Egykor a lótenyésztés Európa-szerte híres fellegvára volt a Festeticsek fenékpusztai majorsága, amelynek a ZÁÉV munkájának köszönhetően mára négy épülete tükrözi újra egykori fényét.
A bécsi udvar spanyol lovasiskolája állt egykor a Keszthelyhez közeli Fenékpuszta-majorság helyén. 1739-ben vásároltak meg Festetics Kristóf a területet, ahol évtizedekkel később európai hírű ménest neveltek. Az 1797-ben Festetics I. György által alapított Georgikononban ménesmesteri és lovászképzés folyt. Fenékpuszta egyik aranykora Festetics II. Tasziló idejére, a 19-20. század fordulójára tehető. A keszthelyi főúr szép eredményeket ért el a lovassportban magyar és európai pályákon egyaránt.
A folyamatos fejlődés mellett istállók, major és cselédlakások épültek, 1820-ra pedig elkészült a ma látható kiskastély is. Ekkortájt nyerte el az épületegyüttes a ma is látható formáját. 1883-ra alakították ki a Fenyves-allét, amin keresztül a Festeticsek a keszthelyi kastélyból egyenesen a kiskastélyig tudtak kikocsizni. Egészen az 1940-es évek elejéig zajlott lótenyésztés a birtokon. A második világháborút követően len üzem, kendergyár és termelőszövetkezet és általános iskola kapott helyet a területén.
Istállóból interaktív központ
Két ütemben újították fel az egykori Festetics-birtokot és a kiskastélyt: a teljes rekonstrukció során megújult épületegyüttes a kiskastélyt követően most a két istálló (borjú- és gulyaistálló) rekonstrukciójával folytatódhatott.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) megrendelésére, a ZÁÉV munkájának köszönhetően új lovasmúzeumot alakítottak ki a barokk eredetű, klasszicizáló homlokzatú gazdasági épületekből. Míg a 635 m2-es, korábbi gulyaistállóban a lóversenyzés világával ismerkedhetnek meg az idelátogatók, addig a 420 m2-es, egykori borjúistállóban interaktív központ mutatja be a fenéki ménest és a Festeticsek lótenyésztésének. A fejlesztésnek köszönhetően a területen közösségi terek is létrejöttek, melyek ideális helyszínt biztosítanak többek között lovas táborok számára.
Szinte menthetetlen épületeket találtak
2022-ben nyerte el a „Fenékpuszta Majorság integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése- Fenékpuszta Majorság fejlesztése II. ütem” című projekt kivitelezési munkáit a ZÁÉV, amely a T2 Cove Design Kft. tervei szerint, Riedl Tamás a vezető tervező segítségével újíthatta meg a két épületet. Az ún. borjúistálló és gulyaistálló nemcsak használaton kívül álltak, de nagyon romos állapotban találták őket a kivitelezők.
„Ez teremtette a kényszerhelyzetet, hogy a gulyaistállót a szerkezeti falakig kellett visszabontani, ott szinte semmit sem menthettünk meg a tartófalakon kívül” – mesélte Ihász László projektvezető.
A műemléki épületek minden munkafázisánál ki kellett kérniük a vármegyei kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának véleményét, még római romok is találhatók ugyanis a majorság alatt. A gulyaistálló felújítása során falátvágásos szigeteléssel látták el az épületet, fafödémet és fa fedélszéket készítettek. Új tetőhéjazatot kaptak az egykori gazdasági épületek, illetve a falazat megerősítése után a teljes vakolatrendszert visszahelyezték a falpilléres tagolású homlokzatokra. Mivel a borjúistálló szerkezetét már az első ütemben megújították, az épület további, befejező munkáinak ellátása volt a kivitelező feladata.
Megépülte óta számtalanszor alakították már át az gazdasági épületeket, Nem is volt olyan falszövet, ahol ne bukkant volna elő egy nyílásbefalazás vagy egyéb korábbi beavatkozás nyoma. Mindkét épületre szellőző, falszárító vakolatot helyeztek, majd egy szellőző felületképzést kívül-belül. A két épülethez tartozó elemek rekonstrukciója is a ZÁÉV feladata volt, így a kerítés felújítása és a terület füvesítése, rendezése is hozzájuk tartozott.
Teljes megújulás
2022. december 29-én vehette át a munkaterületet a kivitelező és 2023. november 15-én adták át az épületeket, amelyekben a Festeticsek lótartásával kapcsolatos múzeumokat alakítottak ki. Míg a borjúistállóban a lótenyésztéssel kapcsolatos kiállítás látható, addig a gulyaistállóba a lóverseny-sporttal kapcsolatos kiállítás tekinthető meg.
„Számomra a legcsodálatosabb e projektben, hogy miből lett, az, ami most látható. Persze az egész majorság átépítésének a mi munkánk csak egy része, mégis a fellelt állapotú épületekre nem túlzás azt mondani, hogy romhalmazok voltak. Beszakadt tető, szétázott falak fogadtak minket. Igazi mentőakció volt a munkánk” – összegezte a projektvezető.
