Jövőkutató: 20 éven belül megszülethetnek azok a magyarok, akiknek sohasem kell majd meghalniuk
2023-ban is igyekeztünk olyan emberekkel interjúzni, akik a gazdaság, az autóipar vagy éppen az oktatás helyzetéről és jövőjéről adtak képet. Szó volt például jövőkutatásról, gyermekvállalásról, de arról is, hogy mit kellene – legalábbis az interjúalany szerint – azonnal változtatni az oktatási rendszeren. Lássuk a legjobbakat a 2023-as nagy visszatekintésben!
A Pénzcentrum már évek óta nem csak gazdasági elemzésekkel és a napi hírekkel foglalkozik, hanem olyan embereket is megszólaltat interjú formájában, akik az egyes témaköröket tekintve olyan tudással bírnak, amely mondanivalóra több, mint érdemes odafigyelni. Ez pedig nem volt másként 2023-ban sem: az összesen több mint 140 Pénzcentrum-interjúkban nem egyszer döbbenetes kijelentéseket tettek a megszólaltatottak, szó volt például gyerekvállalásról, az emberiség jövőjéről és olyanokról is, akik akár egy teljesen más tevékenységbe vágtak bele. Lássuk, melyek voltak ezek közül is a legjobb interjúk, mikor nem autóról vagy önmagában a gazdaságról, hanem a mijndannpi élet kihívásairól interjúztunk.
Ne bátorítsuk tovább a gyerekvállalást
Az év második felének a családok számára egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy januártól elindul a CSOK Plusz, egy olyan kedvezményes és államilag támogatott hitelkonstrukció, amely felváltja a már évek óta létező rendszert. Itt azonban ismét felmerült az a kérdés, hogy vajon mennyire sikeres az a modell, hogy ha valaki sok gyereket vállal, akkor mindez az állami hitelrendszer vajon elégséges támogatást nyújt-e, és egyáltalán, szabad-e ilyesmivel motiválni a házaspárokat arra, hogy minél több gyereket vállaljanak?
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint nem csak Magyarországon, hanem globálisan is végleg le kellene számolni azzal, hogy az embereket a minél több gyermek vállalására ösztönözzük, lett légyen az kedvezményes, támogatott hitel vagy bármi más. A Pénzcentrumnak adott interjújában úgy fogalmazott: azonnal abba kell ezt hagyni.
Most is az a problémánk, hogy 8 milliárdan vagyunk, míg a Föld eltartóképessége nagyjából 4 milliárd. A család kétszer akkora, mint kéne, és még tovább növeljük a gyerekek számát. Az ENSZ úgy saccolja, hogy idővel 10,5 milliárdan is leszünk. Magyarul, nem tudjuk tovább növelni a tortát, de továbbra is egyre több a gyerek, így még kevesebb fog jutni egy-egy ember számára. Azonnal le kéne állni azzal, hogy azt sugallják, hogy több gyerekre van szükség. Éppen ellenkezőleg, az emberiségnek csökkenni kellene. Radikálisan újra kell gondolni a torta brutálisan egyenlőtlen elosztását, és akkor lehetne emberhez méltó szeletet adni mindenkinek. Nyilván nem élhet mindenki úgy, mint Elon Musk, de egy emberhez méltó, tisztességes életet, ami a nemzetközi boldogságindexek szerint nyugodt, biztonságos megélhetést jelent, azt lehetne biztosítani mindenki számára
– fogalmazott Pogátsa Zoltán. A teljes interjút itt olvashatod el újra:
Mi lesz a magyar iskolákkal?
Amint a Pénzcentrum is többször beszámolt róla, az idei szeptemberi iskolakezdés egyik nagy kérdőjele az volt, hogy egyáltalán lesz-e még elég pedagógus azzal, hogy a kormány a státusztörvénnyel már szeptember végi határidővel döntési helyzetbe kényszerítette őket. A pedagógushiány pedig nem csak rövid-, hanem hosszú távon is Damoklész kardjaként lebeg a magyar oktatási rendszer felett.
Radó Péter oktatáskutató a lapunknak adott interjúban azt mondta, hogy szerinte elavult már az a rendszer, amely alapján jelenleg tanítani és tanulni kell a magyar iskolákban.
