Globális energetikai átalakulás zajlik, az orosz–ukrán háború pedig mindennél erőteljesebben rámutatott a sérülékenységünkre ebből a szempontból.
A XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter osztotta meg gondolatait Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával.
Gáz
A korábban kitűzött klímacélok komolyak, mert nem mindegy, mit hagyunk a gyerekeinkre, de mintha a mainstream politikából ezek kikerültek volna, és ennek korábbi bajnokai – például Németország – korábban elképzelhetetlen dolgokat hajtanak végre: például a barnaszénbányászat fejlesztése – mondta Lantos Csaba energetikai miniszter a beszélgetés elején.
A fenntarthatóság és az ellátásbiztonság kapcsolatáról azt mondta: az USA és Kína a károsanyag-kibocsátást illetően 38 százalékot képviselnek, míg egész Európa 7 százalékot. De azért van mit tennünk, s ezért is érdekes a német energiapolitika. Hirtelen átálltak a drágább LNG-re, ráadásul nagy hatékonysággal: vettek három úszó, újragázosító terminált, tele LNG-vel, cseppfolyósított gázzal, majd átvontatták Kínából. Ez 15 milliárd köbméternyi földgázkapacitást jelent. Emellett Németország meghosszabbította a bezárásra ítélt atomerőműveinek üzemidejét, ám a mostani döntésük az, hogy azokat majd – az eredeti terveknek megfelelően – kivezetik.
A legfrissebb hírek itt!
Európa három évtizeden át élvezhette az orosz energia hasznát, illetve a globalizáció hatását, amely lenyomta az árakat: alacsony infláció, alacsony árú energiahordozók, a 2008-as válság miatt pedig a bankok is megváltoztak. Olcsóbb pénzt teremtettek, ám ennek az időszaknak vége van. Az infláció tartósan magas lesz, mert újra felértékelődik a stabilitás. A fenntarthatóság volt a mantra, ezt felváltotta a biztonság. A harmadik kérdés az ár. Ezekre Európának még nincs válasza – ismertette a miniszter.
Magyarországon az elmúlt 12 év eredménye, hogy sikerült számos interkonnektor létesítésével az orosz függőségen lazítani. először Szlovéniának kellene megnyitni azt az interkonnektort, ami még nincs meg, nekünk van a határig, a horvátoknak is bővíteniük kéne a Krk-szigeti LNG-terminálból érkező vezetékeket. A krki LNG-terminál kapacitásának felét, évi 2900 milliárd köbmétert Magyarország kötötte le, pontosabban ebből körülbelül 1500 milliárd köbméter kapacitást – folytatta a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozva a miniszter, hozzátéve: további interkonnektor pontok kialakításával Azerbajdzsánból is szereznénk gázt.
Fontos, hogy a gázfogyasztás itthon jelentősen csökkent, így le tudjuk fedni a szükségletet a beszerzéseinkkel. Korábban Ukrajna felől, most leginkább Szerbia felől jön hozzánk gáz. Remélhetőleg ne éri szabotázs ezt a vezetéket.
A gázvezetékek úgy működnek, hogy először létezniük kell, utána le kell kötni a kapacitásukat, azaz megvenni a lehetőséget, hogy mi rendelkezhessünk felettük.
Akkumulátorgyárak
Ellenzői szerint az akkumulátorgyárak környezetszennyezőek és rengeteg vizet használnak fel. Lantos miniszter szerint a kritikák információhiányból származnak, de a környezetvédelmi kérdés komoly dolog, így komolyan is vesszük. Azt nem lehet tagadni, hogy az ipari létesítmények bizonyos kibocsátással járnak. Azokkal az akkumulátorokkal, amelyek itt készülnek majd, olyan autókat működtetnek, amelyek karbonlábnyoma kisebb lesz. Az akkumulátor-előállítási láncban vannak fajsúlyos kérdések: a lítium és a kobalt bányászata. Ami nálunk zajlik, ott is felmerülnek kérdések, de nem ennyire fajsúlyosak: tényleg van vízigény, de egy papírgyárnak is van: utóbbinak 18 ezer köbméter. Az akkumulátorgyár esetében ennek hatodáról beszélhetünk. Energiára is szüksége van a gyárnak, hisz az összeszerelt akkumulátort fel kell tölteni. Tehát oda kell vinni az energiát, ezért Tiszaújvárosban egy bezárt erőmű helyén újat építünk majd – mondta a miniszter.
