Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozási kilátásairól szóló jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság
a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU-tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen – hangoztatta a német politikus.
Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Az uniós tagjelölti státusz megadásáról szóló döntés lendületet adott a reformok megvalósításához az Oroszország indította háború ellenére – emelte ki. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén.
A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette
- a korrupció elleni küzdelem fokozásával,
- az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és
- a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket – tette hozzá.
Ukrajna: az EU-ban a helyünk
Helyes lépésnek nevezte Ukrajna és Európa történelmében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette: javasolja a tagjelöltség megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal.
„Országunknak az Európai Unióban van a helye. Az ukránok megérdemlik ezt, egyrészt azért, mert védelmezik az európai értékeket, illetve azért is, mert még egy teljes körű háború idején is megtartjuk a szavunkat, és fejlesztjük az állami intézményeket” – fogalmazott Zelenszkij a Telegram üzenetküldő oldalon.
Moldovával kapcsolatban az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát, jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák – tette hozzá.
Moldova: ráléptünk az útra
Fontos mérföldkőnek nevezte Maia Sandu moldovai elnök is a bizottság hasonló döntését Moldovával kapcsolatban.
„Moldova határozottan rálépett az EU-csatlakozás felé vezető útra, és e cél érdekében fáradhatatlanul tovább fogunk dolgozni” – írta az elnök az X közösségi oldalon.
Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására. Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat – tette hozzá.
Grúzia örül
Szalome Zurabisvili georgiai államfő is örömét fejezte ki afelett, hogy a bizottság javasolja a tagjelöltség megadását az országnak.
„Georgia lakosságával együtt nagy örömmel fogadom a bizottság pozitív ajánlását” – írta az elnök az X-en.
Elmondta, Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén.
Az uniós bizottság elnöke fontosnak nevezte az ország alkotmányos rendjének megőrzését, amellyel kapcsolatban azt mondta: a boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett „szeparatista és autoriter” intézkedések „nincsenek összhangban az uniós úttal”.
Szavai szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését akkor javasolja Bosznia-Hercegovinával, ha az ország elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét.
Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén.
Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra.
Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24-én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29-én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.
Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta: sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik.
Kiemelte: Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak. Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Új növekedési terv a Nyugat-Balkánra
Várhelyi Olivér bővítésért- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan, amely 6 milliárd euró (mintegy 2400 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaz az EU-val való gazdasági konvergencia felgyorsítása érdekében.
A 2024-2027-es időszakra meghatározott növekedési terv célja, hogy a tagság előnyeit még a csatlakozás előtt elérhetővé tegye a régióban, fellendítse a gazdasági növekedést és felgyorsítsa a társadalmi és gazdasági felzárkóztatást. A kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor – tette hozzá.
