A személyzetnek a fedélzeti radaron észlelnie kellett a velük egy irányba haladó Hableányt!
Újabb részleteket tudott meg a Magyar Nemzet a dunai hajókatasztrófa körülményeiről. Például arról, hogy a Hableányt elgázoló Viking Sigyn személyzetének látnia kellett a magyar hajót, a szállodahajó pedig egyáltalán nem lassított, amikor vészesen közel került a dél-koreai utasokkal teli vízi jáműhöz.
Megkapták a helyszíni szemle jegyzőkönyveit a május 29-én történt budapesti hajókatasztrófa sértetti képviselői, amelyben olyan megállapítások szerepelnek, amelyek megalapozzák a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányával közölt gyanút.
A rendőrök a Sigyn személyzete mellett annak utasait is meghallgatták a nyolcórás helyszíni szemle alatt, s a Magyar Nemzet értesülése szerint ennek során az utasok jegyzőkönyvbe mondták, hogy mit láttak, hallottak az ütközés előtti pillanatokban, sőt néhányan a tragédia idején rögzített felvételeiket is átadták a nyomozóknak.
A Sigyn orrfedélzetén mintegy tucatnyi külföldi utas tartózkodott, egyikük videón rögzítette a történteket, a többiek fotóztak. A felvételen pontosan látszik a szállodahajó előtt, jobbra a Hableány sétahajó tart hegymenetben a Margit híd középső nyílása irányába. Az is látható, hogy a szállodahajó rohamosan közelít a magyar hajóhoz, amit előzni akar, mint ahogy az is látszik, hogy a svájci zászló alatt hajózó Sigyn egy pillanatra sem lassít.
Mindezt a sértetti képviselőnek átadott egyik igazságügyi szakértői vélemény is alátámasztja. Ennek alapján a szállodahajó radarja érzékelte a Hableányt, és az iratokból az is kiderül, hogy más bizonyítékok mellett a fenti utas által készített videófelvétel alapján gyanúsították meg a Sigyn ukrán kapitányát. Jurij C. a jelenlegi állás szerint gondatlanul bár, de részese volt a 28 ember halálát okozó katasztrófának, ezért a 64 éves odesszai hajóst halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítják a magyar hatóságok.
A férfi még tanúként tett vallomásában tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, gyanúsítottként azonban megtagadta, hogy nyilatkozzon a nyomozóknak. A sértetti képviselőknek átadott jegyzőkönyvek szerint a katasztrófa idején kilencfős hajózó személyzet szolgált a hajón, a kapitány, az első tiszt, a fedélzetmester, a gépész és a matrózok. Valamennyiüket megvizsgálták, és az eljárás igazolta, hogy egyikük sem fogyasztott alkoholt, illetve drogot.
Korábban Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője mondta el, hogy az ukrán kapitányt még áprilisban Hollandiában is gyanúsítottként hallgatták ki. A Viking Idun nevű szállodahajó – ezen szolgált az ukrán férfi is – nekiütközött egy tankernek. A Cruise Law News (CLN) nevű nemzetközi hajós portál – amely a teljes nyugati sajtóval együtt Yuriy Chaplinsky néven említi a fotóval is bemutatott gyanúsítottat – erről azt írta: a magyar ügyészek most azt állítják, hogy a férfi a Viking Idun kapitánya volt, amikor két hónapja ütközött a hollandiai tartályhajóval.
A valóság ezzel szemben az, hogy a Fővárosi Főügyészség azt nem állította, hogy Jurij C. az Idun kapitánya lett volna, a holland hatóságok pedig megerősítették, hogy a férfi gyanúsítottja a hollandiai ütközésnek is. A CLN egy utazási portálon közölt cikk alapján röviden bemutatta az Idun hajót és Chaplinskyt is, aki az írás szerint 2012-től szolgál a Viking River Cruises hajóin.
Még a Reuters is beszámolt arról, hogy a kapitány adatokat törölt a telefonjából a budapesti ütközés után, ám az nem világos, hogy az adatok a balesettel kapcsolatosak-e. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a törölt adatok állítólag fotók voltak, amelyekről a kapitány azt mondta most a nyomozóknak, hogy személyes fényképek voltak, családtagokról. Hogy ez megfelel-e a valóságnak, az hamarosan kiderülhet, a törölt adatokat ugyanis szakemberek viszonylag gyorsan visszaállíthatják, csakúgy, mint más számítógépes információkat.
A svájci cég szállodahajója azóta visszatért Budapestre
Sógor Zsolt ügyvéd, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. sértetti képviselője szerint továbbra is vizsgálni kell a segítségnyújtás elmulasztásának lehetőségét a Sigyn kapitánya, esetleg személyzete esetében. Már csak azért is, mert ha valóban elkövették ezt a bűncselekményt, akkor az befolyásolja, növeli a büntetés mértékét.
Az egykor rendőrfőtisztként szolgáló Sógor lapunknak nyilatkozva azt hangsúlyozta: ha a bíróságon beigazolódik, hogy a kapitány valóban elkövette azt, amivel gyanúsítják, a bírói gyakorlat szerint a törvény által előírt 2–8 év szabadságvesztési tétel középértékét kell figyelembe venni. Ám a katasztrófában 28 ember vesztette az életét, ezt a törvény szerint minősített esetként kell értékelni, így a büntetési tétel a felső határhoz közelít, a férfit 7-8 év szabadságvesztéssel sújthatják.
Amennyiben a kapitány esetében a segítségnyújtás elmulasztása is bizonyítást nyer, akkor 1–5 év a szabadságvesztés mértéke, és a két bűncselekmény összbüntetése elérheti a kilenc esztendőt is. Sógor Zsolt szerint már csak ezért is fennáll a szökés, az elrejtőzés veszélye, amint azt az ügyészek is kimondták, amikor fellebbezést jelentettek be az ukrán kapitányt 15 millió forintos óvadék ellenében bűnügyi felügyelet hatálya alá helyező bírósági ítélettel szemben.
A verdikt kapcsán – mint arról beszámoltuk – a Kúria elnökhelyettese, Kónya István a hét végén úgy nyilatkozott: a legfelsőbb bírói fórumnak vizsgálnia kell az óvadék intézményének bírósági gyakorlatát.
magyarnemzet, Hirmagazin.eu
