Home Tudástár Technika, kommunikáció Interjú: Kazuto Yamaki, Sigma

Interjú: Kazuto Yamaki, Sigma

Múlt héten Magyarországra látogatott a népszerű objektíveket gyártó Sigma Corporationtulajdonosa és vezetője, akivel a korábbi, szakmai vásárokon készült interjúk után ismét sikerült leülni beszélgetni egy kicsit.

Yamaki úr a találkozót egy kis bemutatóval indította, amiből sok olyan érdekességre is fény derült, ami felett korábban valószínűleg elsiklottunk. Az 1961. szeptember 9-én, tehát épp 56 éve Kazuto Yamaki édesapja, Michihiro Yamaki által alapított vállalat, ma a világ legnagyobb független objektívgyártó cége. A Kawasakiban lévő központban 200, a gyártan 1400 alkalmazottat foglalkoztató családi vállalkozás vezetését 5 éve, az alapító halála után vette át fia, aki azonnal a termékkínálat megújításába kezdett. Ennek eredményeként a Sigma név ma jobban cseng, mint valaha.

A cég egyetlen gyára Japánban, a sógunok idején fontos központnak számító Aizuban található. Családi vállalkozásként fontosnak tartják, hogy a gyártást ne vigyék külföldre, hanem amit lehet helyben, illetve japán beszállítókkal oldjanak meg. Yamaki úr többször is hangoztatta, hogy nem azért nem vásárolnak Kínából alapanyagot és alkatrészeket, mert azok nem lennének jó, hanem mert azok minősége hullámzó. A Sigma pedig mindenképpen stabil minőséget szeretne nyújtani. Ahhoz, hogy a japán gyártás megmaradhasson, a minőségen keresztül az egyes objektívekre jutó átlagárat kellett megemelni úgy, hogy az eladás az igazi minőséget biztosító termékek felé tolódjon el. Ez volt az 5 éve megjelent Sigma Global Vision koncepció alapja.

A vállalaton belül igyekszik az adminisztrációs területet minimális szinten tartani, így a központ dolgozóinak 75%-a is a fejlesztésen dolgozik. Az új Art sorozat tagjainak kifejlesztésekor a mérnököknek nem egy kompromisszumokkal teli objektív megalkotása, hanem a legjobb képminőséget biztosító termék előállítása volt a feladata. Nem kellett foglalkozzanak az árral, a mérettel és a tömeggel, minden feláldozható volt a minőség oltárán. Ezért nem került a 85 mm-es objektívükbe képstabilizátor, és a 14 mm-es objektív frontlencséjének gyártásához saját gyártási technológiát is hajlandóak voltak kifejleszteni. Yamaki úr úgy véli, hogy a széles közönséget a vázakat gyártó cégeknek kell kiszolgálniuk. A Sigma feladata, hogy a minőségre vágyó, szűkebb körnek nyújtsanak megfelelő termékeket.

Öt éve mutatták be a Sigma Global Vision koncepciót, nem sokkal azután, hogy Ön átvette édesapjától a vállalat irányítását. Akkor elsőre inkább csak egy marketing fogásnak tűnt, nem egy komoly váltásnak, de néhány év alatt kiderült, hogy valóban gyökeresen megváltoztatta a vállalatot. Feltételezem, hogy már néhány éve dolgoztak az új koncepción.

Nem, nem igazán. Apám egy nagy vezető volt. Néha előálltam egy-egy új sorozat bevezetésének tervével, de ő visszautasította a javaslatokat. Megvoltak tehát a terveim, de nem kezdtünk neki a projektnek. Apámnál 2011 nyarán diagnosztizálták a rákot. Az orvosok akkor 6 hónapot jósoltak neki. Sokkolt az információ, de tudtam, hogy nekem kell majd átvenni az üzletet, hiszen már akkor is jelentős tulajdoni hányadom volt. Szomorú időszak volt, de gondolnom kellett a vállalat jövőjére. Így miközben az apámat ápoltam, elindítottuk ezt a projektet. Egy évvel később pedig bejelentettük az új sorozatot a Photokinán.

Hihetetlenül gyors fejlesztés…

Igen, gyors, de volt néhány objektív, mint például a 35 mm f/1.4, amit rejtett projektként már korábban elkezdtünk fejleszteni. Ezeket nem árultam el apámnak. Úgy gondoltam, hogy még az addigiaknál is jobb minőségű terméket tudunk készíteni a Canon és a Nikon árainál olcsóbban. Akkoriban az optikai tervező csapat vezetője voltam. Akkor persze még nem létezett a Sigma Global Vision keretében bevezetett új külső dizájn.

