Thilo Sarrazin Németország felszámolja önmagát című, nem titkoltan provokatív műve mára már minden idők egyik legkeresettebb könyvévé vált Németországban.
A szerző legújabb alkotása ismét komoly vitát kavart, ami nem meglepő, hiszen témája az iszlám, amely az SPD, vagyis a német szociáldemokrata párt egykori politikusa szerint hatalomátvételre készül Európában – hangzott el az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
A német közgazdász, egykori pénzügyi szenátor új könyvének címe már önmagában figyelemfelkeltő: „Ellenséges hatalomátvétel”. A mű az iszlám vallás európai térhódításáról, és az azzal járó társadalmi konfliktusokról szól.
Sokak tiltakozása ellenére az író úgy gondolja, az országnak azért van szüksége erre a könyvre, hogy szembenézzen egy közelgő nagy problémával. A könyv állítása szerint ugyanis két-három generáció, azaz ötven-hetven év múlva, Németországban az iszlám kultúra, értékrend és stílus veheti át a hatalmat.
A közmédia helyszíni tudósítója exkluzív interjút készített a szerzővel a Frankfurti Könyvvásáron. A beszélgetés zaklatott körülmények között készült, mivel Thilo Sarrazin, az őt érő támadások és fenyegetések miatt, állandó biztonsági védelem alatt áll.
Thilo Sarrazin a Frankfurti Könyvvásáron mutatta be új könyvét
A Frankfurti Könyvvásár a világ legrangosabb és legnagyobb könyves seregszemléje, amelyen száz országból hétezer kiállító mutatkozik be. Minden évben legalább háromszázezer néző kíváncsi az irodalmi újdonságokra, és itt találkoznak egymással az írók, a kiadók és az olvasók.
Azon kívül, hogy ez egy fontos irodalmi seregszemle, a háttérbeszélgetéseken és vitákban fontos aktuálpolitikai kérdésekről is szó van. Nagyon sokan várták, hogy Thilo Sarrazin bemutassa az új, komoly vitákra okot adó könyvét – közölte a közmédia tudósítója.
Korábbi alkotásaival is óriási vitákat kavart
Csak szigorú ellenőrzés után juthatott be az érdeklődő hallgató a könyvvásár területén a sátorba, ahol Thilo Sarrazin bemutatta Ellenséges hatalomátvétel című könyvét. Az író, korábbi szociáldemokrata politikus azt mondta, nem érdekli, ha megfenyegették a könyv miatt.
Már korábbi könyveivel is óriási vitákat kavart, a nyolc évvel ezelőtt megjelent, Németország felszámolja önmagát című könyve másfélmillió példányban fogyott. A mostani könyv miatt az utolsó pillanatban hátrált ki mögüle a kiadója, a pártja pedig, amelynek 45 éve tagja, a kizárásáról vitatkozik.
Thilo Sarrazin az elejétől a végéig elolvasta a Koránt, következtetései ennek alapján születtek. A könyv megosztja Németországot, és már a megjelenése előtt óriási port kavart. Szerinte az iszlám hátráltatja a fejlődést, a gazdasági növekedést és a szabad gondolkodást. Az író sötét képet fest Németország és Európa jövőjéről – hangzott el a műsorban.
Vallás és politikai ideológia
Thilo Sarrazin a közmédiának adott interjúban elmondta: az iszlám nem pusztán vallás, hanem egyben politikai ideológia is, hasonló ahhoz, amilyen a kommunizmus volt. „A politikai ideológia és a vallás együttese sajátos módon formálja az iszlám hívőket. A Koránból egyértelműen levezethető, hogy az ideológia milyen irányban igyekszik formálni a híveket” – vélekedett.
A Koránból fakadóan meghatározhatók a muszlimok alapvető jellegzetességei. A muszlimok a többi embertől felsőbbrendűnek érzik magukat, hiszen a többieket hitetlennek tartják. Emiatt megtehetik, hogy másoktól kevesebbet dolgozzanak. Nem véletlen, hogy az iszlám országok elmaradottak – nyilatkozta a szerző.
A nők a társadalmukban egy alsóbbrendű csoport tagjai, teljes mértékben a férfiaktól függnek, fiatalon házasodnak és sok gyermeket hoznak a világra. Az iszlám e tekintetben kulturálisan és civilizációs szempontból is elmaradott, ugyanakkor demográfiailag nagyon erős – hangsúlyozta.
Magas születési arány
A folyamat itt is megfigyelhető, az Európában és Németországban élő muszlimok körében sokkal magasabb a születési arány, mint más társadalmi csoportokban – fűzte hozzá.
Thilo Sarrazin arról is beszélt, hogy Berlinben és Bécsben már ma is vannak olyan városrészek, ahol a frissen beiskolázott gyerekek körében a muszlimok aránya meghaladja az ötven százalékot. „Nem szabad továbbá arról sem megfeledkezni, hogy őshonos európai társadalmak körében a születési arányok generációról generációra folyamatosan csökkennek” – közölte.
„Ugyanakkor a muszlimok száma a magasabb születési arány és a bevándorlás miatt generációról generációra növekszik, és ez a folyamat rendkívül gyorsan zajlik. Hatvan évvel ezelőtt, vagyis két generációval korábban, Európában gyakorlatilag nem voltak muszlim közösségek Bosznia-Hercegovina határain kívül” – tette hozzá.
Napjainkban 28 millióra tehető a muszlimok száma Európában. A fiatalabb korosztályok körében arányuk hatványozottan nagyobb, 10-15, valamint 20-30 százalék körül alakul – jegyezte meg a szerző.
El kell dönteni, hogyan képzeljük el társadalmunk jövőjét
El kell döntenünk, hogyan képzeljük el társadalmunk jövőjét és fejlődését. Ha továbbra is olyan társadalom szeretnénk maradni, ahol az állam és a vallás különválik, akkor nem szabad hagynunk, hogy a demográfiai egyensúly felborulása révén eltűnjenek a társadalom alapértékei – hangsúlyozta Thilo Sarrazin.
A demokrácia lényege és alapszabálya, hogy a többség akarata érvényesül. A társadalmon belül tehát azon csoportok akarata érvényesül, amely csoportok a többséget képviselik. Társadalmunk éppen nyitottsága, demokratikus mivolta miatt kerül veszélybe – mondta.
Ideje visszanyúlni a genfi egyezmény földrajzi korlátozásaihoz
„A muszlimok bevándorlását Európába meg kell állítani. Ettől függetlenül támogatom a politikai menedékjog intézményét, de esetünkben ez irreleváns, hiszen a Németországban letelepülni szándékozó bevándorlók mindössze egy százalékát érinti” – nyilatkozta Thilo Sarrazin.
A szerző emlékeztetett: a menekültek helyzetére vonatkozó, eredeti genfi egyezmény 1953-ban született, és a célja az volt, hogy a háborús szörnyűségek elől menekülő európai milliók számára biztosítsa a letelepedést másik európai országban.
1967-ben egy kiegészítő jegyzőkönyvvel terjesztették ki az egyezmény hatókörét, és törölték a benne foglalt földrajzi és időbeli korlátozásokat. Itt az ideje ismét visszanyúlni az egyezmény földrajzi korlátozásaihoz – vélekedett a szerző.
