Brüsszelre figyel Európa! Ismerkedjünk meg a várossal!
Brüsszel egy valódi multi-kulti város, ahol több a bevándorló, mint az őslakos. Bizonyos mértékig modellezi a jövő Európájának kissé félelmetes.
Brüsszeli séta
A flamand – vallon ellentét a jellemző, kivéve Brüsszelt, amely egy multi-kulti város, több a bevándorló, mint az őslakos. A királyi család nem hajlandó megtanulni flamandul.
Ha egyszer szét is szakadna Belgium vallon és flandria országrészre, Brüsszel nem tudnák, hogy hova tartozzon. EU negyedben az európai bürokraták csak angolul beszélnek.
A belga szövetségi állam három régióból áll: északon Flandria, délen Vallónia, és a kétnyelvű főváros, Brüsszel.
Jelentős még a német ajkú kisebbség, valamint a különböző nemzetiségű bevándoroltak, és Brüsszel európai főváros jellegéből adódóan a nemzetközi politikusi, hivatalnoki réteg, a hozzájuk kapcsolódó siserehaddal együtt.
Jules Destrée belga író és politikus 1912-ben Alberthez a belga királyhoz, intézett egy levelet, benne a szállóigével: „Sire, il n’y a pas de Belges” – Felség, belgák nincsenek.
Vannak flamandok és vallonok, limburgiek és brabantiak, antwerpeniek és luikiek, és valahol ezen népek közepén fekszik Brüsszel, ahol a brüsszeliek élnek.
Ezeknek a véletlenül egy országhatáron belül élô embereknek egy része olyan nyelvet beszél, mely sokat hallgatva némileg a hollandra hasonlít, és melyet a könnyebbség kedvéért a „flamand” névvel illetnek.
Egy másik részük valami olyasmi nyelven fejezi ki magát, ami talán a francia: „halandzsavallon”, Brüsszelben pedig egy vegyesfelvágott-nyelvet beszélnek, amit „kétnyelvűség”-nek neveznek, és amely szúette hollandból és penészes franciából áll.
Most már egyre nehezebb eldönteni, hogy ki az „igazi belga”. A régi vicc szerint egy népszámlálás során felkérték egy település lakóit, hogy a flamandok álljanak balra, a vallonok meg jobbra. Néhány tanácstalan (gyémánt) kereskedő megkérdezte: És az igazi belgák hová álljanak?
A rossznyelvek szerint, Brüsszel legnagyobb előnye, hogy közel van hozzá Párizs, London és Amszterdam.
Valóban nehéz felfedezni a város igazi arculatát a sok nemzetközi politikai, gazdasági és katonai szervezet hatalmas apparátusa rátelepszik a városra, és elrejti valódi értékeit. A fő látnivalók lenyűgöző szépsége mellett, a mellékutcák koszosak, összefirkált falak, kéregető hajléktalanok is jellemzőek.
Budapest sokkal tisztább város.
Grand Place:
A város szívében találjuk és sokak szerint Európa egyik legszebb tere. Itt azonnal meggyőződhetünk, a korábban említett multi-kultúráról. Ha csak az embereket nézzük, nem gondoljuk, hogy Európában vagyunk, vagy ez a jövő Európája???
Félreértés ne essék, ezek az emberek nem bevándorlók, ők itt élnek, itt házasodnak és ott nevelnek családonként 8-10 gyermeket.
A tér központi épülete a Városháza, melyet múzeumok és gazdag díszítésű barokk stílusú céhházak és flamand reneszánsz stílusú épületek öveznek.
A Városháza homlokzatát szobrok díszítik, a tornyán pedig a város védőszentje, Szent Mihály aranyozott szobra látható.
Viktor Hugo „a világ legszebb terének” nevezte, erre ma is büszkék a brüsszeliek. Már a középkorban is a kereskedelem központja volt.
A környező utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj utca) ma is a régi vásárokra utalnak, a flamandok ma is Grote Markt-nak (Nagypiac) nevezik a teret.
Vele szemben van a tér másik nagyobb épülete, a Maison du Roi, a Király háza, ahol jelenleg helytörténeti múzeum van, és itt őrzik Manneken Pis ruháit is.
Minden páros év augusztus végén színpompás, hatalmas virágszőnyeggel borítják be a híres Grand Place-t. Rengeteg turista tekinti meg ezt a látványosságot.
Nézzünk meg erről egy videót:
A szürke kockaköveken ilyenkor színes virágszirmok pompáznak, sárga, narancs, vörös, bordó és még ki tudja hányféle színben. Az emberek körbeállják, és egyszerűen csak gyönyörködnek a látványban.
A Tőzsde oszlopos bejáratát kőoroszlánok őrzik, lehet, hogy csak a „bikát” engedik be, a „medvét”, pedig nem. (a „bika” az árfolyam emelkedését, a „medve” pedig a süllyedést jelképezi)
Ezen kívül kisebb épületek, az egykori céhek házai zárják le a teret.
A Maneken Pis: (brabanti nyelvjárásában pisilő emberke)
A mindössze 58 cm magas szobor, Brüsszel legrégebbi jelképe. A több mint 650 éves öregfiút először 1347-ben említik, ám azt sajnos az eredetit ellopták, számos későbbi másolattal együtt. A most látható bronzszobor is már majdnem 200 éves.
A mai „pisilő kisfiú” már a sokadik kópia. A szobrot 1747-ben a francia katonák elvitték, de később XV. Lajos aranyhímzéses ruhába öltöztetve, visszaadta a városnak.
Mára, valóságos topmodellé vált, ruhatára, melyet a főtéren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is.
A szobrot nevezetes alkalmakkor felöltöztetik. Amikor 2011-ben Magyarország volt az EU soros elnöke, magyar népviseletet kapott.
Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.
A szobrot több legenda is övezi:
A leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett. A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.
Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost.
Az egyenjogúság jegyében a Manneken Pisnek is van nőnemű párja, 1985-ben elkészült a szobor nőnemű párja, a Jeanneke Pis nevű pisilő kislány.
Szent Gudula székesegyház:
Az Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomban helyezték el Szent Gudula hamvait a XI. században. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom lett a legjelentősebb brüsszeli templom.
A román stílusban épített, kettős csonka tornyú templomot eredetileg a brüsszeli rövidáru kereskedők alapították.
Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt.
A templom gazdag belső díszítése és gyönyörű üvegablakai lenyűgözőek.
Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített festett üvegablakokat adományozták. Állítólag egy magyar király portréja is szerepel.
Az Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomban helyezték el Szent Gudula hamvait a XI. században. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom lett a legjelentősebb brüsszeli templom.
A román stílusban épített, kettős csonka tornyú templomot eredetileg a brüsszeli rövidáru kereskedők alapították.
Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt.
A templom gazdag belső díszítése és gyönyörű üvegablakai lenyűgözőek.
Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített festett üvegablakokat adományozták. Állítólag egy magyar király portréja is szerepel.
De ki is volt Szent Gudula?
A VII. században született nemesi származású leányka mélyen vallásos és odaadó gyermek volt, aki imáinak és a templomban töltött időnek élt. A történet szerint: Gudula gyakran látogatta meg a moorseli templomot kakaskukorékolás előtt.
Egy démon kioltotta a lámpását, így a lánykát akadályozta imádságaiban. Azonban Gudulának Isten segítséget nyújtott, és a lámpás fénye újra kigyulladt.
St. Hubert Gallery:
Az 1847-ben épült St. Hubert Gallery, Európa első fedett bevásárlóközpontja ma is elegáns üzletek kínálatával várja a vásárlókat. Az áruház a korabeli társaság kedvelt találkozóhelye lett. Ide járt „plázázni” többek között Victor Hugo is és Alexandre Dumas.
Az épület alsó szintjén üzletek, a felső szinteken pedig lakások találhatóak. A kétszáz méter hosszú, üvegtetővel fedett bevásárló csarnokot 2 nagyobb részre oszthatjuk, a „Király galériája” és a „Királynő galériája”. Séta közben csak gyönyörködj, az árakat ne nézd.
A Kakaó és Csokoládé Múzeum:
A Városháza melletti kis utcában, a rue de la Tete d’Or 11 alatt látható a Kakaó és Csokoládé Múzeum. Az 1998-ban nyílt múzeumban megismerhetjük a csokoládé eredetét, felfedezését, elkészítésének változatait. Megnézhetünk egy látványos bemutatót és folyamatosan kóstolhatunk.
Az első kakaóültetvények terméséből az azték és maja civilizációban mámorító hatású italokat készítettek. A hódító Cortez megszerezte a szent kakaóital, a forró csokoládé receptjét, és magával vitte Európába.
A spanyol királyi udvar volt az első hely, ahol a titkos receptet kipróbálhatták. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj, méz, vanília és chili felhasználásával készül.
A Királyi palota:
A királyi rezidencia a XIX. században épült, gyönyörű park övezi.
A Brüsszeli csipke:
A belga kézművesség világhírű terméke, mely a legfinomabb brabanti len fonalból készített csipke. Régen vetélt csipkét készítettek, ma a brüsszeli csipke többnyire varrott munka, melyet a virágminták jellemzik.
Brüsszelben még számos érdekesség és látnivaló várja a látogatókat. Az Európa Tanácsot, az Atomiumot és a Mini Európa parkot külön blogban mutatom be.
Természetesen külön fejezet lesz a belga sör és gasztronómia is.
Egy kis képi humor a flamandok és a vallonok összetartásáról:
Nézzünk meg egy videót Brüsszelről:
Forrás: vinpet
