomtudósok sok szempontot vesznek figyelembe, amikor azt mondják: „ők” a leggazdagabbak, akikről statisztikák alapján elmondható, hogyan élnek. A „gazdagok” fogalmának meghatározása azonban egyáltalán nem olyan egyszerű. A száz leggazdagabbat bemutató tavalyi kiadvány bekerülési küszöbe például a 7,5 milliárd forint volt. Vagyis ekkora vagyonnal rendelkezett a legszegényebb milliárdos, aki felkerülhetett a listára.
Mindössze 150-200 családról mondható el, hogy igazán gazdagok Magyarországon, ők azok, akiknek 7,5 milliárd forintnál nagyobb a vagyonuk.
A szociológus azt mondja: a társadalom „felső 10 százaléka” csak egy statisztikai kategória, azaz tagjai nem tekinthetők homogén csoportnak. Nincsenek közös értékeik, vagy akár közös céljaik. Jövedelmi szempontból hasonlóak ugyan, de semmilyen más szempontból nem.
Mit tudunk róluk?
Azért van egy pár dolog, amit tudunk rólunk: felük Budapesten él, a többiek az Alföld északi részén, illetve a Dunántúlon. Életkor szerint fiatal felnőttek, középkorúak, általában az átlagnál magasabb az iskolai végzettségük.
És nagyjából lehet tudni azt is, mennyi pénzük van. „A mai magyarországi top 10 a reáleszközök 25 százalékát, a pénzügyi eszközök 60 százalékát birtokolja” – mondta. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az országban lévő minden befektetés (pl. tőzsdei vagy ingatlan) 25 százaléka, valamint az összes pénznek, ami nem befektetésben van, a 60 százaléka a leggazdagabb 10 ezer ember kezén van Magyarországon.
Vannak szegény gazdagok is
A társadalomtudós szerint a legesleggazdagabbak és a „csak” nagyon gazdagok (ők a jövedelmeket megmutató kilencfokú skálán mind az első kategóriába tartoznak) vagyona között nagyobb a különbség, mint az utánuk következő összes jövedelmi kategóriákban élők között és őközöttük összesen. Azaz az első kategóriában lévő legesleggazdagabb és az ezen a kategórián belüli legszegényebb között (aki szintén milliárdos persze) nagyobb a jövedelmi különbség, mint közöttük és a felső-középosztályt, a középosztályt, az alsó-középosztályt és a szegényeket jelentő összes többi társadalmi osztály között.
3 milliárd az alsó határ
A magyar társadalom vagyonának eloszlása egyenlőtlen, magyarázza a társadalomtudós. A társadalom felét statisztikai-szociológiai szempontból vagyontalannak lehet tekinteni, mert, noha például van egy – akár értékes – lakása valakinek, de ha abban él, az jövedelmet nem termel.
Vagyonosnak onnantól lehet valakit tekinteni, akinek 150 és 300 millió forint közötti vagyona van.
Ők a nagyvállalkozók, topmenedzserek, sportolók, művészek, feltalálók, és a vagyonukból élők (örökösök, műgyűjtők), a jövedelmük évente 30 milliótól 300-350 millió forintig terjed. A társadalom 0,3 százalékát teszik ki, további 0,3 százalék, akik a szó szoros értelmében felső tízezer legalja: 300 millió és 3 milliárd forint közötti vagyonuk van.
3 milliárd felett jönnek a szuper-gazdagok: határ a csillagos ég, ma körülbelül 260 milliárdos vagyon a csúcs.
És honnan van a pénzük?
Szakonyi Péter újságíró, a 100 leggazdagabb című kiadvány szerkesztője több időszakra bontotta a nagy vagyonok megalapozásának, kialakulásának korát. Az első gazdagodási hullám az 1970-es években indult – magyarázta. Ez a lángososok, orvosok, ügyvédek, külkeresek és a vendéglátósok kora. A 80-as években aztán felzárkóznak melléjük az állami vállalatok eszközeit gyakorlatilag magánjövedelmük gyarapítására használó GMK-k alapítói. Itt vannak már a butikosok, a pincében farmernadrágot varró, majd az eladó „rongyosok”, a kamionosok, az élsportolók.
