Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap.
Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak.
Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlhat el a fenyegetettség?
Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól.
– Sok tényezőnek kell teljesülnie, hogy a járványgörbe laposodni kezdjen – mondta a Blikknek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
Fotó: semmelweis hu
– Azok az intézkedések, amelyeket a kormányzat eddig bevezetett, úgy tűnik, hogy működnek, de a járvány tetőzését nem hozzák előrébb. Úgy számolunk, hogy tízszer annyi fertőzött lehet valójában, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Nagyon sokukról egyszerűen nem tudunk, mert nem mennek orvoshoz vagy teljesen tünetmentesek, így nem tudnak saját fertőzöttségükről.
A fertőzések számának növekedéséről a biostatisztikus azt mondja: az lenne a legjobb, ha 1 fő alá sikerülne szorítani azok számát, akit egy fertőzött megbetegít. Ferenci Tamás egyébként tagja az operatív törzs munkáját segítő epidemiológiai munkacsoportnak, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen egyeztet.
Azt mutatják, hogy miként viselkedik a járvány különböző korlátozások mellett
– A kormányzat bármilyen intézkedést hoz, annak két hét múlva van először eredménye, hiszen jelenleg a koronavírus lappangási ideje miatt ennyi „tehetetlensége” van a rendszernek. A járvány végét pedig megbecsülni sem lehet, ehhez tudni kell, hogy milyen stratégiát választunk hosszú távon, de szinte biztos, hogy mindegyikhez a legfontosabb az lenne, hogy minél többet teszteljünk – mondta Ferenci Tamás.
Bár kilencen haltak meg hétfőről keddre, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy az operatív törzs jóslata vált volna be, azaz berobbant volna a járvány Magyarországon.
– Egyetlen nap emelkedő adataiból nem lehet ezt biztonsággal kijelenteni. Továbbra is az a legfontosabb, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi ellátás összeomlása – ezt már a hálózatkutatással foglalkozó Széchenyi-díjas professzor, Kertész János állítja.
– Ha az emberek nem érintkeznek egymással, a vírus egyszerűen nem tud tovább terjedni és a járvány előbb-utóbb megszűnik – magyarázta Kertész János fizikus, hálózatkutatási szakértő.
A statisztikai görbe ellaposítása még nem jelenti a járvány végleges felszámolását, ezzel ugyanis nem alakul ki a nyájimmunitás jelensége, amikor a társadalom többsége védettséget szerzett, ezért a vírus nem tud tömegesen fertőzni.
Kertész János szerint az előjelzett júniusi-augusztusi lecsengés után a vírus terjedése újra elindulhat, erre utaló jelek vannak Dél-Koreában.
– Ha valakiről kimutatják, hogy hordozó és otthon marad, az már nem tudja továbbadni a kórt. Csak minél több teszteléssel lehet megelőzni a bajt, és akkor a gazdaságot sem kell úgy leállítani, mint most – magyarázta a szakértő.
Kína már könnyít, de jól teszi?
Kínában éppen most kezdik feloldani a január elején hozott korlátozásokat Vuhanban, de világszerte erős a félelem, hogy a lazítással az egész járvány újrakezdődhet. Az olaszok és az osztrákok is úgy számolnak, hogy náluk lassan tetőzhet a járvány, utóbbiak szintén lazítást fontolgatnak húsvét után.
blikk, Hirmagazin.eu
