Ismerd meg a kalocsai hímzés motívumait és jelentésüket

A kalocsai hímzés a legújabb stílusú vászonhímzések legismertebb és legnagyobb mennyiségben előállított csoportja.

A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket – írja a folkfashion.hu.

Színvilág

Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. Ahogy a különböző tájegységek kézimunkáinak, úgy a kalocsai hímzésnek is megvan a saját színvilága. Például bordóval és pirossal hímzett rózsa közepe mindig citromsárga, illetve a rózsaszín virágokat sötétebb rózsaszínnel árnyalják, közepük sötétsárga.

Érdekesség, hogy viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.

Motívumok

Igen elterjedt volt a virágornamentika, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazták: ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai piros paprika, különböző bogyók, nefelejcs, gyöngyvirág, stb. A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény). A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra.