hirmagazin 2015 06 02 063930

2015. 06. 02. – 06:09

forrás: hirado.hu

Rajongói oldala van, és már virtusból is veszik a kézműves italt. A kocsmárosok néhol még az árakat is megemelték. A hirado.hu Romániában élő magyarok véleményét kérdezte a Heineken Romania és Csíki Sör Manufaktúra közötti perről.

A holland sörgyártó azt nehezményezte, hogy az Igazi Csíki Sör név nagyon hasonlít a Heineken tulajdonában lévő Bere Ciuc Premium román elnevezés fordításához, amivel szerinte a székelyföldi székhelyű vállalat megtéveszti a fogyasztókat. A bíróság elutasította a multinacionális vállalat keresetét. Az európai márkajogvédelmi adatbázis szerint a Heineken csak angol és román néven védte le márkanevét, magyarul nem, miközben az Igazi Csíki Sör önálló márkanévként szerepel a listán.

A hirado.hu-nak nyilatkozó székelyföldiek nem értik, hogy a Heineken Romania miért ment perre a csíkszentsimoni székhelyű kézműves cég ellen. Szerintük a fogyasztók nehezen keverik össze a Heineken és a Csíki Sör Manufaktúra termékeit. Ráadásul a multinak több éve volt rá, hogy magyar nyelven is levédje az összes olyan terméke nevét, ami magyarra is fordítható – jegyezte meg a fotósként dolgozó székelyudvarhelyi Haáz Sándor.

„Egy olyan baki történt, amit a multinacionális cég Bukarestben üldögélő alkalmazottai követtek el, mert nem voltak képesek arra, hogy jó tanácsadókat fogadjanak fel Székelyföldön, akik elmondják, hogyan kell nyitni a magyar lakosság felé egy olyan vidéken, ahol többségben van” – tette hozzá.

 

 

Úgynevezett Székelyföld

Történt más „baki” is. A Heineken azzal sem szerzett jó pontokat a romániai magyaroknál, hogy bírósági keresetében az „úgynevezett Székelyföldön” tevékenykedő helyi termelőként mutatta be a beperelt céget és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A kifejezés a román média és politikusok által gyakran használt kifejezés, amely tagadja a Székelyföld nevű földrajzi egység létét.

Haáz Sándor szerint ennél durvábbakat is hall az ember a román tévében, „magukat értelmiséginek mondott emberektől”, ezért őt nem rázta meg az „úgynevezett székelyföldezés”. Úgy látja, hogy a magyarság részéről sem volt akkora a felháborodás a per miatt, mint amekkorának a médiában látszhatott, szerinte a Heineken elleni tüntetésen is a Csíki Sör Manufaktúra odarendelt emberei vettek részt.

Ingyenreklámot csinált a Heineken

A marosvásárhelyi Mark Christian Hermann szerint ugyanakkor az Igazi Csíki Sör gyártójának egy óriási szívességet tett a Heineken. Ha az Igazi Csíki Sör tulajdonosai eurómilliókat költöttek volna reklámra, az sem lett volna feleannyira sem hatásos, mint a pereskedéssel és az „úgynevezett székelyföldezéssel” való ingyenreklám. „Ha az Igazi Csíki Sör az én tulajdonomban lenne, mindenképpen küldenék a Heinekennek egy köszönőlevelet” – mondta viccesen a munkavédelmi szakértő.

Az Igazi Csíki Sör gyártósora a Lixid Project Kft. csíkszentsimoni sörgyárában 2015. március 17-én. (MTI-fotó: Haáz Sándor)

Már virtusból is veszik a székelyek

„Marosvásárhelyen azt tapasztaltam, hogy a helyi üzletlánchálózat révén itt is fogy szépen az Igazi Csíki Sör. Sőt, van olyan ismerősöm, aki nem nagy sörivó, de pusztán virtusból is megvesz néhány üveggel és lassacskán elfogyasztja vagy vendégeit kínálja vele. Ide is eljutott a pereskedés által elindított hullám. Sőt, az Igazi Csíki Sör Facebook-oldalán is megjelent néhány panasz Marosvásárhelyről, miszerint egyes kocsmatulajdonosok túl drágán, túl nagy felárral árulják sörüket, kérve a tulajdonosok közbenjárását egy árcsökkentés érdekében” – mesélte Hermann.