Azt kell látni, hogy az elmúlt 12-13 évben egészen egyszerűen elment mellettünk a világ. Minden európai országban arról szólt ebben az időszakban az oktatáspolitika, hogy hogyan lehet a legfontosabb adaptív vagy transzverzális készségek fejlesztésére átállítani az iskolákat, és hogyan lehet minél inkább személyre szabottá tenni az oktatás. Ehhez képest ami 2010 óta Magyarországon zajlik, az ennek éppen az ellenkezője. Ez legjobban az általam gyakran használt futóversenyes példa szemlélteti: képzeljük el, hogy egy futóversenyen a magyar versenyző ott fut a nemzetközi középmezőnyben, aztán egyszer csak úgy dönt, hogy megfordul és elkezd az ellenkező irányba futni. Mi pontosan ezt tettük az oktatáspolitikában
– mondta Radó Péter. Az oktatáskutató nem kertelt: azt is kimondta, hogy egész egyszerűen alapvető változásokra lenne szükség, mert a jelenlegi rendszerben a magyar diákok, a magyar oktatási rendszer most is súlyos lemaradása még tovább fog nőni.
Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy lassabban haladunk, hanem egyenesen visszafelé: nagyjából 50 évet mentünk vissza az időben. Mostanra egy avítt, elavult, egyengyerekeknek egyenoktatást biztosító rendszer jött létre, ahol még a célok is azonosak, miközben a világ gyorsan változik. És itt most nem csak a fejlett társadalmakra, az erős gazdaságú országokra kell gondolni, de hozzánk oly hasonló történelmű, helyzetűekre is, a mi referenciakeretünkre, ők is erőteljesen kísérleteznek és folyamatosan változtatnak. Ez azonban csak autonóm iskolák esetén működik, és ez ugye Magyarországon már rég nincs: a kormány már rág bedarálta és felszámolta az iskolai autonómiát
– fogalmazott Radó Péter. A több komoly állítást is tartalmazó interjút az alábbi linken idézheted fel:
Elveszi a munkát az AI?
2023 egy olyan kihívást hozott az egész emberiség számára, amelyre bár fel volt készülve, most mégis mintha értetlenül állnánk a robbanásszerű megjelenése előtt. Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia rohamosan terjed, fejlődése egyelőre megállíthatatlannak tűnik, a kérdés pedig most az, hogy az életünket – közelebbről: a munkánkat – mindez veszélyezteti-e?
Gayer Zoltán szociológussal, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójával arról beszélgettünk, hogy mik jelenleg a korlátai a mesterséges intelligencia használatának, és mire használják most a diákok? Amint ő fogalmazott: most még nem az a kérdés, hogy felváltja-e az emberi tevékenységeket. Veszélyt viszont mindennek ellenére is jelent, és erre konkrét példát is hozott.
Alapvetően folyamatosan vált le embereket, dolgokat, ahogyan az összes technikai vívmány a történelemben. Ilyen például az, hogy az újságírásban a közösségi média megjelenése sok mindent megváltoztatott: nem önmagában szüntetett meg szerkesztőségeket, hanem átalakította őket. Azok pedig, akik nem tudták lekövetni a változást voltak kénytelenek bezárni, hiszen nem tudtak alkalmazkodni. Azt viszont önmagában nem lehet kijelenteni, hogy mikor vált le egy jelentős mennyiségű embert, hanem egy átalakulás alatt vagyunk
– mondta Gayer Zoltán. A szociológus arra is kitért az interjúban, hogy már most is van olyan terület, amelyet az elsők között válthat le a mesterséges intelligencia.
Ilyen például az adatelemzés. Az már most látszik, hogy olyan gyorsan és olyan módon tudnak megtanulni olyan algoritmusokat ezek a rendszerek, amelyek ezeknek az adatfeldolgozásoknak a szerves részei. Ezeket évekig tanulják a szociológusok, pszichológusok, akik statisztikával foglalkoznak, most részben kiválthatja őket a mesterséges intelligencia. Persze, nem teljesen, hiszen a parancsot vagy a kérést azt maga a statisztikus tudja megadni, hogy pontosan mit is keres. Itt is azt láthatjuk, hogy inkább egy alkalmazkodás és egy felhasználás lesz. Azt, hogy melyik szakmákat fogja pontosan érinteni csak logikusan tudnám végiggondolni. De például az oktatást, az egyetemet biztosan érinteni fogja, hiszen a házidolgozatok, szakdolgozatok rendszerénél már ma olyan kérdéseket vet fel ez az egész, hogy pontosan mi is az a plágium például. Plagizál-e valaki, ha a ChatGPT-t használja egy dolgozat megírásakor? Éppen ezért jelenleg több évtizede használt fogalmainkat kell felülbírálni, vagy éppen eldobni
– tette még hozzá Gayer Zoltán. A szociológussal és egyetemi oktatóval készült interjút itt olvashatod el újra:
Sosem halunk meg, ha úgy akarjuk
Az egyik legérdekesebb interjú nem a jelenbe vagy a múltba, de az jövőbe is kalandozott 2023-ban. Rab Árpád jövőkutatótól azt kérdeztük meg, hogy tulajdonképpen hol tart most az, amit az emberiség hosszú távú jövőként elképzel saját magának, és vajon milyen lesz az egészségünk? Feltettük azt a kérdést is, hogy a technológia lehetővé teszi-e majd az embernek, hogy ha azt akarja, sose haljon meg?
20 éven belül biztos, hogy lesz ilyen lehetőség. Most jön a neurobiológia nagy forradalma, most már van elég adatunk, és nem is feltétlenül az emberi test egyre jobb kicserélése, de az öregedés megállítása, a sejtcserékkel, akár testrészek pótlásával elérhető lesz. Ez nyilván azt fogja jelenteni, hogy néhány nagyon gazdag embernek már viszonylag hamar érinteni fogja az életét. Az elit technológiák pedig egyre olcsóbbá válnak, és egyre több embert érintenek De 100 év múlva meg bárki vehet majd magának új testet, ha úgy tartja kedve. A sci-fi mindig inkább ott van, hogy a tudatot hogyan tudnánk átdobni, átörökíteni, mert azért az tényleg egy bonyolult valami, amit rendkívül nehéz digitalizálni
– mondta Rab Árpád. Kitért még arra is, hogy bár lassan tényleg minden technológia az emberiség rendelkezésére fog állni, ehhez olyan felelős gondolkodás is kell, ami nem hagyja ezeket elszabadulni.
A jövővel nem az a baj, hogy nem látható előre, hanem hogy nem foglalkozunk a tennivalókkal. Most például tudjuk azt, hogy a magyar lakosság 25 százaléka 65 év feletti lesz 10 év múlva. De persze nem foglalkozunk vele, mert hát ez 10 év múlva lesz kihívás. Majd megoldjuk akkor… Ez egy hibás gondolkozás. Ezzel foglalkozni kell, ki kell találni, hogy mit kezdjünk ezzel. Nagyon sokszor az emberek letagadják maguk előtt, hogy min változtathatnak ők, és a világot inkább egy passzív valami nyomásként érzékelik, ami erőként hat rájuk, de a felelősséget elhárítják. És ott van még az is, hogy soknak későn esik le, hogy nem figyeltek oda valamire, amire pedig nagyon is oda kellett volna
– tette hozzá a jövőkutató. Az elképesztően érdekes állításokkal teli interjút itt olvashatod el újra:
Egyre nagyobb probléma az elhízás
A világ már éppen megtanult együtt élni a koronavírussal három gyötrelmes év után, azonban ennek a témának a „félrerakásával” ismét a felszínre törtek olyan egészségügyi problémák, amelyek szintén globális kihívásokat jelentenek – csak nem igényelnek olyan szélvész-gyors megoldásokat, mint maga a covid, amikor egy éven belül készen kellett lennie egy oltóanyagnak.
Ezen globális problémák közül az egyik éppen az elhízás, amelyet mi, magyarok is jól tudhatunk, hogy súlyos gondokat okoz. Abba azonban nem gondoltunk talán bele sem eddig, hogy konkrétan mekkorákat – mint Dr. Jójárt Ferenc, a Goodwill Pharma alapítótulajdonosa is fogalmazott, az amúgy is gyenge lábakon álló magyar egészségügyi ellátórendszer összeomlásához is vezethet, ha nem lépünk azonnal.
Az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmát áttekintve most már kijelentik a vezető tudósok, hogy az elhízás egy gyorsított öregedési folyamat. Eddig csak azt mondták, hogy az elhízott embereknek nagyobb esélyük van bizonyos betegségekre. Ez az árnyalatnyi különbség felhívja a figyelmet arra, hogyha valaki már fiatalon elhízott, és adott esetben még nem jelennek meg az ebből (is) fakadó betegségek, az időskori betegségek megjelenése biztos, hogy hamarabb fog megérkezni az életében. Amíg ezek a betegségek az aktív keresőkorban nem jelennek meg, addig sajnos nem foglalkozik vele a politika. Amikor ez be fog gyűrűzni a 40-es, 50-es korosztályba masszívan, olyan terhet fog jelenteni az egészségügyi ellátórendszerre, amitől nagyon könnyen összeomolhat
– mondta az interjúban Dr. Jójárt Ferenc. A Goodwill Pharma alapítótulajdonosával készült beszélgetést pedig itt tudod teljes egészében újraolvasni:
Címlapkép: Getty Images