Megvan tehát egy réteg, van pénzük, és
a 90-es évekbeli rendszerváltás kapóra is jön nekik. Ekkor kezdődik a privatizáció,
azaz a veszteséges állami vállalatok magánkézbe kerülése, majd felfuttatása – immár az új, magántulajdonos hasznára. Ekkor persze sokan igyekeznek a zavarosban is halászni, de a prímet azért a már valamennyire vagyonosok, illetve az egykori MSZMP pártelitje viszi – nekik nagyobb rálátásuk és ráhatásuk is volt a privatizáció folyamatára, mint bárki másnak. Mellettük még ott vannak a külkeresek – már szintén magánvállalkozóként -, és néhány olyan család is megjelenik, amelyik jó üzletet szimatolva ekkor települ haza Amerikából és Nyugat-Európából.
A politika közbeszól
Érdekes kérdés lesz látni, mi történik majd a rendszerváltáskor megalapozott vagyonokkal, hiszen az akkor 40-es éveikben járók mostanra már bőven elérték a nyugdíjas kort – vetette közbe Szakonyi Péter. Van, ahol a gyerekek – a mai 30-asok, negyvenesek – viszik tovább a vállalkozást, de olyan vállalatok is vannak, ahol az utódokat nem érdekli a biznisz.
A gazdagokat is visszavetette aztán a 2000-es évek pénzügyi válsága, de mára már régen túl vannak ezen. Ráadásul újabb szereplők jöttek: a politika akarata kiemelt egy réteget, akiket kiemelten támogatott, hogy így alapozza meg az erős középosztályt. A jobb- és a baloldali politikai elitek és köreik az aktuális politikai széljárásnak köszönhetően kerültek jobb vagy rosszabb helyzetbe. A 2010-es évektől pedig, amikortól már nagyon sok EU-s támogatás érkezik Magyarországra, tovább erősödhettek ezek a csoportok.
De akkor a 100 leggazdagabb listáján miért nem szerepelnek politikusok?
– kérdeztük a lista szerkesztőjét. Válasza erre az volt: azért, mert nagyon sokak vagyona egyszerűen nem követhető nyomon. Csak cégadatokból következtetnek valaki vagyoni helyzetére, és lehetőségek szerint mindenkitől személyes interjút is kérnek. A politikusok hivatalos vagyona vagyonbevallásaikban szerepel, azok alapján pedig egy-két kivételtől eltekintve nagyon-nagyon messze állnak a gazdagoktól – mondta a szerkesztő.
A 10 leggazdagabb Magyarországon
A 100 leggazdagabb magyart bemutató friss lista május elején jelenik meg, így az egy évvel korábbi adatok állnak csak rendelkezésünkre, de azok a számok nagyon beszédesek.
Mivel a lista szerkesztője szerint az idei bejutási küszöb már a tavalyi 7,5 helyett 8 milliárd forint is lehet, sejthető, hogy a nagy vagyonok tovább nőttek, és azt is megtudtuk, lesznek új nevek a listán, hogy kik, az egyelőre titok. Annyi azonban valószínű, hogy lesz a listán dollármilliárdos, azaz olyasvalaki, akinek a vagyona (mai árfolyamon) 255 milliárd forintnál több.
Íme, a toplista első 10 helyezettje, zárójelben tavalyi vagyona milliárd forintban:
1. Csányi Sándor (260)
2. Bige László (200)
3. Gattyán György (180)
4. Demján Sándor (160)
5. Mészáros Lőrinc (120)
6. Széles Gábor (112)
7. Felcsuti Zsolt (110)
8. Veres Tibor (108)
9. Kasza Lajos (98)
10. Rákosi Tamás (92)
Mire költenek a gazdagok?
Yachtra nem, legalábbis idén nem. Mint Szakonyi Péter elmondta: hiány van ezekből a hajókból. Ezek 60-100 millió forintos ártól kezdődnek, felső határ nincs. De hajó sincs, jövő nyárra ígérik a legközelebbi szállítást a gyártó és forgalmazó cégek. Szóval kereslet volna bőven. A példa jól mutatja, hogy mit jelent gazdagnak lenni.
Forrás: Szeretlek Magyarország
