Miként kerülhetnek világszerte piacra ókori műtárgyak, amelyeket például Szíriából vagy Irakból loptak el, annak ellenére, hogy több nemzetközi egyezményt is kötöttek azért, hogy védjék a világörökséget? – kérdezi Lesley Londonból.

Válaszol Zeynep Boz, az UNESCO örökségvédelmi szakértője:

– Mindennapos feladatunk az illegális kereskedelem megelőzése: odafigyelünk minden ország kulturális tulajdonára, amelyet törvénytelenül exportálhatnak. Vannak embereink, akik kifejezetten Irakkal és Szíriával foglalkoznak.

A nemzetközi konvenciók fontosak, de figyelembe kell vennünk, hogy azok kiindulópontok, a következő lépés azok országos szintű alkalmazása.

Azt is nagyon fontos tudni, hogy a kulturális javak nem olyanok, mint a drogok vagy a fegyverek. A kábítószerek felderítésére például vannak keresőkutyák, a fegyverekére pedig fémdetektorok. Ez azonban nem működik a kulturális javak esetében. Általában nagyon kicsi műtárgyakról van szó, amelyeket igen könnyen el lehet rejteni utazás közben.

Manapság szerencsésebbek vagyunk, mert komoly politikai érdek fűződik a válságövezetekben lévő kulturális örökség védelméhez.

Szeretnék emlékeztetni az ENSZ 2199-es határozatára, amely világszerte moratóriumot hirdet az iraki és szíriai műkincsekre. Ebben az esetben a „megfelelő gondosság” gyakorlatát szorgalmazzuk. Ez a kifejezés, arra utal, hogy gondosan figyeljünk meg egy műtárgyat, mielőtt megvesszük, vagy eladásra kínáljuk azt.

Ha kérdése van, a cikk végén elhelyezett Részvétel gombra kattintva juttathatja el a Utalk szerkesztőségéhez.

Forrás: euronews