A tulajdonos értelemszerűen azt válaszolta, hogy erre már nincs ráhatása, mindenki annyiért árulja a sörüket amennyiért akarja és amennyiért el is tudja adni. Mindez azt is jelzi, hogy egyrészt egyes forgalmazók felismerték az Igazi Csíki Sörben meglévő üzleti lehetőséget, van rá kereslet, és hogy a piac is képes egészséges keretek között önmagát szabályozni – tette kerekké beszámolóját.

Az Igazi Csíki Sör gyártósora a Lixid Project Kft. csíkszentsimoni sörgyárában 2015. március 17-én. (MTI-fotó: Haáz Sándor9

 

A Heineken tavaly szellemi tulajdon megsértése, illojális konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával perelte be az Igazi Csíki Sört is előállító csíkszentsimoni sörgyárat. A Heineken keresetét alapfokon a Hargita megyei törvényszék elutasította. A cég fellebbezését a marosvásárhelyi táblabíróság tűzte napirendjére, a legfelsőbb bíróság a holland cég kérésére áthelyezte a pert az észak-romániai Suceavára. A Heineken ugyanis úgy ítélte meg, hogy a székelyföldi Marosvásárhelyen ellenséges légkörben kéne pereskednie, mondván, az alperes székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.

Sörforradalom Romániában is?

A kézműves sörök terjedésével egyre többen beszélnek Magyarországon sörforradalomról. Több sikeres üzleti vállalkozás és sörfesztivál bizonyítja, van kereslet a különlegesebb vagy éppen adalékanyagoktól mentes sörökre.

Nehéz megítélni, hogy hol tart ez a folyamat Romániában. Név nélkül nyilatkozott egy már Magyarországon élő erdélyi származású magyar, aki szerint több cikket lehetne példaként említeni, amelyek arról értekeznek, hogy Romániában unalmas söröket szolgálnak fel, a pincéreknek fogalmuk sincs az árult portékáról, és azt kérik, hogy főzzenek több helyi kézműves sört (bere artizanala), vagy legalább hozzanak ilyeneket be külföldről a sörkultúra fejlesztésének érdekében.

Azért sem érti a Heineken perét, mert Magyarországon azt hallani, hogy a nagy sörgyártóknak is jó, ha több kisebb manufaktúra is megjelenik a piacon. Talán hibásan reagált a Heineken a Romániai Sörtermelők Egyesületének adatára, miszerint Romániában a sör piaca 8,6%-kal esett vissza tavaly 2013-hoz képest –  mondta el a hirado.hu-nak.

Terjednek a kézműves sörök

Haáz Sándor szerint nő a kereslet a minőségi sörök iránt Romániában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Székelyföldön is terjednek a kis manufaktúrákban készült italok, de azok nem feltétlenül helyben gyártott termékek. „Van olyan kocsma Székelyudvarhelyen, amelyik kis cseh sörgyár italait hozza, egyenesen a gyártótól, havonta egyszer” – mesélte.

Mark Christian Hermann arra a tendenciára hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen vásárolnak tudatosan a helyi kistermelőknél húst, gyümölcsöt vagy éppen zöldséget. Sok esetben olcsóbb, a minőség pedig össze sem hasonlítható a nagyok által kínált mesterséges anyagokkal dúsított élelmiszerével.

Szerinte ugyanez vonatkozik a sörre is: ha kisebb mennyiségben, de ősi receptek alapján gyártott jobb minőséggel tudják a fogyasztóikat megcélozni, egyrészt valamelyest egyensúlyozni tudják a multik monopolhelyzetét, másfelől a helyi kisvállalkozások erősödnek.

A pereskedésnek még nincs vége

A márciusi ítéletben a táblabíróság a Heineken azon kérését utasította el, hogy úgynevezett törvényszéki elnöki rendelettel állítsák le azonnali hatállyal a csíkszentsimoni gyárat. A holland sörgyár egy márkavédelmi keresetet is benyújtott, ennek lefolytatása előtt szerette volna leállíttatni a sörfőzést.

A márkaper tehát tovább zajlik, ráadásul a Heineken panaszt nyújtott be a spanyol székhelyű uniós szabványügyi hivatalhoz (OHIM) is. A hasonló perekből kiindulva ezzel a lépésével egy többéves és igen költséges bíróságra járást vállalt fel a holland sörgyártó az Igazi Csíki Sör ellen.