A külügyminiszterek hétfőn előkészítették a szerdán kezdődő uniós csúcs külpolitikai napirendi pontjait, benne a migráció ügyével. Kedden, még a csúcs előtt napirenden lesz az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén a Magyarország elleni, hetes cikk szerinti eljárás ügye.

Az a dokumentum, ami az állam- és kormányfők elé kerül majd, és amit a tervek szerint elfogadnak, lényegében – migrációs szempontból – új elemet jelen állapotában nem tartalmaz. A tagállamok vezetői áttekintik majd, hogy mi történt június óta, hol tart az akkor született döntések végrehajtása.

Hatékonyan kell fellépni az embercsempészek ellen

A dokumentumtervezet kimondja, hogy kevesebb az érkező menedékkérő, de a külső és belső mozgások miatt továbbra is figyelni kell. Meg kell akadályozni – írja a dokumentum – az illegális bevándorlást, ennek érdekében tovább kell folytatni a megállapodásokat az úgynevezett migrációs kibocsátó, illetve tranzitországokkal.

Az embercsempészek ellen hatékonyan kell fellépni, ennek érdekében megbíznák az Európai Bizottságot és a szaktanácsot, hogy dolgozzák ki a részleteket a decemberi csúcstalálkozóig.

Három javaslat kapna prioritást

Prioritást adnának három új javaslatnak, az egyik a visszatérési irányelv, vagyis azoknak a helyzete, akik nem jogosultak védelemre Európában. Továbbá a Frontex, a közös határvédelem ügye, illetve a menekültügyi hivatalról szóló határozat az, ami elsőbbséget kapna a dokumentum szerint.

Ez mindenképpen vitákat fog kiváltani, mivel több tagállami is kifogásokat jelzett, részben a hatásköri kérdések miatt – közölte az M1 tudósítója.

Nem tudják, hogyan kell lefolytatni az eljárást

A keddi nap sem lesz eseménytelen, még a csúcs előtt napirenden lesz az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén – a Sargentini-jelentés alapján – a Magyarország elleni, hetes cikk szerinti eljárás ügye.

Egyelőre senki nem tudja, hogyan kell lefolytatni az eljárást Magyarország ellen, mivel ilyen még nem fordult elő. Lengyelországgal szemben folyik eljárás, de azzal a különbséggel, hogy azt az Európai Bizottság indította el, a hazánk ellenit pedig az Európai Parlament.

Lengyelország esetében az Európai Bizottság képviseli az uniós intézményeket. A szabályok szerint a parlament már nem vehet részt a tanácsi vitákban, ezért nem tudni, hogy ki képviselné az Európai Uniót a Magyarország elleni eljárás során.

Az Európai Bizottság alelnöke már jelezte, hogy szívesen részt venne ebben az eljárásban, várhatóan ezt kedden is meg fogja erősíteni, valamint Judith Sargentini is szeretne jelen lenni az eljárás során. Tartalmi kérdések várhatóan nem kerülnek sorra kedden, azonban Magyarország jelezte, hogy eljuttatná az álláspontját a tagállamoknak – mondta az M1 tudósítója.

Magyarország nem fogadja el az ENSZ migrációs csomagját

Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok – erről beszélt Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozása után. A tárcavezető hangsúlyozta, az ülésen Magyarország világossá tette, hogy nem vesz részt az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásában.

A több mint három éve tartó migrációs nyomásról tárgyaltak hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Az ülés után Szijjártó Péter hangsúlyozta, egyes EU-s vezetők azt próbálják elhitetni, hogy csökken a bevándorlási hullám. A valóság azonban ennek éppen az ellenkezője.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a határsértéshez és a célországok önkényes kiválasztásához semmilyen emberi jog nem fűződik. Magyarország ezért világossá tette, hogy nem vesz részt az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásában, és nem ért egyet azzal az uniós állásponttal sem, miszerint a migráció megoldást jelent a kontinens demográfiai és gazdasági problémáira – közölte az M1 Híradója.

forrás: M1, MTI, hirado.hu