A változások könyvét a kínaiak nagy becsben tartják, persze nem hiába hiszen az egyik legősibb könyv az ő kultúrájukban. Miért is érdekes ez számunkra? Nos, azért mert rengeteg bölcsességet tartalmaz, valamint nagy mértékben megalapozta azt a jóslásformát, amelyet napjainkban is gyakorolnak.
A Ji King világirodalom oszlopos része
„A Változások Könyve, a kínai Ji King a világirodalom legfontosabb könyvei közé tartozik. Kezdetei a mitikus őskorba nyúlnak vissza, ám a könyv egészen napjainkig a legnagyobb kínai tudósok figyelmének a középpontjában áll. A Ji Kingben évezredek kiérlelt tudása nyert feldolgozást, amelyből a kínai filozófia, természettudomány és államművészet is merített.” – írja Szabó Judit
Nem érdekes, hogy egy ősi könyv még a mai napig is rejteget magában olyan bölcsességeket és tanokat, amelyek rendkívül hasznosak lehetnek a mai civilizációnak is? Bármennyire is furcs ez olvasni, de ez így van és valószínűleg így is lesz a jövőben. Vannak ugyanis fontos tanok, amelyeket a mai ember már teljesen elfelejtett vagy éppen meg sem ismerhetett ilyen-olyan okok miatt. Ha viszont valakinek a birtokába kerül egy ehhez hasonló értékes könyv, akkor eszméletlen tudásra tehet szert. Ahogyan a megfogalmazásban is szerepel, ez egy nagyon összetett és komplex könyv, amelyet akár hosszú évekig lehet tanulmányozni. Az pedig külön kiemelendő, hogy gyakorlatilag az élet minden egyes területén nyújt valami hasznosat az olvasója számára.
A jóskönyv
„A Változások Könyve eleinte jóslásra használt jelek gyűjtemé nye volt. A legrégebbi jóslási technikák az ‘igen’ és a ‘nem’ válaszokra szorítkoztak. Ez a jóslatfajta képezi a Változások Könyvének alapját. Az ‘igen’-t egy vízszintes vonallal ábrázolták, míg a ‘nem’-et egy középen megszakított vonallal. Azonban hamar megjelent az igény a differenciálásra, így az egyszerű vonalak megkettőzésével létrejöttek a kombinációk, amelyekhez később még egy harmadik vonalat is hozzáfűztek, s így jött létre az ún. nyolc alapjel. E nyolc jelet az Égben és a Földön lezajló folyamatok leképeződésének tekintették. Úgy fogták fel ezeket, mint amelyek állandóan átalakulnak egymásba, mint ahogy a világ jelenségei is állandó egymásba történő átalakulásban vannak. Ez a Változások Könyvének alapgondolata. A nyolc jel állandóan változó, átmenti állapotokat jelöl; olyan leképeződések ezek, amelyek folytonos átalakulásban vannak. A nyolc jel nem a dolgokat ábrázolja, hanem azok mozgásirányait. E nyolc alapjel aztán sokféle formában nyert kifejeződést. Ábrázolhatók voltak rajtuk keresztül bizonyos természeti folyamatok, de kifejezhettek egy apából, anyából, három fiúból és három lányból álló családot – absztrakt értelemben, a funkciók ábrázolására. A még differenciáltabb megjelenítés kedvéért már nagyon ré gen elkezdték kombinálni egymással a nyolc alapképzetet, így jött létre a 64 jelből álló rendszer. A 64 jel mindegyike hat pozitív vagy hat negatív vonalból áll. E vonalakat magukat is változónak gondolták.” – olvasható Az ezotéria kézikönyve könyvben
Bármennyire is hihetetlen, de ez a kezdetlegesgondolkodásmód a mai valószínűségszámításnak, valamint természetesen a jóslásnak is az alapja. Gondoljunk csak bele, hogyan is szoktunk következtetni egy esmény bekövetkezésére. Nyilván megvizsgáljuk, hogy milyen adatokat is tudunk, ezeket egymáshoz viszonyítjuk, végezetül megkapjuk azt, amelynek bekövetkezésére a legnagyobb esély van. Például Pistike minden pénteken suli után marad focizni, de csak akkor, ha legalább még 5 társa is marad. Az iskolának vége, Pistike még nincsen itthon, a legvalószínűbb, hogy maradt focizni. Már jósoltunk is, de nevezhetjük akár még valószínűségszámításnak is.
(folyt.köv.)
Forrás: Szabó Judit – Az ezotéria kézikönyve
Képek: gepeskonyv.btk.elte.hu, irodalmijelen.hu
Forrás: delina
