Ismeretterjesztő filmklub indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az áprilistól júniusig tartó vetítéseken többek között a budapesti muszlimok életét, a hazai bauxitbányászat történetét és a népi orvoslás módszereit feltáró filmeket nézhetnek meg.
Április 8. és június 3. között nyolc alkalommal szervez filmvetítést az MTA, amely idén ünnepli székháza elkészültének 150. évfordulóját. A sorozat célja, hogy a közönség az ismeretterjesztő és dokumentumfilmek által felvetett témákon keresztül ismerkedhessen meg egyes tudományterületekkel. A vetítéseket követően a filmek rendezőivel az adott kérdéskör szakértői beszélgetnek.
Az első alkalmon Tősér Ádám A magyar alma című 2014-es filmjét vetítik le, amely a magyarországi almatermesztés jelenlegi helyzetének feltérképezéséről, az iparág valós helyzetének bemutatásáról szól. A téma megismerésében a rendező mellett Tóth Magdolna akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője nyújt segítséget.
Április 15-én Babinszki Edit a Dinoszauruszok és vadászaik című filmjét tűzik műsorra, amely a bakonyi dinoszauruszkutató expedíció izgalmakban bővelkedő hétköznapjairól szól. A tikkasztóan meleg, elhagyott iharkúti bauxitbánya mélyéről előkerülő csontok felfedezőjük, Ősi Attila segítségével elevenednek meg a közönség előtt. A vetítést követő beszélgetésben Makádi László biológus és Torma András, a Széchenyi István Egyetem docense is részt vesznek.
Április 22-én Ádám Bence Ariadne barlangjai – húsz év a Pilis mélyén című 2013-as ismeretterjesztő filmje kerül terítékre, amely Magyarország harmadik leghosszabb barlangjának, az Ariadne-barlangrendszer feltárásának elmúlt húsz évéről szól. A film után a rendezővel Surányi Gergely geológus beszélget.
Az erdélyi és magyarországi népi gyógyászat módszereit mutatja be a háromrészes, Gyógyító hagyomány című sorozat, amelyet április 29-én vetítenek le egyben az MTA székházában. A különböző praktikákat máig használó emberek mellett a filmekben helyet kap a modern tudomány nézőpontja is. Novobáczky Sándor rendezővel a vetítés után Hoppál Mihály és Babulka Péter néprajzkutatók beszélgetnek a témáról.
Magyarország egyik legnagyobb, a Gerecsében élő öreg kocsányos tölgyének életét meséli el Molnár Attila Dávid A Nagy Fafilm című 2014-es munkája, amelyet május 13-án tekinthet meg a közönség. A csaknem 400 éves, 522 centiméteres, 17 tonnás famatuzsálem körüli színes és gazdag élővilágot korszerű filmes technikával sikerült megörökíteni négy évszakon keresztül.
Május 20-án Kis Anna Allah minden napján szaladnak a lovak című dokumentumfilmjét vetítik a programsorozat keretében. Az alkotás a Budapesten élő muszlimok életének fontos kérdéseit járja körül, hétköznapi jelenteken keresztül mesélve a fővárosi muszlim miliő integrálódásának lehetőségeiről. A filmrendező a vetítést követően Maróth Miklós orientalistával beszélget.
Stodulka Gábor május 27-én vetített Bauxit-expedíció című filmje a magyarországi bauxitkitermelés és alumíniumfeldolgozás szempontjából fontos helyszíneket járja végig, bemutatva, hogyan festenek ezek a helyszínek ma, évtizedekkel a bányászat beszüntetése után. A legendás „magyar ezüst” hányattatott történetét elbeszélő film vetítése után a rendezővel Juhász Árpád geológus és Lerner János szerkesztő beszélget a témáról.
A sorozat utolsó, június 3-i vetítésén Szekeres Csaba idén elkészült A Nobel-díjas című dokumentumfilmjét lehet megtekinteni. Az alkotás Bárány Róbert bécsi fülspecialistáról szól, aki Przemysl ostromakor esett orosz hadifogságba. Az orvos már csak a közép-ázsiai Kara-kum sivatag egy eldugott városában értesült 1915-ben arról, hogy egy évvel korábban Nobel-díjat ítéltek meg neki.
A vetítésekről további információ az MTA honlapján (www.mta.hu/filmklub) olvasható.
Forrás: kultura; Kép: kultura;