Hogyan változtatta meg ez az új irány a Sigma elfogadottságát az elmúlt 5 évben?

A piac nagyon jól fogadta az új koncepciót, sokkal jobban, mint amire számítottunk. Különösen az Art sorozat lett népszerű. Amikor bejelentettük ezt a koncepciót, akkor majdnem mindenki szkeptikus volt, és nem lehetett tudni, hogy ez-e a megfelelő irány. De a mérnökeink remek munkát végeztek, és a termék bebizonyították, hogy ez a helyes irány számunkra a továbblépéshez. Azzal, hogy elmondtuk az elképzelést az egyes sorozatok mögött, sokkal könnyebbé vált a vásárlókkal való kommunikáció. Ez az Art sorozat, ami egy kicsit nehéz, kicsit nagy és egy picit drága, de csúcsminőség. Ha a mindennapos használatra keres objektívet, akkor válasszon a Contemporary sorozat tagjai közül. Nem volt könnyű egy ilyen kis cégként, mint a Sigma, limitált marketing költségkerettel átadni minden egyes terméknél az üzenetet a vevőnek. De az új sorozatok megjelenésével ez jóval egyszerűbbé vált.

A Sigma Global Vision egyik legérdekesebb része a bajonett konverziós szolgáltatás. Mennyire lett népszerű a fotósok körében?

Tisztán emlékszem, hogy a bajonett konverzió ötlete egy sanghaji séta közben jutott eszembe. Azon gondolkodtam, hogy mi az az egyedi szolgáltatás, amit csak mi, külső objektív gyártó tudunk a fotósoknak nyújtani. Az USB dokkoló ötlete már korábban megszületett, de bajonettcserére még nem volt lehetőség. A filmes korszakban a fotósok lojálisak voltak ahhoz a márkához, amivel fotózni kezdtek. Annak idején Nikonnal fotóztam, és a sosem váltottam Canonra. A digitális fotózás megjelenése óta egyre több vásárlóval találkozunk, akik Nikonról Canonra vagy Canonról Nikonra váltanak. De az sem ritka, hogy a kettő valamelyikéről Sonyra váltanak. Egyszerűen nem annyira lojálisak már a vásárlók a márkához. De ettől még nem lett könnyebb az új rendszerhez újra és újra megvenni az objektíveket. De ha az objektívjeik gyártója kínál ilyen szolgáltatást, akkor egyszerűen tudnak váltani egyik rendszerről a másikra. Egyelőre még kevesen használják, kicsit kevesebben, mint amire számítottunk, de ezek az emberek nagyra értékelik ezt a szolgáltatást.

Mi a Sigma Global Vision legfontosabb eleme? Melyikre a legbüszkébb?

Az egész koncepciót kedvelem, és úgy gondolom, hogy bármelyik eleme nem lenne a helyén, nem lehetne ilyen sikeres. Az Art sorozat objektívjeire azonban különösen büszke vagyok. Amikor elindítottuk ezeket a sorozatokat, akkor arra számítottam, hogy a Contemporary vonal lesz a legnépszerűbb. Ezzel szemben a vásárlóink az Art objektíveket kedvelték meg a legjobban, és a korábbinál magasabbra pozicionálják márkát. Ennek a sikernek örülök a legjobban. Ha az egy objektívre jutó bevételt növelni tudjuk, akkor nagyobb az esély a gyártás Japánban tartására, amivel megmenthetjük a munkavállalók állásait. Ha csak az olcsó objektíveket tudjnánk eladni, akkor előfordulhatna, hogy fel kellene adjuk a gyártást Japánban, és Vietnámba, Tájföldre vagy Minanmarba kellene költöztetni a gyárat. Ha magasabb kategóriás termékeket árulunk, akkor nagyobb az esély arra, hogy Japánban maradhasson a gyár.

Melyik új objektív a kedvence?

Természetesen a 35 mm-es Art objektív. Ez volt az első objektív, és nagyon izgultam a fogadtatása miatt. Nagyon örültem, hogy a vevők ilyen jól fogadták. A másik a 18-35 mm f/1.8-as optika, mert ez egy egyedülálló 1.8-as fényerejű zoom objektív. Szerencsére ez is nagyon jól fogy. Ez az objektív vezetett be bennünket a videózás világába. Az optika nagyon jól fogyott az Egyesült Államokban, ahol mint kiderült, főleg videósok és filmesek vásárolták. Ezután kezdtünk el a filmes objektívek piacán nézelődni.

Volt-e valami a Sigma Global Vision első 5 évében, amit máshogy csinálna, vagy változtatna?

Igazából nagy változásra nincs szükség, az alap koncepció rendben van. Viszont az elmúlt 5 év során a kategóriák sokkal határozottabban szétváltak, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Az Art sorozatban csak a lehető legjobb minőséget tartjuk elfogadhatónak, miközben a Contemporary sorozatban könnyen használható objektíveket tudunk kínálni a mindennapokra. Az Art sorozat rendkívüli sikere lehetővé teszi az egyes termékvonalak határozott szétválasztását. Ez volt az az apró változtatás, amit az első öt évben véghezvittünk a koncepción.

Az új nagy fényerejű fix objektívek döbbenetesen jók. A Sigma jól láthatóan piacformáló ezekkel a termékekkel. Tervezik-e, hogy a Canon és Sigma bajonetten túl Pentax és Sony fényképezőgépekre is elérhetővé teszik ezeket az optikákat?

Pentax bajonettel már most is vannak termékeink, és a jövőben is az adott objektívtől függ, hogy elékszítjük-e Pentaxra. A Sonyban nem vagyok teljesen biztos. A Sony egyértelműen a tükör nélküli E bajonettre koncentrál. A Pentax esetén, ha az objektív által kínált szolgáltatások egybeesnek a Pentax felhasználók igényeivel, akkor el fogjuk készíteni a Pentax bajonettes verziót. De sajnos a Pentax bajonettes objektívek iránti igény nagyon pici. A Sony bajonettre jövő évtől kezdünk el jobban koncentrálni.

Hogyan látja a cserélhető objektíves tükör nélküli rendszergépek piacát közel tíz évvel azok megjelenése után? Mikor jön el az a pont, amikor több fogy ezekből, mint a tükörreflexesekből? Tervezik-e a termékvonal bővítését MILC gépekhez tervezett zoom objektívekkel?

A fordulópont szerintem 2012 környékén volt, amikor a Fuji bejelentette az X bajonettet, illetve amikor az Olympus bejelentette az OMD-t, a Sony pedig a 7-es sorozatot. A gyártók bevezették ezeket a magasabb szériás fényképezőgépeket, amihez a fotósok elkezdtek további objektíveket vásárolni. Így ez egy fontos szegmensé vált nálunk. Ezt megelőzően a tükör nélküli kategóriában elsősorban belépő szintű modelleket lehetett kapni, amit az emberek kit objektívvel vettek, és amihez soha nem vásároltak további optikákat illetve kiegészítőket. A kit objektívek piacán mi nem tudunk működni, mi a második és a harmadik objektívet kínáljuk.

Tehát akkor a jövőben több objektívet fognak kínálni ezekhez a fényképezőgépekhez?

Úgy gondolom igen. Többet kell kínáljunk.

Az elmúlt években tanúi lehettünk a fix nagy látószögű, normál és portré objektívek újjászületésének, csakúgy mint a standard zoomok megújulásának. Mi a következő? Lehet számítani a 70-200 mm-es f/2.8 optika frissítésére? Esetleg egy megfizethetőbb f/4-es változatra a Contemporary vonalban?

Először is, az összes most létező objektívet meg kell újítanunk. Ennek megfelelően el kell készíteni az új 70-200 f/2.8 optikát. Tehát az biztos, hogy lesz új 70-200 mm-es objektívünk. Azt nem árulhatom el, hogy mikor, de érkezni fog. Az f/4-es fényerejű verzióval kapcsolatosan még nincs döntés. Meg kell vizsgálni a helyzetet. Már van 24-105 mm-es objektívünk f/4 fényerővel, így elképzelhető, hogy a jövőben elkészítjük.

Forrás és kép: pixinfo

További képek: Sigma Global Vision, Cameraland

ElőzőBolygóideg-stimulálással visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő féri
KövetkezőEzüstérmes lett Zen a Mentőkutyás Világbajnokságon
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás